Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-04-27 / 17. (496.) szám
4-ík oldal. StAtMlR ÉS eiRiC aki fáradhatatlan tevékenységét egyházmegyéje szolgálatára is buzgón forditja. A közgyűlés résztvevői melegen ünnepelték a főispánt az esperesi szavakra, majd a jelentés további részében figyelemmel hallgatták azokat a megállapításokat, amelyeket egyházkormányzati ügyekben tett az esperes. Szóba került így a vasárnapi munkaszünet betartásának, a vasárnapi korcs- mázásnak és az istenkáromlás törvényes utón való meggátlásának fokozottabb betartása. Az esküvők és lakodalmak bizonyos napokra való korlátozása, a május első felében tartandó anyák napja s a május 11-iki ifjúsági konferencia. Az esperesi jelentéssel foglalkozva Péchy főispán javaslatára táviratban üdvözölte a közgyűlés Horthy Miklós kormányzót és gróf Degenfeld egyházkerületi főgondnokot. Rendkívül sok észrevétel hangzott el ezután az esperesi jelentéshez fűzött felszólalásokban, majd különféle konkrét ügyekben indult meg a tárgyalás. Ezeket az ügyeket Nagy Imre olcsvai lelkész, e. m> főjegyző, Boross Mihály vit- kai lelkész és Osváth Lajos számvevőségi főtanácsos referálta. Igen széles mederben folyt a vita, amelyet Egerházy Sándor vendég felszólalása szakított meg egyszer, tolmácsolva az Orle üdvözletét. Délután 3 óra felé járt már az idő, amikor a sokszór terjengős vitában lefolyt tanácskozás befejeződött. Gyermekkori emlékek. Boldog emlékű édes atyámnak egyik káplánja szarkasztikus modorú férfiú volt. Sokszor panaszkodott e miatt a nálunk időző Margit néném — eladó leány — és sokszor zaklatta atyámat, hogy más, jobb modorú, kedvesebb viselkedésit káplánt alkalmazzon helyette! Atyám mosolyogva jegyezte meg mindannyiszor, valahányszor a méltatlankodó kifakadásokat hallotta, hogy „nem is olyan kellemetlen ember az, sőt kitűnő humora és leleményessége miatt nagyon kedveli, de meg kell előbb szokni szarkasztikus természetét". Hiábavaló volt minden csititás, némán csak nem akart békülékeny- ségre hajlani, sőt az éppen belépő káplán felé odakiáltotta a megvetés szavait: „bizony meeveri az Isten, aki a maga felesége lesz" ! „Ne féljen, magát biztosan nem veri meg az Isten" ! — vágott vissza a káplán s kifordult a szobából. * Egy alkalommal az egyház jogtanácsosánál tett látogatást, mikor is a ház úrnője megkínálta frissen sült kenyérrel s hogy jobb étvágyra hozza, elárulta, hogy Zsenka — szepességi vendég leány — sütötte azt. Falatozni kezdett s közben ilyen dicsérő szavakat mondott: „ez a kenyér sületlen, dagasztatlan, beletlen, poshadt, keserű, lapos, ez már aztán nem duczos" ! Természetes, hogy Zsenka nem kívánkozott véle találkozni! * Bennünket gyermekeket ilyen versekre tanított-. A verebek repkedve mondják csirip[csirip. A friss fecske firics-firicsel. A cinegécske vicinc. A pintyőke pipinty. A furcsa pacsirta ficsir-csir. Sárgarigó görögül szól: flioté-i-o-ó. E helyen, midőn a Vitek-gye- rekek husvét-vasárnapján tartott hangversenyéről megemlékezünk, örömünkre szolgál, hogy a zenekedvelő és zeneértő közönség, a karácsony másodnapján rendezett első hangversenyhez képest, a második hangverseny iránt is változatlan s talán még fokozottabb érdeklődést tanúsított. A finom ízléssel és gondosan megrendezett, válogatott müsoru hangversenyre szép számú közönség gyűlt egybe. Ezzel mutatta meg, hogy hálás és áldozatra kész a rendező munkásságáért, azért a rendezői kézért, mely talán még a kötelesség határán túl is többet nyújtott, mint amennyit a közönség jogosan várhatott. Általában ez a husvét-vasár- napi, második hangverseny az egybegyült közönségnek észrevehetően tetszett, mert tetszésének többször is* kifejezést adott. A legkényesebb igényeket is kielégíthette a hangverseny, különösen amikor kiváló hegedű- játékával Jani s művészies zongora-játékával Aranka szórakoztatta a közönséget. Alkalmunk volt gyönyörködni Manci, Böske és Andy zongora-játékában s élA honi termelés érdekében folytatott propaganda ma már a társadalom minden rétegében hatalmas visszhangot keltett. Ezt a mozgalmat hatalmas lépéssel viszi előre az az országos akció is, mely minden újabb egyesületi keret nélkül Írásos fogadalmat kér a hazafiasán gondolkozó magyar nőktől és férfiaktól arra, hogy ezentúl lehetőleg mindenben a hazai termelést fogják előnyben részesíteni. A magyar fogyasztó ma már keresi a magyar árut s mi arra kérjük a magyar kereskedőket, legyenek segítségére a magyar fogyasztónak abban, hogy a jó és verseny- képes magyar árut könnyen és biztosan meg is találhassa. Ezt a célt úgy véljük elérhetni, ha a kereskedő kirakataiban vagy azoknak legalább egyikében állandóan, vagy időszakonként kiállítja az üzleteiben forgalmazott magyar árukat s a közönség tájékoztatására az illető kirakatokban tetszésszerint választott módon a következő szöveget alkalmazná: Zöld torony aljában Repked egy árva tinó. Kürtői már a kondás a falu végeken, Mozgatja sértésit a gödör-széleken. Beatus ille homo, Qui vivit sua domo Habet bonom pacem Et sédét post formacem Laudat deum trinum Et bibit bonum vinum. Ki nem tudja mi a tél, Álljon ki a kapufél Fához, mikor fú a szél Majd meg tudja, mi a tél! vezetet találni a szalon-zenekar előadásában. A szereplők mindegyikének játékát a sokoldalú képzettség, széleskörű zenei ismeret s fejlett technika jellemzi. Észrevehető volt a zenei fejlődés a kis Árpád hegedű-játékán és Muci zongora és hegedű-játékán, a karácsony másodnapján tartott első hangverseny óta. Igen érdekes volt, Mozarttól a „Tudományok dala“. Eredetien adta elő a kis Baby vezénylete mellett a családi énekkar. Liszt Ferenc: Magyar rapszó- diá-ját Aranka játszotta zongorán, fejlett technikával és tudással, Jani pedig Hubay: „Csárdajelenetek“ cimü szerzeményét adta elő hegedűn, csodálatra méltó ügyességgel s biztos vonókezeléssel. Igen tetszett a közönségnek még, Brahms: „Magyar táncok“ cimü müve, melyet a szalonzenekar játszott el. A hangverseny 12 müsorszá- mának méltó befejezése gyanánt, Manci, Böske és Aranka zongorán 6 kézre előadták a Rákóczi induló-t, melynek végeztével abban a reményben távozott a közönség, hogy a Vitek-gyerekek hangversenyében még több alkalommal is gyönyörködhetik. „Ezt a kirakatot a magyar társadalom „magyar árut veszünk“ mozgalmának szolgálatába állítottuk." Szövetségünk az egyesületi sajtóban, továbbá a közel 1000 tagegyesület és 1400 községi körzet és különösen a fogadalmat tett aláírók körében díjmentesen ismertetni fogja azoknak a kereskedőknek a címeit, akik a mozgalomhoz csatlakoztak. Kérjük azokat a magyar kereskedőket, akik mozgalmunkhoz csatlakozni óhajtanak, hogy ezt a szándékukat a TESz Ipar- és Mezőgazdaság-Pártoló Szakosztályával (V. Mérleg u. 2. Tel. 811-72) akár Írásban, akár szóbelileg közölni szíveskedjenek, ahol is minden erre- vonatkozó felvilágosítással is rendelkezésükre állunk s még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a mozgalomhoz bármely időpontban csatlakozhatnak s gondoskodni fogunk arról is, hogy idővel az ilyen kirakatok egyentetü igazolására megfelelő ismertető jelvényt is bocsássunk rendelkezésre. Bömböl a módi torony, A fák fütyörészve legelnek, Márok. Kallós Tivadar. A Vitek-gyerekek második hangversenye. —r gy—■ Felhívás a magyar kereskedőkhöz! 1930. április 27-én FURCSASÁGOK. Remekül sikerültek a húsvéti ünnepek. Gyönyörű idő volt, derült, száraz és Mátészalkán mégis — sokan eláztak, * Penészleken új formáját találta ki a próbaházasságnak egy földmi- ves ember. Ügy volt hajlandó házasságot kötni, ha jegyző előtt írásba teszik, hogy négy év múlva — elválhat. Személyi hír. Péchy László főispán több hetes szabadságáról szerdán haza érkezett s átvette hivatala vezetését. a Tisza-emlék lakomán ezidén Ravasz László mondotta az ünnepi beszédet. Tisza grandiózus alakjának remek rajzát adta ez a páratlan szépségű beszéd, amelyet többszáz főnyi előkelő közönség hallgatott meg. Vármegyénkből Péchy Manó felsőházi tag vett részt a vacsorán. Áthelyezés. Héb József számvizsgálót a mátészalkai vármegyei számvevőségtől, saját kérelmére, a központi illetményhivatalhoz Budapestre helyezték át. Állását már el is foglalta. Országos vásár Mátészalkán. Mátészalkán a legközelebbi országos vásár mindennemű állatfelhajtással holnap április 28-án lesz megtartva. A következő országos vásárok folyó évi julius hó 21, szeptember hó 29 és november 17-én lesznek megtartva. Ugyanakkor lesz a kirakodó vásár is. A legközelebbi heti vásár f. hó 23-án. szerdán és azt követő minden szerdán mindennemű állatfelhajtással. Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Csizmadia Zsigmondot a mátészalkai vármegyei számvevőséghez számtisztté kinevezte. Júliusban forgalomba kerülnek az ui ezüst két- és ötpengősök. Az uj ezüst két pengős érmek már elkészültek, a Nemzeti Bank csak az öt pengősökkel együtt fogja forgalomba hozni. Most döntöttek a fölött is, hogy az érmeket a kormányzó arcképe díszítse. A közel jövőben megkezdik az öt pengősök verését és ez év júliusában mindkét címletet forgalomba hozzák. — wzletáthelyezés. Az Ecsedi-láp Társulat Villamos Üzeme mátészalkai felszerelési üzletét, május hó elején Gróf Tisza István- utca 20. szám alól Kossuth Lajos- utca 35. szám (volt nagytrafik) alá helyezi át. — Chicagóban magyar temetőt alapítottak. Chicagóban tudvalévőleg 50 ezer magyar él s bár minden más nemzetiségnek van már külön temetője, a magyarságnak nem volt jellegzetesen magyar temetkezési helye. Most a március 15. ünnepségek alkalmával a hazafias ünnepségek egyik kiemelkedő eredménye az volt, hogy a magyarok megszerezték Chicago egyik legrégibb és legszebb temetőjének mintegy 9000 sírhelyét s ezzel egy külön temetőt létesítettek Chicagóban, A<
