Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-30 / 13. (492.) szám
Mit várhat a kisiparosság as ui tavasztól? Olcsó hitel-njfuifás, Köimunkákban való részel» tetős, gépsegély és egyebek a kormány programmjában. 1930. március 30-án ________^ ________________H/IBM/áR Él BBBHEC___________________________________3-ik oldal. hető ségekre számítva csak bontani zászlót s kiáltani jelszót, hogy hetek hónapok múltán, vagy a várt eshetőség lebonyolítása után maradjon minden a régiben: nem lenne komoly dolog és célt elérő ma, amikor hosszú évek nehéz sorára kell számítani s a falu népét előkészíteni súlyos idők' következetesen megvívandó nehéz harcára anyagi és szellemi érdekekért, a haza sorsáért és saját sorsának tűrhető helyzetbe hozásáért. * Köszöntőm Botpaládot és köszöntőm a „kisgazdapárt“ toborzó vezéri- karát! Fecskék jöjjetek, fecskék szálljatok.. .! A kettő közt nagy ugyan a különbség, de mint megmozdulás tapsot érdemel s követésre inthet mindkettő. Ám valahogy a kettőt egy nevezőre kellene hozni. Amannál a cél és elindulás határozottabb irányú, mert a faluból indul ki s időben tartamot igér. De ha a többi falvak nem követik a példát, nagyobb sikert, vidékünkre szóló hatást és eredményt aligha ér el. — Emennél a megindulás ki- terjedtebb, egy egész járásra szóló, de országos jellegű s politikai pártalakulásról lévén szó, közelebbi, helyi érdekű célkitűzések hiányában szenved s nem tudom lenne igy előre meglátni azt, amit ma, nálunk szükségesnek látnok a falu lakossága tömörítésénél: az állandóság ismérvét, a beszervezés olyan jellegéi, amely nem pusztán választási politikát akar, hanem tervszerű vidéki politikát, falupolitikát, a falu minden rétegére kiterjedő, minden életnyilvánulását figyelembe vevő gondolat-koncepcióval. Egyelőre azonban ... vivat __viva t Botpalád és szervezésben lévő „Kisgazdapártunk“. Első fecskéi a hármas-négyeshát meginduló, sorsgondozó falupolitikájának. ágak, korhatárok s nemzedékek szerint is változik. De általában két csoportra osztható. A nagyobbik rész általános képzettségű, szűk érdeklődésű, saját munkakörével bi- belődő-vesződő. Nincs ideje és módja szélesebb és mélyebb műveltséget szereznie. Közülük emelkednek ki egyesek, akik nemcsak nyelvtudás, de általános képzettség, széles körű jártasság, elmélyedt tudás és biztos ismeretek tekintetében a legműveltebb nemzetek kiválóival is könnyedén versenyezhetnek. Sőt világnézet és életszemlélet tekintetében érdektelenebbül tud felébe kerekedni a dolgoknak, mélyebben látja és értékeli azokat, mint bármelyik faj fiai. Közöttük is akadtak túlzók. Mindjárt utánuk óriási űr tátong. Mig ezek a jövő század elébe igyekeznek, a magyarság jó kétharmada saját hibáján kívül, sőt akarata ellenére annyira egész világokkal maradt el e vezetésre hivatott, de vezetéshez nem nagyon jutó rétegtől, hogy egyelőre nem is nagyon értik egymást A nagy műveltségű Köl- cseyeket még olyan lendületű korban is alig értették meg, mint a 100 év előtt zajló reformkor. SzükA kormánynak elhatározott szándéka, hogy a súlyos helyzetben lévő magyar gazdasági életet megsegíti. A kormányzó tízéves jubileumát megörökítő törvényjavaslatban is nagyszabású alkotások egész sorát szavaztatta meg a törvény- hozással, ezenkívül a nagy vasúti és útépítési beruházások révén teremt nagy munkalehetőségeket. Pénzügyi szuverenitásunk helyreállta után alkalmas időben külföldi kölcsönről is szó lesz a beruházások céljaira. Ezeknek a jelentős munkáknak a megindulásától várják a gazdasági élet fellendülését. Háromszázezer nehéz helyzetben levő kisiparos is ettől reméli sorsának jobbrafordulá- sát és amint politikusok alábbi nyilatkozatából kitűnik, a parlament vezető pártja is szükségesnek tartja, hogy a kisiparosság számarányához mérten munkához jusson. Rubinek István dr. országgyűlési képviselő, az egységespárt ügyvezető alelnöke a következőket mondotta munkatársunk-; nak: — A kormányzópárt szivén viseli valamennyi társadalmi réteg sorsát és igy természetesen a kisiparosságét is. A párt régóta törekszik azon, hogy ennek az értékes társadalmi osztálynak megmentésére módot találjon, mert tudja, hogy az ország szempontjából fontos, hogy az önálló kisegzisztenciákat megóvja az elproletarizálódástól. A párt ségtelen itt bővebben fejtegetni, hogy mennyi hiánya van a népnek a műveltséghez. Ezt már maga érzi keservesen, kivált a háború óta. — Két dolgot azonban nem hallgathatunk el. Az egyik ámító érv. A másik egy jó indulatu kísérlet természetellenes volta. Az ámító érvet még ma is megeresztik olykor azok, akik régi tudatlanságában szeretnék megtartani a népet. Azzal riasztják, hogy addig boldog, mig nem sokasodnak vágyai. Nos hát a koszos állatnak nincsenek. De az embert vágyai vezérlik és a vágyak viszik előre abban is, hogy megélhetése és meg- maradhatása módját megkönnyítse. A másik szavunkat a miniszterhez kell intéznünk. Nem elég külföldön taníttatni néhány ifjút. Nem elég növelni az egyetemeket. A kultur- fölény addig csak üres szó, mig a nemzet kétharmadrésze megértésben sem követheti a kiemelkedetteket Addig hiában éltek-alkottak a nagyok, mig le nem nyúlunk szeretettel a néphez s fel nem emeljük megélhetése és műveltsége szintjét. Budapest. Kincs Elek. latbaveti súlyát, hogy a közmunkákból kellő részesedést kapjon a kisipar is. A kormány maga is gondo erre és a munkához juttatás mellett a kisipari hitel kérdésének megoldásán is fáradozik. Reméljük, hogy a most felállított Országos Ipartanács a maga szakértő javaslataival elősegíti ezeknek a kérdéseknek megoldását. Vasady Balogh György országgyűlési képviselő igy nyilatkozott : A kisiparosság alig várja a jótékony májusi esőt, akármilyen formában jöjjön is, mert nagyon nehéz a helyzete. Állami érdek is az iparosság megsegítése. A közmunkákból részesedniük kell, de nagyobb védelmet kell biztosítani a magyar iparnak a kereskedelmi szerződésekben is, a Balkán felé pedig erősen meg kell szervezni a kivitelt. Mindenesetre már maga az is, ha a gazdák sorsán enyhitenek és a közterheket mérséklik, jótékonyan érezteti hatását az iparosság felé is, mert hiszen a vásárló erő visszanyerése azt jelenti, hogy az iparosok is hozzájutnak a rég elmaradt rendelésekhez. Udvardy János országgyűlési képviselő a következőket mondotta: A kormányra háruló feladatokat a vidéki kisiparosság szemüvegén keresztül nézem és ezért azt tartanám elsőrendű fontosságúnak, hogy a vidéki iparosságot sürgősen olcsón hitelhez juttassuk és a közmunkákból számukra is megadjuk az arányos részt. Fontos volna, hogy a gépsegélyeket vissza lehessen állítani. A kisipar ugyanis azért vesztette el verseny- képességét, mert gépek hiányában a gyáraktól kell vásárolnia félig kész árukat. Az építőipar pangásának megszűnésére azt hiszem, jogosult a reménység. Nemcsak azért, mert a kamatláb általános csökkenése lehetővé teszi a jelzálogkölcsönök folyósítását magánosok számára is. A hitel olcsóbbodása rentábilissá teszi a családiház és a bérházépitést és igy az építőiparban foglalkoztatott számos szakma munkához jut. Egyházmegyei tanács- bíró Választás. A nagykárolyi egyházmegye lelkészi tanács- biróvá Gönczy József kántorjánosi lelkészt, tanitóképviselővé pedig Kádár Elek mátészalkai igazgató tanítót választotta. SÜTŐPORBÓL készülnek. Kérje lÉden íöszerkereskPdésliEii A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle receptkönyvei. Ára 30 fillér. Békesség a Tisza—siamosköti ármentesités hírlapi vitája kerül. Egy magánlevél utolsó akkordja. Fehérgyarmat, 1930. márc. 7. Kedves Nagy tiszteletű Uram ! Válaszára sokáig hiába várva, levelemet elküldtem a „Szatmár és Bereginek, azzal a kéréssel, hogy azt közöljék. Ha válaszát idejében megkapom, ezt „vagy egyáltalában nem, vagy más formában" tettem volna meg. Kedves soraiból azt látom, hogy minden ellenkező igyekezetem dacára egyik-másik mondatomat mégis zokon vette. Újból biztosítom, hogy a legtávolabbról sem volt szándékom megbántani. Levelének befejező sorai szándékom megértését bizonyítják. Pillanatnyilag sajnos nincsen módomban hosszú levelére (9 gépírásos fél iv!) érdemileg válaszolni, de legközelebb feltétlenül időt szakitok rá, vagy ami még kellemesebb volna, keresni fogom az alkalmat, hogy „ellenkező nézeteinket élőszóval próbáljuk meg összeegyeztetni“. Addig is a legőszintébb tisztelettel köszönti készséges hive Schick Jenő s. k. A főmérnök ur a „Szatmár és Bereg" 8. számában megjelent cikkemre magánlevéllel keresett meg. Ez a levél február 23-án kelt s arra egy heti távollétem miatt csak március 3-án tudtam válaszolni, természetesen szintén magánlevélben, amelyben rámutattam cikkem félremagyarázásaira. Azonban közben Schick főmérnök ur nevezett levelét, miért, miért nem? beküldte közlés végett e lapnak, amelyről engem a fenti levélben értesít. E levél kellemes hangja felment engem attól, hogy válasz-levelemet közöljem, mely 4 gépírásos ivénél fogva lehetetlenül meg is terhelné a „Szatmár-Bereg" oldalait. A közügy szempontjából különben sem látom szükségesnek a magánleveleknek sürgős leközléseit. E fenti levél közlését is csak azért kérem, hogy bizonyságot nyújtsak a „Szatmár és Bereg" szives olvasó közönségének. Először: „semmi képen sem kívántam kitérni a hozzám intézett levélre való válaszadás elől"; másodszor: az ármentesités nehéz ügyeiben a főmérnök úrral íme „a kölcsönös egymást megérteni akarás útjára léptünk" s ez utón a közjavát előmozdítani célzó elveink is találkozhatnak. Fekete Lafos. Tiszaháti.
