Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-04-27 / 17. (496.) szám

i CAlUltf »M POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — E G Y ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA« 1930. ÁPRILIS 27. X. ÉVFOLYAM 17. C496.> SZÁM. A nagy próba. Sydenham lord, a magyar ügy nemes barátja, az egyik magyar laphoz küldött húsvéti üdvözleté­ben kijelentette, hogy „semmi veszedelmet sem találna abban, ha a magyar kormány nyíltan kijelentené, hogy szándékában van a revízió gondolatának fel­vetése.“ Ennek a kijelentésnek lényege és jelentősége főképen magá­ban a kijelentés tényében van. Olyan ez, mint mikor nagy távol­ságokon felfejlődött szembenálló rajvonalak között a feszült vára­kozás nagy csendjében elcsattan az első puskalövés. Nyomában csakhamar megindul az akció mindkét részen. Van még egy másik jelentősé­ge is ennek a kijelentésnek. Ez pedig az, hogy a trianoni ször­nyű igazságtalanság helyreho­zására irányuló törekvésnek vi­lágszerte immár olyan jelentős tábora van, mely számbeli és erkölcsi súlyánál fogva komoly győzelemre számíthat. Nagyon jól tudjuk, hogy a nemes lord kijelentése még nem döntő tényező, mert hiszen min­dentől eltekintve lehet egy elő­kelő magánembernek minden tiszteletreméltó véleménye is, azonban nagy jelentőségű már magában véve az is, hogy egy tőlünk távolálló eszmekörben élő és a világ eseményeit nagyon közelről, teljesen elfogulatlanul szemlélő idegen, a helyzetet ebből a szempontból már bizo­nyos fokig megérettnek tekinti. Természetes dolog az, hogy semmit elhamarkodottan csele­kedni nem szabad, mert egyetlen elsietett lépés is eredménytelen­ség esetén nagyon súlyos vissza­hatást okozna. Ebben a diplomáciai akcióban a kormány az a vezérkar, mely­nek kezében van a nemzet sorsa és annak feladata az, hogy megjelölje a legközelebbi célo­kat. A nagy próba azonban el­kerülhetetlenül előttünk van és a magyar közvélemény ebben a kérdésben is a kormány mögött egységesen elhelyezkedve vára­kozik. A magyar közvéleménynek el kell készülnie arra, hogy előbb- utóbb felvetődik ez a nagy kér­dés és az ennek a megoldására irányuló békés akciónak a ma­gyar társadalom részéről minden oldalról egyenlő támogatásra kell találnia. A trianoni szerződés most már eresztékeiben ropog és aligha tarthat ki sokáig. A magyar kormány becsületesen vállalt kötelezettségéhez híven minden tőle telhető erőfeszítéssel védel­mezte a szerződésben biztosított csekély jogainkat, de a románok után most már Párisban a cse­hek vetették rá magukat és minden igyekezetükkel azon fá­radoznak, hogy kárunkra meg­változtassák a szerződés rendel­kezéseit. A magyar kormány csaknem három hónapig húzó­dó tárgyalások során kemény következetességgel viaskodott a trianoni szerződésben biztosított jogaink épségben tartásáért. Ez­zel szemben ellenfeleink utolsó jogainkról való lemondást köve­telik tőlünk. Ha ezekről az utol­só jogainkról is lemondanánk a kényszer hatása következtében, akkor lemonhatunk ugyan erről a jogunkról, de komolyan számí­tásba vehetjük azt is, hogy le­mondjuk a számunkra immár tar­talmatlanná és üressé vált egész trianoni szerződésről is. Határainkat nem védelmezi ez a trianoni szerződés, mert azo­kat úgyis eltolták az észszerűség minden szabályának teljes figyel­men kivül hagyásával. Az Ígért határkiigazitásoknak nyomát sem láttuk. Amerikai csehek látatlan­ban húzták meg a felvidéki ha­tárvonalat, keleten Románia a legnagyobb igazságtalansággal, kénye-kedve szerint vonta meg keleti határainkat, a déli határ­vonalról pedig jobb nem is be­szélni. Mindezt nem védelmezi a Trianoni békemü, legfeljebb a Népszövetség garanciája tartja fenn, mely azonban alapokmá­nyának rendelkezése szerint nem zárkózhatik el a világos igazság­talanságok helyreigazításától. Már pedig ha nincsenek joga­ink a trianoni békeszerződésben, akkor nem sok értelme van, ha ahhoz ragaszkodunk. A nagy angol államférfiu sza­vai figyelmeztetésképen hangza­nak most felénk, hogy legyünk készen, legyünk résen, mert ma már semmi különöset sem talál­nak azon, ha rövidesen a Nép- szövetség elé kerül a trianoni béke revíziójának ügye. Május végén rendezi első nagyarányú műsoros estjét Mátészalkán a Kölcsey-Egyesület. Nagykároly! és szatmári művészek és előadók testvéri látogatása teszi rendkívülivé a , nevezetes hangversenyt. Lapunk hasábjairól indult el a felhívás annak idején a Kölcsey- egyesület megalakítására s ez a gondolat azóta már komoly alak­ban testet öltött. A múlt évben megkezdődött a Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület nagy- rahivatott működése s az általánosan megnyilatkozó lelkes érdeklődés megyeszerte azt bizonyítja, hogy maradandó értékű és hatású gon­dolat volt az egyesület életrekel- tése. A szervezés körültekintő, gondos munkáját az eddiginél is bizonyára fokozottabban fogja elősegíteni az a nagyszabású, gazdag programm, amelyet az egyesület vezetősége maga elé tűzött. Az első nagyarányú kultur-estet május hó második felében, 24-én vagy 31-én rendezi az egyesület rendkívül nívós műsorral, számítva a legszélesebbkörü érdeklődésre. Ez az első kultur-estély hódoló elis­merés kíván lenni az előtt a felejt­hetetlen nagy munka előtt, amelyet még a régi megyében a nagykárolyi és a szatmári Kölcsey-egyesület ki­fejtett. Nagykárolyban uj életre kelt most a kivételes múltú egyesület s a csonka megyei Kölcsey egyesület első estjével dokumentálni akarja a két egyesület céljainak azonosságát nemzeti kul­túránk oltalmazásában. A nagykárolyi egyesület roppant fontos hivatást teljesit a magyar közművelődés szolgálatában s ezért testvéri szeretettel hivta meg kiváló művészi erőit vendégszereplésre Kölcsey-egyesületünk. Szives kész­séggel vállalták el a meghivott elő­adók a mátészalkai vendégszerep­lést úgy, hogy a műsoros kultur- estet május végén megtarthatják. A vendégek között itt lesznek a szatmári és nagykárolyi előadók java erői, igy Gáspár Nica zongoraművésznő, számtalan hang­verseny páratlan sikerű művész­nője, Gönczy Sándor nagykárolyi református lelkész, aki zengő baritonján énekelni fog, Fehér Ákos (Reszler Antal) iró, a finom tollú elbeszélő, Dr. Pirchler Ernő volt Szatmár városi tanácsos, jeles humorista, aki szatirikus felolvasás­sal fog szerepelni, végül _________ Ta rczynski Kázmér lapszerkesztő, nótaszerző, aki nagy­sikerű s önálló hangversenyeken is ritka tetszéssel fogadott, hangulatos dalaiból fog elmondani jó néhányat, cigányzenekari kísérettel. Az est megnyitó beszédét Berey József tb. esperes, egyesületi elnök fogja mondani s kívüle még Szentiványi Sándor és Dr. Fábián Sándor sze­repel a gazdag műsorban. Az egyesület vezetősége biztosra veszi, hogy alig tapasztalt érdeklő­dés nyilatkozik majd meg a rend­kívül érdekes kultur-est iránt, ame­lyet mi is különös melegséggel aján­lunk olvasóink figyelmébe. Megjelent WELLS Világtörténete 16 pengős árban Lapunk könyvesboltjában kapható. Nyírbátori raktárról ír szuPerSoszSát’ mészsalétrom, mésznítrogén, Leuna­azonnal szállítható MIIIIIa y salétrom, nitrofoszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. köz« gazdász NYÍRBÁTOR. Iroda: Piac-tér 18 szám. Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93.

Next

/
Thumbnails
Contents