Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-11-23 / 47. (556.) szám
Ip. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54’003. MÁTÉSZALKA, 1930. NOVEMBER 23. X. ÉVFOLYAM 47. <556.» SZÁM. Klebelsberg és a vidéki újságírás. A nemzeti lélek trianoni szárnya-szegettségében a magyar újságírásra rendkívüli feladatok vártak. És az a magyar sajtó, amelyik a maga ólombetűinek millióival a magyar vidék centrumaiban röpítette uj egek felé a magyar nemzeti gondolkodást, az országrontás bűnében elmarasztalt idegen- lelkű fővárosi ideológiával szemben tudott uj hitet adni a jobb jövő útjait kereső s letargiába roskadt magyarságnak. Ez a vidéki sajtó nem óhajtott közösséget vállalni a nemzeti közfelfogást bűnösen destruáló s a forradalmak idegenlelküségében végzetes utakra tévedt körúti hirlap-irással, de zengő szóval hirdette a nemzeti megújhodás igéit. Azét a megújhodásét, amelyet klasz- szikus szóval Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a neo- nacionalizmus fogalmában determinált. Ez az uj teremtő nacionalizmus örök ideálok magasságába lendítette a nemzeti lélek szárnyalását és mert és tudott az lenni, ami a magyarság kulturális színvonalának emelésében parancsoló szükségként jelentkezett. Választania kellett a magyarságnak, hogy irtózatos eltiportatását ezer éves dicső múlt után az erkölcsiekben és lelkiekben való eltespedés, a művelődés eszközeiben és a civilizáció vívmányaiban való visszafejlődés kövesse-e vagy pedig az ezeréves múltra mutatva uj ezerév jövendőjét alapozza és követelje kulturális elhivatottsága jogcímén?! Klebelsberg gróf kultuszminiszteré az apostolkodó munka érdeme, hogy a szegény csonka ország erejét meghaladóan is vállalkozott arra az áldozatra, amelyet ez az erőfeszítés megkívánt. Ebben az apostolkodó munkában eszmei közösségbe kapcsolódott Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a magyar vidéki újságírással és ezt a nevezetes találkozást, ezt a sorsdöntő együttműködést pecsételte meg a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületének határozata, amikor diszelnökévé választotta Klebelsberg Kunó grófot. A magyar vidéki újságírás a legnagyobb magyar kultuszminiszterek egyikét ismeri Klebelsberg Kunó grófban s azzal az örömmel üdvözli őt a diszelnöki székben, amely mindvégig eltöl- tötte, ha szolgálhatott a nagy ideálnak az uj magyar lelkiségben. December hó 3-án rendkívüli megyegyűlés lesz. A vármegyei vitézi szék uj kapitányát, Streicher Lajos alezredest ezen a közgyűlésen mutatja be a törvényhatóságnak vitéz Toókos Gyula ezredes. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint Szatmár, Ugocsa és Be- reg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságát december hó 3-án, szerdán délelőttre, rendkívüli közgyűlésre hívja össze dr. Streicher Andor alispán, hogy letárgyaltassa a jövő évi" közúti költségvetési, és a' legutóbbi közgyűlés óta felgyülemlett, közgyűlés elé tartozó ügyeket. Ezen a közgyűlésén fogja egyben a törvényhatóságnak bemutatni vitéz Toókos Gyula ezredes, vitézi törzskapitány, a vármegyei vitézi szék uj székkapitányát, Streicher Lajos alezredest és ugyanekkor adja át a háborús emlékérmet az alispán feleségének, Dr. Streicher Andor- nénak. A telefon-beszélgetéseknek számlálási alapon való díjazási rendje óta elnémultak a telefonok Mátészalkán. — Bénítóan hat az üzleti életre az uj rendszer bevezetése. — get, csak rá akarunk mutatni, hogy Általánosan ismert az a felzúdulás, amelyet országszerte előidézett a postatarifa megdrágítása és a helyi telefon-beszélgetéseknek számlálási alapon való díjazási rendje. Különösen ez utóbbi rendszerrel szemben általános a panasz és az elégedetlenség, mert rendkívül súlyos helyzet elé állítja az ipari és kereskedelmi életet. Vármegyénkben a megyeszékhely telefon- előfizetői jutottak ennek az uj rendszernek kétes örömeihez, de mutatkozik is a megfelelő visszahatás: vasárnap óta elnémultak az irodák és üzletek telefonjai. Csak a legsürgősebb és egészen rendkívüli esetekben szólalnak meg az elnémult telefonok, mindig figyelemmel igy is még a kötelező beszélgetések számának betartására. Nem akarjuk fokozni a rendszerrel szemben támadt elégedetlensé az uj rendszerrel nem jár jól a posta se. Nem lehet a fővárosi viszonyokat összehasonlítani a vidékkel. A fővárosban óriási távolságokat hidal át a telefon-használat, tehát itt fizikai akadályok miatt sem választhatják a telefont-használók az érintkezésnek egyszerűbb és közvetlenebb formáját. De nagyon meg fogja gondolni a mátészalkai telefon-előfizető, hogy igénybe vegye ezt a költséges instrumentumot, amikor valamennyi telefon-előfizetőt egy kilométeres távolságon belül megtalálhat. Kétségtelen dolog, hogy bénítóan hat ez a rendszer nemcsak a kereskedelmi és ipari életre, de minden olyan intézményre is, amelynél a telefonhasználat közérdekből nélkülözhetetlen. A postakincstárnak is be kell ezt látnia, mert célját nem fogja elérni vele. Szociális pénzügyi politika. A gazdasági helyzet megromlása világszerte kedvezőtlenül befolyásolja az államháztartást, mert az állami bevételek csökkenését eredményezte. Ami a leggazdagabb országokban bekövetkezett, attól Magyarország sem maradt megkímélve és a kormány elhatározta, hogy az állami kiadások terén a legmesszebbmenő takarékosságot lépteti életbe. A mezőgazdaság rossz helyzete ezenfelül elkerülhetetlenül szükségessé tette, hogy a válságtól leginkább sújtott lakosság fokozott támogatásban részesüljön. Amidőn tehát egyfelől az állami bevételek csökkenésére kellett pótlást találni, másfelől a mező- gazdaság megsegítése újabb kiadásokat okoz az államnak. E kettős feladat megvalósítását célozza az a törvényjavaslat, amelyet Wekerle pénzügyminiszter terjesztett be kedden a képviselőháznak az állami kiadások apasztásáról. E javaslat elsősorban arról intézkedik, hogy mára folyó évi költségvetésben 45 millió megtakarítást lehessen elérni, anélkül, hogy az állami alkalmazottak fizetését le kellene szállítani vagy pedig az állami alkalmazottakat nagyobb számban el kellene bocsájtani. E megtakarítás részint a dologi kiadások megszorításával, részint pedig a jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összegek felére szállításával, valamint a kiküldetési és átköltözködési költségek csökkentésével fog megvalósulni. Ellenben a beruházásokra szánt összegekből a kormány semmit sem óhajt elvonni. A kormány a személyzeti kiadások apasztására olyan tervet készített, amely kerüli az erőszakos leépítést, de mégis biztosítja a tisztviselői létszám fokonkénti apasztását. E terv szerint a következő hat esztendőn keresztül megüresedő állásokat nem fogják betölteni és igy el fogjuk érni, hogy e hatévi időszak végén az állami alkalmazottak létszáma körülbelül tizenháromezer fővel lecsökken majd száztíz- ezerre, ami végeredményben a személyzeti kiadások tekintélyes csökkenését fogja eredményezni. Az állami bevételek csökkenésének ellensúlyozására azonban gondoskodni kellett egy igazságos és méltányos bevételi többletről is, amelyet a pénzügyminiszter abban talált meg, hogy az eddigi kereseti adón kívül valamennyi fix fizetésű, akár köz-, akár magánalkalmazott járandó-
