Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-01-12 / 2. (481.) szám

1930. január 12-én. «unlit i« »lim 3-ik oldal. A mátészalkai ipartestűlet névnapi ajándéka Nadarassy István Főszelgakirőnak. Emléksziké a tavalyi télre? A tavalyi télnek számos meghűlésére, fájós derékre, fagyott lábakra? Az idén mindezen sok bajt elkerülheti; a vastag, meleg posztóval, duplaerös gumitalppal és háromszoros gumiszigeteléssel készült DOftCn cipő reggeltől estig melegen tartja lábát és a legnagyobb Pti 'TaV ^an va9y sárban sem engedi át a nedvességet; töké- iiíiERIÁjl Isles biztonsággal vízhatlan. D2£cp Minden más téli cipőnél jobb Minden más téli cipőnél olcsóbb *—­A vármegye tűzkára az elmúlt évben 67 tűzesetből eredően 152.000 pengő volt. Képzett vezetőkhöz jutnak a községi tűz­oltóságok. Kellemes meglepetésben részesí­tette járásunk főszolgabíróját Doby Antal ipartestületi elnök vezetésé­vel Lengyel Péter, ifj. Pente Lajos» Tóth Árpád ipartestületi jegyző és Biró Miklós iparosokból álló kül­döttség folyó hó 8-án, amikor is egy asztalos iparos által készített szép szobrot adott át az iparosság szeretetének és ragaszkodásának je­léül. Doby Antal ipartestületi elnök meleg szavakkal köszöntötte Mada- rassy István főszolgabírót, akit ed­dig szabadsága miatt nem tudott üdvözölni az iparosság nevében. Hangoztatta Doby Antal elnök Ma- darassy István főszolgabíró érdemeit és szép szavakkal emlékezett meg a főszolgabírónak a járás iparosaival szem­ben állandóan tanúsított megértéséről és szeretetéről. Majd Tóth Árpád ipartestületi jegyző köszöntötte a főszolgabírót a következő lelkes szavakkal: „Nagyságos Főszolgabíró Ur! Megemlékezni valakiről és ajándé­kot adni valakinek, annyit jelent, mint a szeretetnek alakot adni. Mi, a Mátészalkai és Járási Ipartestület iparosai megemlékezni és ajándékot, átadni kívánunk most a mi szere­tett főszolgabírónknak. István nap­ja volt, újév volt... nem volt előbb alkalmunk köszönteni Nagyságodat, de a jó kívánság és megemlékezés sose késik, ezt mondja a magyar és ezért jöttünk most ide néhányan, de elhoztuk mind azon iparosok szivét, akik most a megélhetés ne­héz gondjaival vívják meg harcukat. Nagyságos Főszolgabíró Ur! Ak­kor, amikor Nagyságod elé teszem az Iparosság névnapi és újévi aján­dékát, legyen szabad megjegyeznem, hogy ezt a szobrot a mi büszkesé­günk, Őfőméltósága Horthy Miklós kormányzó urunk szobrát, a mi kedves iparostársunk Biró Miklós asztalos iparos, a nagyecsedi iparoskor el­nöke készítette egyszerű kis „nyíri bicskájával“. Ez a szobor, ez az ajándék, ami­kor szimbolizálja a Nagyságod iránti tiszteletünket és szeretetünket, le­gyen ebben a hivatalban hirdető oszlopa a Mátészalkai és Járási Ipartestület iparosai hazafias érzüle­tének, mert úgy hiszem, nem kell erre na­gyobb bizonyíték, minthogy egy egyszerű falusi iparos az élet ne­héz gondjai közepette a járás fő- szolgabirájára gondol és az ő falu­jának agyagjából Magyarország uj- játeremtőjének, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak ad alakot. Kívánjuk, hogy Nagyságod érjen el nagyon sok névnapot, hozzon minden újév uj örömet és boldog­ságot Nagyságod számára, hogy so­káig lehessen megbecsülő je a ma­gyar iparosnak“. Madaras sy István főszolgabíró meghatott hangon kö­szönte meg Doby Antal kedves szavait és Tóth Árpád üdvözletét, hangsúlyozta, hogy mindig jó ba­rátja volt az iparosságnak és szíve­sen foglalkozik iparos ügyekkel és mindig megértő barátja kíván ma­radni az Ipartestületnek és igy az egész iparosságnak, majd melegen gratulált Biró Miklósnak a szobor készítőjének és kijelentette, hogy büszkeséggel fog tekinteni a kapott ajándékra. Apróságok 3 falu életéből. Nincs szükség Il-ik tanerőre. A g ...... i iskola tanítóját fi­gyelmezteti a vizsga utáni iskola­széki gyűlésben a nagytiszteletü lá- togatóság, hogy nagyobb buzgalmat fejtsen ki, mert a tavalyi eredmény­hez képest nagy hanyagság mutat­kozik. A tanító hivatkozik a tulmagas létszámra s kéri a látogatóságot, hogy hasson közre a Il-ik tanerő mielőbbi beállítására, mert csak eb­ben a tanévben működött még ideig­lenesen Il-ik tanerő s még igy is 60-on felül van egy-egy tanerő előtt a tanulók létszáma ! Egy iskolaszéki tag, ki legelszán- tabban küzd a Il-ik tanerő beállí­tása ellen, igy szólal fel: „ Tavaly csak maga tanított a ta­nító urunk, mégis meg voltak vele elégedve a nagyi. Urak, most meg „kisasszonyt" rendelt mellé a tan- felügyelő ur, hát megoszlott a pulya, de megoszlott a tudományuk is!.... Az én vélekedésem szerint legjobb lesz, ha maga bajlódik tanító ur az egész iskolával, a maga keze alatt biztosan olyan kitűnő lesz az ered­mény, mint tavaly volt, ami dicső­ségére fog válni tanító urunknak“ ! Az iskolaszék tagjai élénken he­lyeseltek, a tanító bosszuskodott, a látogatóság pedig bezárta az iskola­széki gyűlést. Kallós Tivadar. Folytonégő kályhák fatüze­léssel (Zephir), valamint széntüzelés­sel [Kalor, Perpétuum stb.) szénkan­nák, faládák, szénkanalak, tüzpisz- kálók a legjobb minőségben és nagy választékban, feltűnően olcsó al­kalmi árakon Feldman Mátyás Fia vaskereskedő cégnél Mátészalka, Kossuth-utca (Városháza mellett) sze­rezhetők be. 46— Üzleti könyveket az újév alkalmából vásároljon a „Szatmár és Bereg“ könyvkereskedésében. Vármegyénknek rendkívül agilis tűzrendészed felügyelője a törvény- hatóság 1929. évi tűzrendészed ál­lapotáról érdekes jelentést készített az év végével. Ebből a jelentésből vesszük az itt következő adatokat: Az 1929-es év végével úgy az önkéntes, mint a kötelezett tűzoltó­ságok megszervezése, a vásárosna- ményi járás községeit kivéve, az összes községekben befejezést kel­lett, hogy nyerjen. Ezek az 1930- as év folyamán felállítandó kerületi tűzoltótiszti tan­folyamon kiképzendő hallgatókkal képzett vezetőkhöz fognak jutni. A tüzoltószerek beszerzésében hosszabb szünet állott be, tekintet­tel az általános gazdasági helyzetre, a beszerzés épen csak a teljesen nélkülözhetetlen szerekre szorít­kozik. A vármegye 1929. évi tűz­kár-kimutatása szerint 67 tüzeset volt, ame­lyeknél egy ember élet is áldoza­tul esett. A tüzeseteknél 19 ígás állat pusztult el. Az elpusztult ingók és ingatlanok érté­ke az év folyamán 151.288 pengő 50 fillér összeget tett ki, ebből 31 esetben biztosítás utján részben vagy egészben megtérült 119.934 pengő 50 fillér. Az 1928-as évi tűzkár-összeghez képest 1929- ben csökkenés 71.833 pengő. A tüzesetek keletkezési oka a következő volt: Szabálytalanul épített kémény miatt 6 eset 2483 pengő értékben. Nem volt megállapítható az ok: 14 esetben 35.028 pengő értékben. Tűzhelyből kipattant szikrából 5 esetben 1025 pengő értékben. Gondatlanság miatt 13 esetben 19.605 pengő értékben. Eldobott gyufa, cigaretta miatt 4 esetben 755 pengő értékben. Kidobott hamuüszök miatt 2 eset­ben 3700 pengő értékben. Gyermekek játéka gyufával 7 esetben 8285 pengő értékben. Valószínű gyújtogatás 8 esetben 19.181 pengő 50 fillér értékben. Gyújtogatás 4 esetben 19.466 P értékben. Villámcsapás miatt 3 esetben 11.360 pengő értékben. Cséplőgépből kipattanó szikra miatt 1 esetben 30.400 pengő ér­tékben. Biztosítsa vagyonát az Első Keresztény Biztosítónál. Csengeri Népbank R. T. Csenger. MEGHÍVÓ. A Csengeri Népbank Részvény- társaság 1930. évi január hó 26-án délelőtt 11 órakor Csengerben, az intézet helyiségében tartandó XX. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1, Jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése, 2, Igazgatóság és felügyelő-bizott­ság jelentésének, valamint az 1929. évi számadások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a felment­vény megadása. 3. A nyereség felosztás iránti ha­tározat hozatal. 4. Esetleges indítványok. Kelt Csengerben, 1930. évi ja­nuár hó. Az Igazgatóság. Jegyzet. Az 1929. évi s a felügyelő­bizottság által megvizsgált zárszámadások és a mérleg a közgyűlést megelőző 8 na­pon belül az intézet helyiségében a hiva­talos órák alatt megtekinthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents