Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-06-07 / 23. (582.) szám
rP. Tek. Egyetemi Kör 7^ 3, Ref. Kollegium Debrecen ivei, ívuue^iuui L/cuicecu »«««. J«Ml Mill POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Br. FÁBIÁN SÁNDOR fffÁTÉS&m&A' 1931. JUNBMS 7. SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. m. gVFOLYAIK 23. CS32.& SZÁM. HHOI Kedden installálja a tervényhatésági hösgyűlés Szatmár, Ugocsa és Bereg kösigazgatásIBag ©gyeidre egyesített wárnsegyáte tul főispánját. — Kopm&ssyigői kézirat P>e«tay Szafe©S«s e® aássíd MmeníMra!. — Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatóságának életében nevezetes eseményt jelent az a legfelsőbb kormányzói kézirat, amely a Budapesti Közlöny május 31-iki, vasárnapi számában jelent meg. A hivatalos lapnak ez a közlése szószerinti szövegében a következő : A magyar királyi belügy- miniszter előterjesztésére Pé- * chy László Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánját ettől az állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentem és Péchy Miklós Szabolcs, Beregvármegye nyugalmazott tőjegyzőjét Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, 1931. évi május hó 30. napján. Horthy sk. Dr. Scitovszky Béla sk. A főispán-változás kire nem érte teljesen váratlanul a megyei közvéleményt. A mátészalkai választó-kerület közönségének régtől fogva, általános óhajtása volt, hogy megnyerje képviselőjének Péchy László főispánt, azt a Péchy Lászlót, aki negyedszázados közéleti működésében teljesen összeforrt a mátészalkai kerülettel. Es Péchy László ez alkalommal engedett a közóhajtásnak, lemondott a főispánságról, hogy a közbizalom feléje fordulásában képviselői mandátum vállalásával is szolgálhasson a mátészalkai kerületnek, Az uj főispán személye a legőszintébb kedveltségnek és népszerűségnek örvend a megye minden részében s vezető megyei koröK már régen benne látták a jövő főispánját. Az uj főispán életrajza. beszédesen bizonyítja a legfőbb megyei szolgálatra való elhivatottságát. Péchy Miklós Szabolcs született 1881. december 1-én Budapesten. Édes atyja pécsujfalusi Péchy László belügyminiszteri osztálytanácsos volt, édesanyja litkei Gal- góczy Etelka. Elemi oktatásban magánúton részesült, a gimnázium 1—Vili. osztályát a budapesti Lónyay-uícai ref. főgymnasiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A vármegyei szolgálat családjában úgyszólván tradicionális volt. Atyai nagyatyja Péchy László a szabadságharc idején Sza- bolcsvármegyének, ugyanakkor Pál testvére Beregvármegyének, Ignác testvére Szatmár- vármegyének volt az alispánja. Édesatyjának testvérei közül Tamás Beregvármegye alispánja, Endre Beregvármegye tiszaháti járásának föszolgabirája, Gyula Szabolcsvármegye árvaszéki elnöke volt. Anyai nagyatyja Galgóczy Sándor Szatmár- vármegyének szintén alispánja. A családi hagyományok ápolásában nevelkedve, ó a vármegyei szolgálathoz érzett hajlamot és tanulmányainak befejezte után az 1904. évben, mint közigazgatási gyakornok Beregvármegye szolgálatába lépett. Ugyanezen évben már szolgabiróvá választották és szolgálattételre a munkácsi járásba osztották be. 1907. január 1-től mint szolgabiró jegyzői teendők végzésére az alispáni hivatalba rendeltett be, majd 1908-ban vármegyei III-ad aljegyzővé, : "i1'vLen pedig a mezőkaszonyi járás főszolgabírójává választották. Ebben az állásban működött az 1919. év tavaszáig, a kommunizmus kitöréséig, majd a cseh megszállás után, mint a tiszaháti járás főszolgabírója részt vett a románok és csehek által akkor még körülzárt és 24 községből álló csonka Beregvármegye közigazgatásának újjászervezésében. 1921-ben csonka Beregvármegye főjegyzőjévé választották meg. Amikor azonban 1923. december 31-ével a vármegye önállósága megszűnt, nyugdíjaztatását kérte. Az 1917. évben, a még akkor csonkitat- lan beregi ref. egyházmegye kitüntető bizalma folytán világi tanácsbiróvá választatott és ezt a tisztséget mind e mai napig viseli. Az 1915. évben a Ferencz József rend lovagkeresztjét kapta, 1924-ben pedig a Johanníta-rend tiszteletbeli lovagja lett. Nyugdíjaztatása óta Szatmárvármegyében Por- csalmán lakott és ottani, valamint nagydobosi birtokán gazdálkodott és az egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának, törvényhatósági kisgyülésének és választmányának szorgalmas és tevékeny tagja volt. Péchy Szabolcs főispáni installációja kedden délelőtt fél 11 órakor lesz a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén, amelyet dr. Streicher Andor alispán hivott össze. Az installáló közgyűlés tárgya a m. kir. belügyminiszter leirata, Péchy László cs. és kir. kamarás, a vármegye főispánjának, állásától való felmentése tárgyában s ugyancsak a belügyminiszter leirata, Péchy Miklós Szabolcs Beregvármegye nyugalmazott főjegyzőjének, Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjává való kinevezéséről Péchy Lásxlé Ez a kis irás, ami itt következik, nem a képviselő-jelöltről szól, hanem a főispánról, aki nélkül 12 esztendő múltán is nehéz volt elképzelni a főispáni széket. Mert lehetett a megyei élet régen élén- kebb és viharosabb, szinesehb és érdekesebb, főispánjai lehettek nagy- ratörőbb és rapszódikusabb politikai egyéniségek, annyi bizonyos, hogy Szatmár megye most múlt 12 évét sokkal jobban determinálta a Péchy László főispánsága, mint talán bármelyik elődjének hosszabb-rövidebb kormányzása. Nemcsak azért, mert e tizenkét esztendő a nemzeti lét történelmi sorsfordulóin gyötörte végig a csonka vármegyét s nagy idők terhelt atmoszférája nehezedett rá a vezérkedés parancsnoki hídjára a trianoni magyar fedélzeten mindenütt, hanem azért is, mert az egy-akarat parancsoló erejével senki se élt még talán olyan kérlelhetetlen elhatározottsággal, de éppen olyan verifikált jóhiszeműséggel, mint a 12 évig egy irányt jelölő Péchy László főispán. Vezérségre hivatott lett volna akkor is, ha nem sodorják az események egy uj megyei élet él-vonalába. Politikai iskolázottsága, egész egyéniségét abszorbeáló hazafisága, a közigazgatás célszerű feladatkörének megrajzolásában való jártassága s reprezentatív férfiasságának puritán urisága méltán adta kezébe a hatalmat éppen abban az időben, amikor az erőtlenségbe roskadt régi világnak az uj idők heves iramát eredeti célvonalától semmiképpen se eltéríteni, de biztosan fékeznie kellett. Ez az uj világ sokak számára ismeretlenül jött, a megye nagyobbik felének trianoni elvesztése pedig megoldhatatlannak látszó problémák tanácstalanságába zárkóztatta a megyei élet legjobbjainak nagy részét is. A politika mint öncél, teljesen elvesztette jelentőségét, a nemzeti feltámadás lángját csak a honfiúi állhatatosság, imádatos fajszeretet és áldozatkész elszántság táplálhatta. A nagy nemzeti sorskérdéseknek a feldúlt közhangulat gyújtópontjából idejében való kimozdítása pedig a politikai iskolázottságnak olyan rugalmas metódusait kívánta, amilyennel csak ösztönös megérzéseiben is csalhatatlan politikus rendelkezett. Péchy László, mint főispán, a politikai szempontok domináló jellegét akkor domborította ki félreismerhetetlenül és azóta tartotta meg ennek a politikai vezérelvnek mindent lehengerelő erejét, amióta Bethlen István a kormányzásban addig mutatkozó gátlásokat a nemzeti erőfeszítések sikere érdekében mindenképen megszüntetni kívánatosnak tartotta. Péchy László politikája a bethleni elgondolás alapján sokszor látszott érthetetlennek a lázongok előtt, kiismerhetetlennek a belsőbb tábor és a hivebb követők előtt, de abban minden vélemény megegyezett, hogy ez a politika vaskövetkezetes, logikus és ami a legfontosabb, mindig sikeres. Hiányzott ebből a politikai vonal- vezetésből minden doktrinérség, de annál káprázatosabb volt taktikai ötleteiben. A modern politikai ideológia fantáziátlansággal vádolhatja ezt az iskolát, de a reálitások felismerésében és a helyzet-egyensúly megtalálásában minden elismerést meg kell adjon neki még az az uj magyar politikai felfogás is, amely a szociálpolitika és a demokratizmus alapfeltételeit máshol keresi, mint a legtisztább humánumnak azokban a princípiumaiban, amelyeket a Péchy Lászlók politikai nevelése ismer, A tradicionális magyar eszmevilág megőrzése, céltudatos nyu politikai meggyőződés, az nóm megyei élet magas Ion tartása, közintézmény tása és egy markáns portréja marad a életében Péchy Lász ispánsága után őröl héroszi korszak tört nak értékelésére iraKönyvet, papirt, Írószert a SIjAVMll tf BEREC könyvkereskedésében v;
