Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-08-09 / 32. (591.) szám

1931. augusztus 9-én siatmüe is mmm 3-ik oldal. gazdasági vámok felemelése nem ígér lényeges financiális eredményt, az ipari vámok emelése pedig szö­ges ellentétben áll a gazdaérdekekkel. Egyetlen hasznavehetőnek látszó praktikus gondolatot mégis látok a Boross-féle tervezetben. Ez a kollcktívsüiés bevezetése, amely hivatva volna a búza export­jának költségeit megtérítve a ke­nyér drágulásától megmenteni hazai fogyasztó közönségünk táborát. Amennyiben az kiállja a gyakorlati próbát, a boletta jelenlegi keretei között is megvalósítható volna. E feltétel teljesülése esetén magyarádi Boross nem végzett felesleges mun­kát. Ettől eltekintve azonban a ja­vaslat véleményem szerint finom utánérzése a bolettatörvénynek és semmi uj gondolatot nem tartalmaz. Ezzel már el is érkeztünk elme­futtatásunk végső stációjához. Az ut, amit magyarádi Boross írott és el­hangzott szavainak szárnyán tettünk meg, olyan volt, mint egy szép re­pülés fel-fel a magasba, még azon is felül a sztratoszférába. Szemünk előtt a remény csillaga lobban fel, de máris szétpukkan, kialszik, szí­nes rakéta csupán s a rögös földre zökkenve káprázó szemmel ébre­dünk rá ismét a magyar éjszakára. Kürti Csaba István. 26 fillérre szállíttatta le a hatóság Mátészalkán a barna- kenyér érét. Legutóbbi számunkban hirt ad­tunk arról, hogy a hatóság Máté­szalkán rendezte a pékkenyér ára­kat. Ugyanakkor megemlékeztünk arról is, hogy a főszolgabíró állan­dóan figyelemmel fogja kisérni a búza és a rozs tőzsdei árának min­denkori változásait s ehhez mérten fogja szabályozni a pékkenyér ára­kat is. Minthogy az utóbbi napok­ban a búza és a rozs ára nagyobb esést mutat, ezért a főszolgabíró, úgy találta, hogy legalább is a barnakenyér árát 30 fillér­ről 26 fillérre szállíttassa le. Ezt az újabb változást tudomásul adta a pékeknek s kötelezte őket, hogy az ártáblázaton a barnakenyér árát 26 fillérben tüntessék fel. Minthogy pedig a közönség köré­ből több panasz érkezett be a fő­szolgabíróhoz, hogy egyes pékek a kenyér árának maximálásával, a ke­nyér minőségét is alább szállították, ezért a főszolgabíró úgy határozott, hogy a közönség érdekében a jövő­ben közhírré fogja tenni azoknak a pékeknek ne­vét, akik a legjobb minő­ségű kenyeret árusítják. A főszolgabírónak ez az elhatáro­zása a legnagyobb elismeréssel fog találkozni, mert a mai súlyos viszo­nyok között elérkezett az ideje an­nak, hogy a fogyasztó közönség ér­dekei kellően megvédve legyenek. A világhírű Weitster gépssiiiak beszerezhe­tők Főid esi F. Vilmos gépkereskedő cégnél, Mátészalkán. Az egységespárt agrárcsoportjának nagyszabású javaslatai a magyar gazdák és a magyar búza megmentésére. Kenyérmag, eleséggabona és vetőmag, mint természetben való kamatmentes kölcsön a kársujtotta gazdáknak. Az egységespárt agrárblokkja a képviselőház egyik tanácstermében csütörtökön délelőtt látogatott ülést tartott. Marschall Ferenc képviselő, mint az értekezlet elnöke, utalt a mezőgazdasági helyzet rendkívül sú­lyos voltára. Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb intézkedésekre van szükség, a búzaár katasztrofális kö­vetkezményei szinte beláthatatlanok. A takarmányinség, a kársulytotta vidékek ellátásának biztosítása, a mezőgazdasági hiteléletben felmerült jelenségek mind a ma égető prob­lémái. A kormány segifő készsé­gébe vetett bizalom alap­ján állva, tartozó gazdák hasonló feltételek mellett téli eleségre való gabonát kapjanak. 3. A károsult vidékek gazdái ré­szére megfelelő mennyiségű és mi­nőségű kenyérmagvat kell bolettamentesen, forgalmi áron, kedvező fizetési fel­tételek mellett biztosítani, esetleg természetbeni visszaszolgáltatás kötelezettségével. 4. A denaturálásra szánt és még meglevő készleteket a károsult vidékeken ki kell cserélni pár fillért kapja Ön » AKCIÓ 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóróval egybe épített ké s z üléket. Kapható minden rádiókereskedésben Gyártja: Telefongyár R.-T. Budapest. 32—39 az agrár blokk a való helyzet őszin­te feltárásával és a segítés lehető­ségének komoly tanulmányozásával kívánja a kormány felelősségteljes munkáját alátámasztani. Lukács Béla a kársujtotta vidé­kek képviselőinek megbízásából a következő javaslatokat terjesztette elő: 1. A kársujtotta vidékek 50 kát. holdon aluli gazdáit megfelelő meny- nyiségü és minőségű búza- és rozsvetőmaggal kell ellátni oly módon, hogy az természetbeni kamatmentes kölcsön legyen, 2. Amennyiben a kár a 75 ’/o'Ot meghaladja, az ebbe a kategóriába az idei termésű silány minőségű bú­zára. A csere utján befolyó silány bú­za eltakarmányozandó. 5. Az akcióhitelek a károsult vi­dékek összes gazdáinál egy évre meghosszabi- tandók s az eddigi fizetésre méltányos ha­ladékok nyújtandók. 6. A kársujtotta vidékeket szi­gorúan körül kell határolni. Az előterjesztett javaslatokat az értekezlet egyhangúan magáévá tette s felkérte Marschall Ferenc elnö­köt, hogy az elfogadott javaslatokat terjessze az illetékes kormányténye­zők elé. Mindezek a felsorolt könnyíté­sek igazolják, hogy a normális pénzforgalomra való lassú és fo­kozatos átmenet megindult. Hogy ez az átmenet mentői gyor­sabb legyen és a pénzforga­lom ismét teljesen felszaba­duljon, ahhoza betevő közön­ség higgadtsága feltétlenül szük­séges. Nincsen semmi értelme annak, hogy a gyümölcsöző beté­teket a közönség egyszerre kiszed­je, mert hiszen az egész gazdasági élet arra van berendezve, hogy a pénzintézetek a reájuk bízott betéteket gyümölcsözőleg kihe- lyezzék.+a pedig a reájuk bízott pénzeket a pénzintézetek kihi­telezték úgy, forgalmilag is lehetet­lenség, hogy az összes betéteket a közönség kívánságára hirtelen visszafizessék, mert hiszen ez a gazdasági életet nyomban meg­fosztaná a szükséges tőkéktől. Újabb enyhítések a pénzforgalomban. Ismeretes, hogy a betét és devi­zaforgalom korlátozázáról szóló rendelet hatályát a kormány au­gusztus hó 14-ig meghosszabbí­totta. De már ez alkalommal köny- nyitéseket és enyhítéseket lépte­tett életbe a betétkorlátozások te­rén is. Amig ugyanis eddig a betét és folyószámla követelésekből csak öt százalékot lehetett felven­ni, legfeljebb ezer pengő erejéig, addig az uj rendelet értelmében augusztus hó 8. napjától fogva további öt százalék vehető fel a betétekből ugyancsak ezer pen­gőig. Aki pedig eddig semmit sem vett fel a betétjéből, az augusztus hó 8. után felvehet betétjéből tiz százalékot, legfel­jebb kétezer pengőig. Mindazok a jogcímek, amelyek alatt eddig korlátlanul lehetett kifizetést követelni a betétekből, továbbra is fennállanak, sőt egy uj jogcímmel szaporodnak. És pedig korlátozás nélkül lehet ki­fizetést követelni a betétből, ha erre a pénzre a betevőnek ese­dékessé vált biztosítási dij lefize­tésére van szüksége. Minthogy pedig a takarékbe­tétkönyvekkel üzérkedés indult meg és lelketlen emberek a meg­szorult betétkönyv-tulajdonosok­tól olcsó árban vásárolták össze a takarékbetétkönyveket, ez üzér­kedés megakadályozása végett a rendelet kimondja, hogy a jú­lius hó 17. napja előtt keletke­zett betétből nem igényelhet ki­fizetést az, aki a betéti könyvet 1931. évi julius hó 16. napja után szerezte meg. Végül a hitelfor­galomban azt az enyhítést hozza a rendelet, hogy az eddigi hitel­nyújtási tilalom alól kivonja a le­járt váltók meghosszabbítását. Amig ugyanis eddig a pénzinté­zetnek nem volt megengedve, hogy újabb hiteleket nyújtson, addig a mostani rendelet meg­engedi, hogy a lejárt váltótarto­zást a hitelintézet meghosszab­bíthassa. Tehát ezután is csak az a betevő vegye ki betétjét és pedig csakis olyan célra, akinek és amiért a pénzre okvetlenül szüksége van. De holmi riadalom okából, ostoba híreknek felülve, a betevő kö­zönség ne rohanja meg a pénz­intézeteket betéteik visszafizetése végett. Ha ezt?az észszerű maga­tartást a betevő közönség kö­vetni fogja, úgy a betétkorláto­zás teljes feloldása rövid időn belül be fog következni. FELÁRU VASÚTI JEGYEK SZENT ISTVÁNRA» A helyi Menetjegyiroda közlése szerint a iéljegyek ára oda-vissza s Útirány: Személyvonat Nyházáig személy onnan gyors Debrecenig szem. onnan gyors Debrecenen át III. II. III. II. III. II. Bpest ny. p. u.-ra 12 90 19-32 21-60 29-70 20-60 28 60 Debrecenen át Bpest k. p. u.-ra 12-60 1890 21-10 29-— 19-90 27-60 Miskolcon át Bpest k. p. u.-ra 12-60 18-90 21-10 29'— 1990 27-60 A Nybátor—sámsoni út­vonalon szem. vonattal Bpest k. v. ny. p. u.-ra 12-20 18-40 19-50 27-10 19-50 27-10 A Nyírbátor—sámsoni útvonalon sinautóval Bpest ny. v. k. p. u.ra 14‘30 19-20 21-60 27 90 21-60 27-90 Nyíregyházáig személy II. onnan gyors III. kombinált ny. p. u.-ra 22'80 k. p. u.-ra 22'30. — Debrecenig vagy Szerencsig szem. II. onnan gyors III. Kombinált: 22'70. — Miskolcig szem. onnan gyors II. 27'20, III. 19'40 kombinálva szem. II. gyors III. 2240 Mátészalkáról indulni lehet legkorábban aug. 17-én hajnaltól kezdve, legutoljára aug. 19-én délután háromnegyed 6-kor induló vonattal. — Budapestről visszafelé indulni lehet legkorábban augusztus 20-án déltől kezdve úgy, hogy Szálkára legkésőbb augusztus 23-án este 10-ig kell megérkezni. — Ut megszakítás nincs engedélyezve. — Jegyeket már indulás előtt 2 nappal előre csak a Menetjegyirodákban lchetjváltani. Tessék megőrizni e táblázatot ! Hasznát veszi egész éven át, akár kedvezményesen, akár egész jeggyel utazik.

Next

/
Thumbnails
Contents