Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-06-14 / 24. (583.) szám
a tisztviselő társadalom és a közalkalmazottak ügyeit és érdekeit. Én is ezen osztályhoz tartozom és ismerem a tisztviselői kar bajait és kívánságait, méltányolni tudom annak nehéz időkben becsülettel teljesített hazafias működését. Ezért ezen osztály érdekeit előmozdítani mindenkor kötelességemnek fogom tekinteni. Jogoson elvárhatom azonban, hogy e törekvésemet a vármegye tisztikara becsületes, pontos munkássággal, ügybuzgalommal és ügyszeretettel fogja honorálni. Megemliteni kívánom még, hogy minden nemzeti, kulturális és szociális intézménynek éber ügyelője és minden ily irányú akciónak lelkes támogatója leszek. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Én az ősi vármegye tradícióinak a légkörében, tekintélyének, méltóságának rajongó tiszteletében nevelkedtem és nőttem fel. A törvény- hatóság tekintélyének és méltóságának megőrzésére törvényadta kötelességemnél fogva ez állásomban is törekedni fogok. Működésem eredményes azonban csak úgy lehet, ha bírom az igen tisztelt Törvényhatósági Bizottság támogatását és teljes bizalmát. Amikor ezt kérem, egyben a jó Isten áldását is kérem a Törvényhatósági Bizottságra, annak közérdekű, hazafias működésére és szeretett Hazánkra! A tartalmában rendkívül gazdag, formájában tökéletes és mondanivalóinak őszinteségében nemesen csendülő, lendületes székfoglalót osztatlan helyeslés fogadta s a közgyűlés tagjainak ez az általános bizalma bizonyságtevően hangzott fel azokban a beszédekben is, amelyek az uj főispánt köszöntötték. Elsőnek Kölcsey István üdvözölte a főispánt az alábbi lelkes beszéddel: Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy Méltóságodat főispánná történt kinevezése alkalmával Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottsága és közönségé nevében üdvözöljem. Igaz örömmel teszem ezt. Hiszen a legmagasabb helyről jött választás Méltóságod személyében olyan férfiúra esett, kinek egy hosszú becsületes érdemekben gazdag közigazgatási múlt áll háta megett, kinek tudásáról, rátermettségéről közigazgatási tapintatáról, éppen a legsulyosbbb időkben volt alkalmunk meggyőződhetni. Főispán Ur nehéz időkben foglalja el illusztris pozícióját, akkor, mikor hazánk, talán a legválságosabb idejét éli, akkor, mikor a a belpolitikai kérdések eltörpülnek azok mellett a hatalmas világgazdasági bajok mellett, melyek nemcsak a legyőzött, hanem a győztes európai államokat is összeroppanással fenyegetik s mely gazdasági kérdések megoldhatóságától hazánk fennmaradásának léte vagy nem léte is függVármegyénk közönségének nagy többsége gróf Bethlen István vezetése alatt álló kormánnyal szemben bizalommal viseltetik, mert úgy látjuk, hogy azóta külpolitikai és gazdasági célkitűzést, mit évekkel ezelőtt zászlajára irt s miket az ország érdekében helyesnek ismerünk el, lépésről- lépésre igyekszik előbbre vinni s a gazdasági bajokat, mik a perifériákon levő megyékben éreztetik legerősebben hatásukat s ezeknek községeiben kulminálnak, szándékában áll eliminálni. Sajnos a megyéknek politikai jelentőségük mind kisebbre csökkent. Tradicionális politikai harcokat nem kell vívnunk, de igenis Tekintetes Törvényhatóság nekünk, kik a falu népét képviseljük a megyei testületekben s kik a kormány exponensével szoros kapcsolatot óhajtunk fentartani, kötelességünk a Főispán Ur Öméltóságát már most megkérni, hogy mint gazda, ki ismeri a vármegye közönségének minden gondját, minden baját, tartsa rajta kezét ennek a szerencsétlen, sokat szenvedett népnek ütőerén, kérjük, hogy a vármegye autonómiáját, mely a kor követelményei folytán úgyis erősen meg van nyirbálva, minden körülmények között tartsa tiszteletben, mert a vármegyék mindenkoron a nemzet letéteményesei, mely nemzeti érzés, ha egy ország népének leikéből kipusztul, az az ország elveszett. Mi Méltóságodat céljai elérésében őszinte örömmel támogatjuk s munkájához, melyhez most fog hozzákezdeni, önzetlen segédkezet nyújtunk. Haladjon továbbra is azon a becsületes, tisztességes utón, melyen eddig is járt, megalkuvást nem ismerve, nem nézve sem jobbra, sem balra, csak előre. Jóllehet ez az ut néha rögös, tövises s akadályokkal telt, de végén bizton ott lesz látható, mindnyájunknak hő vágya, egy boldog gazdag Nagy-Magyaror- szág! Fogadja Méltóságod a Törvény- hatóság őszinte ragaszkodását s tiszteletét. Adjon a jó Isten sikert munkájához! Kölcsey István szárnyalószavu beszédét tapsos tetszés kísérte s a helyeslés moraja zúgott Horváth István gazdasági főtanácsos következő nagy- natásu beszéde nyomán is: Méltóságos Főispán Ur! A szeretet és bizalom magasztos emberi érzések. A szeretet a spontán megnyilatkozás. Ez a szeretet az, melyet a vármegye minden fia Méltóságod iránt érez. A bizalom az rendszerint előlegezett, de nem úgy van ez Méltóságoddal szemben. Mi, kik, mint a Trianon által szétszakított ősi Rákóczi vármegye fiai, kik itt e teremben ülünk s akik Méltóságod közigazgatási pályáját kezdettől fogva figyeltük s az egész ősi vármegye közönsége is tanuságtételt teszünk arról, hogy az egyesitett vármegyék közönsége bizalommal tekinthet Méltóságod főispáni működése elé, mert nagy közigazgatási tudása, törvény-tisztelete, puritán jelleme mind megannyi biztosítéka annak, hogy Méltóságod főispáni állásával hiven fog sáfárkodni s méltóan nagynevű elődéhez, lelkes harcosa lesz annak az alkotó munkának, mely hazánk és vármegyénk felvirágozásához fog vezetni. Ezzel a szeretettel, ezzel a bizalommal üdvözlöm Méltóságodat Beregvármegye közönsége nevében. Isten áldását kérve főispáni működésére. A tüzes lelkesedéssel elmondott szavakat dr. Boér Endre vm. főjegyző üdvözlő beszéde követte, a tisztviselői kar érzéseinek közvetlen kifejezését az alábbi szavakkal formulázva: Méltóságos Főispán Ür! Vármegyénk törvényhatóságának tisztviselői kara nevében, teljes hódolattal és tisztelettel üdvözlöm Méltóságodat, vármegyénk főispáni székébe való beiktatása alkalmával. Hódolattal üdvözöljük Méltóságodat, mert a legmagasabb helyről közölt elhatározás iránt alattvalói hűséggel viseltetünk és tisztelettel, mert ama magas kormány bizalmát birja és képviseli, amely megcsonkított országunk talpra állításában oly nagy és hatalmas eredményeket ért el. De szól ez a tisztelet Méltóságod nagyrabecsült személyének is, akiről megvagyunk győződve és hisszük, hogy a közügyek terén hosszú Időkön át elárult tudásával, tevékenységével és hazafíságával, . ezen nemzetmentő munka tovább építésének oszlopos vezetője lesz, ebben a trianoni határ mentén gazdaságilag vegetáló vármegyében. Ezen hitünket megerősíti lelkűnkben a remény, hogy az Isteni gondviselés Méltóságod törekvéséhez megadja az erőt és kitartást, s hogy áldásos működésének eredményei emlékezetessé teszik főispáni működését a vármegye történetében. De ezen hitünk és reményünkhöz Méltóságod iránt érzett szeretetünk is fűződik, mert hiszen Méltóságod ama nemes Bereg vármegye tisztviselői karában aratta babérait, amely tisztviselői kart úgy Szatmár, mint Ugo- csa vármegyék tisztviselői, mint testvérünket ölelünk keblünkre. De engedje meg Méltóságod, hogy a mélyen tisztelt közgyűlés illusztris szónokai által kifejezett és a közgyűlés egyhangú lelkes ünneplésében megnyilvánult bizalma fölött határtalan örömünknek kifejezést adjak, s ezzel kapcsolatban arra kérjem Méltóságodat, hogy nemesen érző lelkének igazság érzetével helyezze viszont bizalmát a törekvő tisztviselői karba, amely Méltóságod jó szivében öszpontositva látja mind ama nemes tulajonságokat, amelyek a tisztviselői kar érdekeinek megvédését is biztosítják, S hogy ezt kiérdemeljük, ígérjük, hogy hivatali eskünkhöz is hiven, igyekezni fogunk tőlünk telhetőleg tudásunkkal és szorgalmunkkal Méltóságodat támogatni, amelynek közvetett végcélja és szent akarata minden magyarnak: A Kárpátok koszoruzta, Nagy Magyarország visszaszerzése! Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen! Dr. Boér Endre főjegyző meleg- hangulatu szép szavai teljessé tették az a közvetlen hatást, amely a beiktatási ünnepséget mindvégig el- töltötte, a főispán éltetése mellett történt befejezésig. Közgyűlés után a főispán vendégeiként kétszázan vettek részt azon a közebéden, amely a Nagyvendéglőben a közgyűlés hangulatos -folytatása volt. Az ebéd első pohárköszöntőjét Péchy Szabolcs főispán mondotta a kormányzóra. A főispánt Berey József tb. ref. esperes lelkész köszöntötte történelmi reminiszcenciákkal ékes szavakban, Péchy László lemondott főispánt pedig Damjanovich Ágoston gör. kath. esperes éltette ötletes és fordulatos beszédben. A vendégekre Péchy Manó felsőházi tag, az alispánra pedig Eötvös Sándor kir kamarás mondott pohárköszöntőt, mindketten igen hatásosan. A vendégek köszönetét dr. Meitzner zempléni főlevéltáros tolmácsolta ékes és megkapó szavakban, utána Doby Antal ipartestületi elnök az uj főispánt éltette. Szuhányi Ferenc gazdasági főtanácsos javaslatára Bethlennek üdvözlő távirat küldését határozták el a jelenvoltak, utána Tisza Lajos gróf általános helyeslés mellett a távozó és uj főispán édesanyjának javasolta üdvözlőtávirat küldését, végül Gots Antal az uj főispánt éltette. Mielőtt írógépet vásárolna« kérjen ajánlatot és az írógép díjtalan bemutatását a „Szatmár és Bereg" r.-t. könyvkereskedésétől.
