Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-04-13 / 15. (494.) szám

A mátészalkai tűzoltók húsvéti műsoros táncestélye. Az iránt a húsvét másodnapi, műsoros táncestély iránt, amelyet a mátészalkai önkéntes tűzoltó testület rendez felszerelési alapja javára, az egész városban rend­kívüli, meleg érdeklődés nyilvá­nul meg. A táncestélyre szóló meghívókat Dr. Streicher Andor alispán, elnök, Dr. Puky József alelnök, Hadady Béla pénztáros, Sarkady István titkár, Hajdú Sán­dor parancsnok, Horváth Sándor alparancsnok, Csizmadia Zsig- mond segédtiszt nevével bocsá­tották ki. Műsorra kerül az estélyen Szig­ligeti Ede népszínműve: A cigány. Személyek: Várszeghy, nemes ur — ifj. Anzelik Sándor, Zsiga, cigány — Mónus Kálmán, Peti, Rózsi, Zsiga gyermekei — Laka­tos Károly és Horváth lluska, Márton, parasztgazda — Kun András. Rebeka, Márton fele­sége — Klim Manci, Évi, leá­nyuk — Sárközy Juliska, Kurta, jó módú gazda — Bállá Mihály, Gyuri, unokaöccse — Simay Gyula, Ferke, urasági hajdú — Bondics László, Sári — Mizsey Juliska, Panni — Szabó Mag- duska, Kisbiró és vőfély — Er­dei István, Násznagy — ifj. Má- tyus Károly. Történik 1840. év­ben egy magyar faluban. A szín­darabban előforduló dalokat Csíki Gyula karmester tanította be. A táncestélyhez a zenét Csiki Gyula és zenekara szolgáltatja. Rende­zők az összes működő tűzoltók. 1930. április 13-án A burgonyaválság. A „Szatmár és Bereg“ számára irta: Beck Lajos ny. államtitkár, országgy. képviselő. Magyarorságon ötszázhatvanezer kát. holdon termelnek burgonyát. Negyven métermázsa átlagtermést számítva ez huszonkétmilliónégy- százezer mázsa évi össztermésnek felel meg. Feleslegünk ebből tizen­hatezer vagonra rúg. Ezek a számok mutatják, hogy itt a magyar nemzeti jövedelem jelentékeny tételéről van szó. Ha hozzávesszük, hogy Magyarország egyes vidékeinek ez a legfőbb ter­melési ága, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy mit jelent a burgonya egészségtelen és indokolatlan ár­hullámzása az év folyamán és mit jelent, hogy ha tavasszal ezer és ezernyi vagon áll eladatlanul a megromlás előtt. A baj gyökere elsősorban a ter­melésben keresendő. A termelőt nem látták el idejekorán azzal a vetőmagfajtával, amelyet a külföld elsősorban keres. Kiütközik különö­sen ez az idén a Nyírségen, ahol az elpusztult őszi búza és rozsveté­sek helyett majdnem kizárólag Wolthmann, Krüger, Deódora bur­gonyát tefmeltek, tehát csupa olyan fajtát, amelyeket külföldön étkezési célokra nem lehet értékesíteni. Ha meggondoljuk, hogy az Ella burgo­1MIMÄK is KttEt« ___________ ___________5-ik oldal. ny a ára az elmúlt ősz folyamán 3 pengőről 6 pengőre szökött fel és 5 pengőért óriási mennyiségeket tudtunk volna Olaszországban elhe­lyezni, akkor felmérhetjük annak nagy hátrányát, hogy rendszeres termeléssel nem sikerült eddig a kereslet ízlésének megfelelni. De a válság súlypontja mégis az értékesítés nehézségein van. A bé­kebeli monarchia nagy zárt terüle­tén biztonságosabb burgonyánk helyzete. Ma, amikor a világpiacon kell az óriási kínálattal megütköz­nünk, nagy szervezettségre megfe­lelő külpolitikai előkészítésre, jól átgondolt tarifapolitikára van szük­ségünk, hogy e versenyben megáll­hassuk helyünket. Olaszország az elmúlt évben különös jóindulattal kezelte ezt a kérdést. Olyan elő- nyösitésben részesített bennünket, amellyel lehetővé tette, hogy az el­múlt ősszel 5 ezer vagon étkezési burgonyát vihettünk ki Itáliába. Mussolini gazdasági politikája min­denáron a buzavetésterületek gyors- tempójú fokozására törekszik. En­nélfogva a többi mezőgazdasági termékek termelési területe mind szükebbre szorul. Ezért csökken­tették le a burgonyavetést is az el­múlt évek egyharmadára. Itt tehát olyan elhelyezési lehetőségek nyíl­nak meg előttünk, amelyeket csak részben korlátoz a legujjabb olasz­osztrák megállapodás, amely két- ségtelnül növelni fogja szomszédunk burgonyaexportját Itáliába. így is azonban széles perspektiváju érvé­nyesülési lehetőség áll előttünk, amelyet csak ki kell használni. Kivitelünk megszervezésének egyik feltétele, hogy egy olyan burgonya­piacot teremtsünk exportunk számá­ra, amely a marseillesi burgonya­piac mintájára megfelelő tengeri ki­kötőben gyűjtse össze a magyar árut, hogy azt céltudatos kezelés és szállítás utján egészséges és kifogás­talan állapotban juttassa el rendel­tetési helyére. Erre a célra Fiume látszik a legalkalmasabbnak, külö­nösen az olasz, de a leventei irá­nyítás szempontjából is. Egy itt létesítendő vásárintézmény ekép a márkázott magyar burgonya elosztó­helyévé válnék Itália, a balkáni, az ázsiai és afrikai országok felé. Egy ilyen központi értékesítési szervezet áttekinthetővé és egy­öntetűvé' tenné a magyar burgonyá­nak nemcsak értékesítését, hanem termelését is. Mert ennek a szerve­zetnek tapasztalása megmutatná, hogy a kikutatott piacok mindegyi­ke milyen fajta burgonyának mi­lyen kínálatára reagál. Milliónyi értékek megmentéséről van szó és a közelmúlt szomorú tapasztalatai sürgős intézkedést követnek. I Fájdalmak ellen ^ Aspirin-tabletták! Húsvéti mulatságok a vármegyében. Husvét ünne­pén vármegyeszerte, majd minden községben rendeznek különféle célú mulatságokat, műsoros táncestélye­ket, s dicséretes módon a legtöbb helyen levente egyesületek javára. A már eddig hirüladottakon kívül újabb értesülésünk szerint a ger- gelyii műkedvelők az iskola rádió alapja javára husvét másod és har­madnapján rendezik báljukat és előadásukat, amelyen „Amit az er­dő mesél" cimü Géczy népszínmű­vet mutatják be. A jármii levente egyesület husvét másodnapján ren­dezi táncmulatságát felszerelése ja­vára. Ugyancsak husvét másodnap­ján tartanak táncmulatságot a gebei és szamosszegi leventék. A számos- becsi levente egyesület ugyancsak husvétkor több egyfelvonásos dara­bot mutat be műsoros táncmulatsá­gán. A Vítek-gyerekek húsvéti hangversenyéről adtunk már rövid jelentést. Az ünnep első napján, délután 6 órakor rendezik a rendkívül érdekes koncertet, amely iránt a múltko­rinál is sokkal nagyobb érdek­lődés mutatkozik egész Máté­szalkán. A hangversenyen jól váloga­tott, nívós zeneszámok kerülnek a közönség elé. Részletes műsor a következő: 1. Erkel Ferenc : Hunyadi-induló 6 kézre. Zongorán előadják: Andy, Manci, Böske. 2. Rieding: Valse. Hegedűn, zongora-kísérettel előadja: Árpi. 3. Hummel: Kis katona. Zon­gorán 4 kézre előadják: Árpi és Muci. 4. Löffler: Kakuk. Zongorán előadja: Andy. 5. Klengel: Trio G-dur. Előad­ják hegedűn, zongorán, cellón: Andy, Manci, Böske. 6. Sidney: Harphe d’ Eolienne. Zongorán előadja: Manci. 7. Schubert: Katona-induló. 4 hegedűn előadják: Muci, Andy, Manci, Böske. 8. Bachman : Les Sylphes. Zon­gorán előadja: Böske. 9. Mozart: Tudományok dala. Baby vezénylete mellett előadja1 a családi énekkar. 10. Liszt Ferenc: Magyar rap- sodia. Zongorán előadja : Aranka. 11. Hubay: Csárdajelenetek. He­gedűn, zongora kísérettel elő­adja: Jani. 12. Brahms: Magyar táncok. Előadja: a szalonzenekar. (Közkívánatra még egyszer a Rákóczi induló. Zongorán, 6 kézre. Előadják: Manci, Böske, Aranka.)

Next

/
Thumbnails
Contents