Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-04-27 / 17. (496.) szám
i CAlUltf »M POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — E G Y ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA« 1930. ÁPRILIS 27. X. ÉVFOLYAM 17. C496.> SZÁM. A nagy próba. Sydenham lord, a magyar ügy nemes barátja, az egyik magyar laphoz küldött húsvéti üdvözletében kijelentette, hogy „semmi veszedelmet sem találna abban, ha a magyar kormány nyíltan kijelentené, hogy szándékában van a revízió gondolatának felvetése.“ Ennek a kijelentésnek lényege és jelentősége főképen magában a kijelentés tényében van. Olyan ez, mint mikor nagy távolságokon felfejlődött szembenálló rajvonalak között a feszült várakozás nagy csendjében elcsattan az első puskalövés. Nyomában csakhamar megindul az akció mindkét részen. Van még egy másik jelentősége is ennek a kijelentésnek. Ez pedig az, hogy a trianoni szörnyű igazságtalanság helyrehozására irányuló törekvésnek világszerte immár olyan jelentős tábora van, mely számbeli és erkölcsi súlyánál fogva komoly győzelemre számíthat. Nagyon jól tudjuk, hogy a nemes lord kijelentése még nem döntő tényező, mert hiszen mindentől eltekintve lehet egy előkelő magánembernek minden tiszteletreméltó véleménye is, azonban nagy jelentőségű már magában véve az is, hogy egy tőlünk távolálló eszmekörben élő és a világ eseményeit nagyon közelről, teljesen elfogulatlanul szemlélő idegen, a helyzetet ebből a szempontból már bizonyos fokig megérettnek tekinti. Természetes dolog az, hogy semmit elhamarkodottan cselekedni nem szabad, mert egyetlen elsietett lépés is eredménytelenség esetén nagyon súlyos visszahatást okozna. Ebben a diplomáciai akcióban a kormány az a vezérkar, melynek kezében van a nemzet sorsa és annak feladata az, hogy megjelölje a legközelebbi célokat. A nagy próba azonban elkerülhetetlenül előttünk van és a magyar közvélemény ebben a kérdésben is a kormány mögött egységesen elhelyezkedve várakozik. A magyar közvéleménynek el kell készülnie arra, hogy előbb- utóbb felvetődik ez a nagy kérdés és az ennek a megoldására irányuló békés akciónak a magyar társadalom részéről minden oldalról egyenlő támogatásra kell találnia. A trianoni szerződés most már eresztékeiben ropog és aligha tarthat ki sokáig. A magyar kormány becsületesen vállalt kötelezettségéhez híven minden tőle telhető erőfeszítéssel védelmezte a szerződésben biztosított csekély jogainkat, de a románok után most már Párisban a csehek vetették rá magukat és minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy kárunkra megváltoztassák a szerződés rendelkezéseit. A magyar kormány csaknem három hónapig húzódó tárgyalások során kemény következetességgel viaskodott a trianoni szerződésben biztosított jogaink épségben tartásáért. Ezzel szemben ellenfeleink utolsó jogainkról való lemondást követelik tőlünk. Ha ezekről az utolsó jogainkról is lemondanánk a kényszer hatása következtében, akkor lemonhatunk ugyan erről a jogunkról, de komolyan számításba vehetjük azt is, hogy lemondjuk a számunkra immár tartalmatlanná és üressé vált egész trianoni szerződésről is. Határainkat nem védelmezi ez a trianoni szerződés, mert azokat úgyis eltolták az észszerűség minden szabályának teljes figyelmen kivül hagyásával. Az Ígért határkiigazitásoknak nyomát sem láttuk. Amerikai csehek látatlanban húzták meg a felvidéki határvonalat, keleten Románia a legnagyobb igazságtalansággal, kénye-kedve szerint vonta meg keleti határainkat, a déli határvonalról pedig jobb nem is beszélni. Mindezt nem védelmezi a Trianoni békemü, legfeljebb a Népszövetség garanciája tartja fenn, mely azonban alapokmányának rendelkezése szerint nem zárkózhatik el a világos igazságtalanságok helyreigazításától. Már pedig ha nincsenek jogaink a trianoni békeszerződésben, akkor nem sok értelme van, ha ahhoz ragaszkodunk. A nagy angol államférfiu szavai figyelmeztetésképen hangzanak most felénk, hogy legyünk készen, legyünk résen, mert ma már semmi különöset sem találnak azon, ha rövidesen a Nép- szövetség elé kerül a trianoni béke revíziójának ügye. Május végén rendezi első nagyarányú műsoros estjét Mátészalkán a Kölcsey-Egyesület. Nagykároly! és szatmári művészek és előadók testvéri látogatása teszi rendkívülivé a , nevezetes hangversenyt. Lapunk hasábjairól indult el a felhívás annak idején a Kölcsey- egyesület megalakítására s ez a gondolat azóta már komoly alakban testet öltött. A múlt évben megkezdődött a Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület nagy- rahivatott működése s az általánosan megnyilatkozó lelkes érdeklődés megyeszerte azt bizonyítja, hogy maradandó értékű és hatású gondolat volt az egyesület életrekel- tése. A szervezés körültekintő, gondos munkáját az eddiginél is bizonyára fokozottabban fogja elősegíteni az a nagyszabású, gazdag programm, amelyet az egyesület vezetősége maga elé tűzött. Az első nagyarányú kultur-estet május hó második felében, 24-én vagy 31-én rendezi az egyesület rendkívül nívós műsorral, számítva a legszélesebbkörü érdeklődésre. Ez az első kultur-estély hódoló elismerés kíván lenni az előtt a felejthetetlen nagy munka előtt, amelyet még a régi megyében a nagykárolyi és a szatmári Kölcsey-egyesület kifejtett. Nagykárolyban uj életre kelt most a kivételes múltú egyesület s a csonka megyei Kölcsey egyesület első estjével dokumentálni akarja a két egyesület céljainak azonosságát nemzeti kultúránk oltalmazásában. A nagykárolyi egyesület roppant fontos hivatást teljesit a magyar közművelődés szolgálatában s ezért testvéri szeretettel hivta meg kiváló művészi erőit vendégszereplésre Kölcsey-egyesületünk. Szives készséggel vállalták el a meghivott előadók a mátészalkai vendégszereplést úgy, hogy a műsoros kultur- estet május végén megtarthatják. A vendégek között itt lesznek a szatmári és nagykárolyi előadók java erői, igy Gáspár Nica zongoraművésznő, számtalan hangverseny páratlan sikerű művésznője, Gönczy Sándor nagykárolyi református lelkész, aki zengő baritonján énekelni fog, Fehér Ákos (Reszler Antal) iró, a finom tollú elbeszélő, Dr. Pirchler Ernő volt Szatmár városi tanácsos, jeles humorista, aki szatirikus felolvasással fog szerepelni, végül _________ Ta rczynski Kázmér lapszerkesztő, nótaszerző, aki nagysikerű s önálló hangversenyeken is ritka tetszéssel fogadott, hangulatos dalaiból fog elmondani jó néhányat, cigányzenekari kísérettel. Az est megnyitó beszédét Berey József tb. esperes, egyesületi elnök fogja mondani s kívüle még Szentiványi Sándor és Dr. Fábián Sándor szerepel a gazdag műsorban. Az egyesület vezetősége biztosra veszi, hogy alig tapasztalt érdeklődés nyilatkozik majd meg a rendkívül érdekes kultur-est iránt, amelyet mi is különös melegséggel ajánlunk olvasóink figyelmébe. Megjelent WELLS Világtörténete 16 pengős árban Lapunk könyvesboltjában kapható. Nyírbátori raktárról ír szuPerSoszSát’ mészsalétrom, mésznítrogén, Leunaazonnal szállítható MIIIIIa y salétrom, nitrofoszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. köz« gazdász NYÍRBÁTOR. Iroda: Piac-tér 18 szám. Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93.
