Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-04-13 / 15. (494.) szám
1930. április 13-án lg«Máit Él ttitgC 3-ik oldal. temgtfoq a műaszi napsugár, habfshér függöny fogadj ablakán... függönymosás nem okoz. gondol / függönyödet alaposan kifioroljuk és kétszer- húrornszar váltott vízben áztatjuk..Langyos Lux. habba bemártjuk és gondosan átnyomkodfuk s többszer Öblítjük.. A csipke és tüílré&zeket szárad - ni kífeszítjiik. c!Udg kissé nedvesen, a visszáján vasaljuk. CSAK. KÉK DOBOZBAN VALÓDI ! AMIT KIMÉRVE Éj NYITVA. ÁRULNAK. AZ NŐM LUX uj magyar táncdalokat íratni, — szóval a magyar jellemet a nemzeti táncok szokássátételével meg- ujhodtatni. Még az idegenből átvett régi magyar táncok is magyarabbak, mint a ma táncolt „Csárdás". Jobban visszatükrözte tik nemzetünk jellemét, vérmérsékletét és komoly rá- tartiságát. Lássuk csak az idegenből vett: pásztori, hajdú, gyertyás lapockás, párnás, tapsos, kardos, borica, egeres, róka, daru és szarka táncokat. Eleink magyarrá tették azokat, saját jellemükhöz idomították, de nem rontották el velük nemzeti egyéniségüket és lelkűket. Az ősi magyar táncok pedig, — a kállai kettős, süveges, verbunkus, honti kopogós, csürdöngölő, farkas és nógrádi-oldaltánc, — a későbbi magyar mütáncok a palotás, magyar-szóló, körmagyar, lelki-testi gyönyörűségei voltak apáinknak, melyeknél a tulmerész legény a lesütött szemű táncosnőnek mgó-ringó derekát legfeljebb félkezével fogta át, — de rendszerint köténye szélénél, zsebkendő végénél, kisujjánál, vagy kezénél fogva vezette táncoló párját. Nézzük a mai idegen táncok fiatalságát, — Ki merem mondani, hogy az idegen „tám-tám°-ra táncoló párok a nemi érzékek teljes csapongásával tobzódnak, — szemérmetlen testhelyzetek és dörzsö- lődzések egyvelege minden művészet, lélek és nemesebb érzés nélkül a mai tánc. Alkalmas arra e tánc, hogy az ifjúság nemes érzéseit megrontsa, a leendő család fogalmát közömbösítse, — hol van e táncokban a magyar nemzeti öntudat visszatükröződése ? — Célszerűnek tartom, hogy a jövő téli népművelési foglalkozások keretén belül az ősi magyar táncokat a felnőttebb levente ifjúságnak tanítsuk, — táncmulatságokban a hivatott hatóságok, a közszemérmet és a magyar nemzeti géniuszt mélyen megcsufoló idegen táncokat tiltsák be. lan, mig nincs egységes, erős nemzeti lelkűiét. Ezt a benső erőt rontja a megélhetés válsága, a munka meg nem becsülése. Itt most, politikában, az emberek meg nem becsüléséről van szó. Ma már még az is végső veszedelembe döntheti a nemzetet, ha elmarad a fejlődéstől. Végképen végzetes bűnt követ el már az, aki a fejlődés hátráltatásában annyira megy, hogy még meglévő jogokat is megvon a többségtől. Igazi fejlődés, tartós lendület ma már csak úgy érhető el, ha azt érdekkel, megértéssel, egységesen segiti a nép, a nemzet. Az egyeseknek szóló kedvezés még az elégedetlenségnél is mélyebb sírba rántja-taszitja a nemzetet: a nemtörődömségbe, a bárgyú minden s mindegy vak gödrébe. Ellenben igaza van Ravasz Lászlónak: az egységes, tenni vágyó, mert cselekedni érdemesnek tartó és a cselekedetet érzésből és megértésből fakadó kötelességből végző nemzet megőrzi, megtartja és felemeli önmagát. Ezért kell a választás jogával mintegy megterhelni, a közösségbe beavatni, a nemzet javaiban részeltetni mindenkit munkája, értéke arányában. Lázitóbb, nemzetrontóbb eszközt nem lehet ma elképzelni, mint a Ma mutatják be Mátészalkán a nyircsaholjfiak a passiót. Az előadásnak Nyírcsaholyban rendkívüli sikere volt. Vasárnap este volt az első előadása Nyírcsaholyban annak a nagyszabású „Passió-játék“-nak, amelyre már hetek óta készült a község földmives fiatalsága, a lelkészek és tanítók vezetése alatt. A próbákról kiszivárgó hírek sejteni engedték ugyan, hogy ezúttal nem egy falusi műkedvelői előadást fogunk csupán látni; de amit láttunk, mégis minden várakozásunkat mesz- sze felül múlta. Ezzel az előadással el kell menni a vármegye székhelyére is és el kellene menni még távolabbi helyekre is, hogy nagyon sokan lássák, mit lehet elérni lelkesedéssel, szorgalommal és mire képes a mi fiatalságunk megfelelő vezetés és irányítás mellett. Hallottuk, hogy hetek óta készülnek a ruhák és díszletek; de hogy ilyen korhű jelmezeket, ilyen nagyszerű díszleteket fogunk a színpadon találni, arra gondolni sem mertünk. És mind ezek minden idegen segítség, minden külső irányítás nélkül, itthon készültek. De nemcsak az előadás kül» sőségei leptek meg bennünket kellemesen; még váratlanabb volt az a készség, az az otthonosság, amellyel ezek a szereplők a „világot jelentő desz- kák"-on mozogtak. Mintha nem is ez lett volna az első szereplésük a színpadon. Pedig sokan vannak köztük, akik városi színházat és „igazi“ színi előadást nem is láttak. jogokból és javakból való kirekesztést. Ez szüli a nemtörődömséget, a tunyaságot, azt a borzalmas bár- gyuságot, amely miatt 400 millió kínai csak egymást fogyasztja-tépi, mikor néhány ezer angol fojtogatja. A munkát megbecsülni nem tudó nemzet elvész kérlelhetetlenül. De ha egymást munkájuk és tevékenységük értékének arányában megbecsülik a nemzet tagjai, akkor megvan az összefogás alapja és ezt nem akadályozhatják sem egyének, sem alakulatok érdekei. Ahogy Kölcsey mondotta, a nemzet egyesülésének még a király érdeke sem állhat útjába. Egyszerűen letenné szépen vagy csúnyán a fokozódó terhet a nép, ha birhatatlanná súlyosítanák még azzal is, hogy érdeket ne leljen, értelmet és érdemességet ne találjon a munkálkodás és a küzdelem vállalásában. Megüresitett lélekkel, érdemesség felemelő érzése nélkül víselhetetlen a kereszt. De minden izmot százszorosán megfeszít, ha a lélek megtelik erővel és érdemesnek tartja a küzdelem vállalását és véghez vitelét. Ezt a lelket hajtja a benső erő s ez megőrzi a feltámadás hitét. Budapest. Kincs Elek. Ne vegyék tőlünk rossz néven a szereplők, hogy nem emlékezünk meg mindegyikük alakításáról külön-külön, de ehéz kevés a helyünk. Seszták Miklós Jézus szerepében olyan alakítást nyújtott, amelyre sokáig vissza fogunk gondolni. Egész megjelenése, kellemes behízelgő hangja mély hatást tett. Soltész János mint Lucifer úgy külső megjelenésében, mint előadásában nagyszerűen fejezte ki az örök tagadás, az Istenséggel örök ellentétben álló lélek harcát. Kovács Antalnak két szerepe is volt; mint Péter apostol, de különösen mint Pilátus nagyszerűen adta szerepét; maga volt a megtestesült gőg és lenézés a csőcselékkel szemben. Elsőrendű alakítást nyújtott Paszternák Andor Kaifás főpap szerepében; úgy maszkja és ruhája, mint játéka kifogástalan volt. Nagyon jó volt vitéz Ma- darasi György mint Nikodemus, Paszternák László mint római százados, Kosztyu Mihály, mint hamis- tanú. A nők közül a legnagyobb dicséret hangján kell megemlékeznünk Hornyák Miklósné (Mária), Sváb Rózsi (Mária Magdolna), Marinyák Margit (Gabriel angyal), Ste- fán Erzsébet (Veronika) sikerült alakításáról. De jók voltak mindnyájan kivétel nélkül és nehéz szavakat találni, hogy kifejezzük elismerésünket azért a munkáért, melynek eredményében gyönyörködhettünk, A zsúfolt nézőtér közönsége egy hasznosan eltöltött est után, lélekben gazdagodva és azzal az óhajjal távozott, bár gyakrabban volna alkalmunk ilyen szellemi élvezetben részesülni. És az egész előadás lelke Szuchy Elek gör. kath. lelkész. A szerepek betanítása, a jelmezek ösz- szeállítása, a díszletek tervezése és legnagyobb részben megfestése, az egész előadás rendezése az ő munkája. Szinte hihetetlen, hogy volt képes ezt a nagy munkát egyedül elvégezni. A mátészalkaiaknak is lesz alkalmuk ma az előadásban gyönyörködni; vasárnap, 13-án este a Vármegyei Nagyvendéglő színháztermében kerül előadásra a „Passió“. De előadják folyó hó 18-án Nagy- ecseden is és megismétlik husvét másod- és harmadnapján Nyir- csaholyban. (S. B.) A is mm* r. t. könyvesboltjának hirdetései: Wells: Világtörténete egész vászonkötésben nagy lexikon alak . . . P 16'— Félbőrkötésii müvek á P 2'90 Ch. Dickens : Két város története .... Ligeti E .: Kék barlang . D. Collins: Istenítélet Lakatos L.: Egy éjszaka története .... K. Michaelis: Az ügyvéd ur és családja . Ady: Összes versei . . P 14'— Makkay S.: Ördögszekér ...................................P 4-80 Th omas Mann Nobel- dijas műve . . . P 3'90 V Kellér Dezső: Szakszofon P 2'90 IDÉKRE természetesen, mint eddig, portómentesen küldjük.
