Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-16 / 11. (490.) szám
6-ik oldal. SZATMÁRI is RiREffi 1930. március 15-én. A müjéggyár és a mátészalkai husiparosok. Múlt heti egyik híradásunkra kaptuk a köv«tkező levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Sem időnk, sem kedvünk tisztán magántermészetű üzleti ügyeket a nyilvánosság előtt pertraktálni, azonban mivel a közegészségüggyel eminenter összefüggő müjégügy több alkalommal lett b. lapjuk hasábjaira odaállítva, bátrak vagyunk a való és okmányokkal bizonyítható tényállást következőkben ismertetni: Mátészalka elöljárósága 1927. év tavaszán a közegészségügy, valamint a járványos betegségekre való hivatkozással meggyőződéssel javasolta a községi müjéggyár létesítését. A képviselőtestület megszavazta, azonban a község pénzügyi viszonyai és fedezet hiányára való tekintettel a vármegye nem hagyta jóvá a községi üzem megalkotását. Miután a jéggyár létesítése közérdekűnek mutatkozott és a hatóságok támogatását biztosítottnak láttuk, elhatároztuk, hogy magán-vállalkozásként fogjuk a jéggyárat felállítani. Amikor a fogyasztást félig-meddíg biztosítottnak láttuk, több év tartamára leszerződtünk az ipari érdekeltséggel táblánként 80 f-el, mely ár telephelyünkön történendő átadáá mellett volt megalkudva. — írásos kötelezettségük dacára azonban szerződöttek már az első üzemévben megtöltötték jégvermeiket állóvizekből eredő jéggel, habár közben a nagyobb jégfogyasztás előmozdítása kedvéért leszállítottuk a müjég árát 70 f-re, azzal a terhűnkre kiterjesztett kötelezettséggel, hogy a müjcget mindenkinek üzlet- helyiségéhez fogjuk szállítani. —Hogy vállalkozásunknak legalább polgáriasán szerény kamathozadékát biztosítsuk, 1929. tavaszán a müjég kelendőségének emelése és üzemi kiadásainknak a nagyobb forgalommal elérhető csökkentése érdekében a hentesek-mészárosok azon csoportjának, mely üzlethelyiségeiben kizárólag müjég használatára vállalt kötelezettséget 70 f-ről újra leszállítottuk az árat 54 f-re és ezen megállapodásunkat immár egy harmadik szerződésbe foglaltuk. Ugyanígy leszállítottuk az italmérők-cukrászok 70 f-es árát 60 f-re. — A Népjóléti Minisztérium 44.705—1929. sz. rendelete értelmében élelmiszerek konzerválására csak egészségügyi szempontból kifogástalan jég használható vagy ha ilyen nincs, az jégtermelő gyáraknál szerződésileg biztosítandó. Az alispáni hivatal a holt Kraszna és holt Szamos, valamint minden más állóvíz jegének használatát betiltotta, egyedül a holt Szamosnak azon részéből volt megengedve a jéghordás, mely Győrtelektől Tunyog-felé menet a kövesut éles kanyara mellett fekszik. Hogy ezekután honnan lett a mátészalkai jégvermekbe 4—5000 mm. jég behordva, az reánk nem tartozik. Szegeden még a Tisza jegének használata is eltiltatott! — Fentiekben már eléggé szemlélhetőleg kimutattuk, hogy mennyire alkalmazunk diktatórikus árakat, amikor a jég árakat magán- jogilag teljesen helytálló szerződéseink dacára már kétizben 25—32 százalékkal leszállítottuk, tekintet nélkül az üzemanyagok és munkabérek közben beállott drágulására. Egyébként pedig Mátészalkán a müjég ára a fogyasztás és gyártási viszonyok figyelembe vételével legalább is egy szinten mozog a legtöbb hasonló helyen érvényes árakkal, sőt sok esetben még olcsóbb amazokénál. (Nyírbátor, Nyíregyháza, Ujfehértó, Kisvárda, Hajdúböszörmény, Lenti, Siklós, Jászárokszállás, stb.) — A müjéggyár nem használja, de nem is használhatja ki a ráutaltságot, mert egyetlen egy iparos kivételével az összesség évekre menöleg szerződéssel biztosította szükségletét, már pedig mi szállítási köte- ezettségeinket és szerződéseinket komolynak tekintjük és betartjuk. Üzemzavar az elmúlt két év alatt egyetlen egyszer sem fordult elő, annak kikerülésére minden tőlünk telhetőt elkövetünk, igy pl. hajtóerőnk tartalékául már villanyerőről is gondoskodtunk. — A müjég — pocsolyajég közötti vita nem egyedül Mátészalkán megnyilvánuló jelenség, a közegészségügy, a tisztaság, felvilágosodottság és kultúra harca ez ... a maradi pocsolyával ! Külföldön már évtizedek előtt kiküszöbölték a fertőzött állóvizekből származó jeget, mert ott pl. italát mindenki közvetlenül az italba tett müjég darabkával hüti, de arra sem gondolnak, hogy élelmiszerek konzerválására mást, mint abszolút tisztaságú müjeget használjanak ! — Mátészalkán egy második jéggyár életképtelen, de ha község, iparosság vagy bárki más meg akarja tőlünk venni a jéggyárat, szívesen bocsájtkozunk tárgyalásokba, Kiváló tisztelettel: Müjéggyár. Miután helyt adtunk az elmúlt héten a mátészalkai husiparosok nyilatkozatának, közlésre engedtük a müjéggyár levelét is. Tudomásunk szerint vegyvizsgálat fogja eldönteni, hogy fertőzött-e az a hely, ahonnan a jeget hordták s ezért a magunk részéről nem kívánunk további vitát afelől, milyen intézkedések történjenek ebben a kérdésben. P&airóSíusBOs fféitélcentf- ségi «9rsts«aa @sdy éves as$x©smr és ©5£ éves férje k&xö££. Nem mindennapi családi háborúság foglalkoztatta a napokban a kir. törvényszék Brenner-tanácsát. Farkas Józsefné Ó0 éves botpaládi asszony hamuból készitett lúggal szembe- öntötte hitesurát, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A sértett férj feljelentésére az ügyészség vád alá helyezte az asszonyt, egy ráncos- képű, de erőteljes alkatú anyókát, akinek vallomása azután különös fényt derített az esetre. Az öregasszony elmondotta, hogy férje halálosan féltékeny volt reá. Állandóan őrködött minden lépésére és ha véletlenül beszédbe elegyedett a faluban valamelyik fiatal legénnyel, — akkor dührohamot kapott, durván sértegette, sőt tettleg is bántalmazta. Egy hasonló alkalommal annyira elkeseredett, hogy beszaladt a konyhába, hamut meritett egy csészébe s a vizzel feloldott hamuval leöntötte dühöngő férjét. Ezzel szemben Farkas József vallomásában határozottan állította, hogy volt oka a féltékenységre. Szerinte azért éltek rossz viszonyban, mert felesége egészen nyíltan szerelmi viszonyt folytatott fiatal legényekkel. A tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy kivánja-e a feleségének megbüntetését Farkas József apró szemében diadalmas bosszú villant meg és indulatosan vágta rá az igent. A kir. törvényszék a 92. szakasz alkalmazásával súlyos testi sértés vétsége miatt két heti fogházra ítélte az öregasszonyt. Az ítélet jogerős. Ssent Imre képeslapok lapunk könyvkereskedésében 5 SKS I SARK ADY RUDOLF képesített telekkönyvvezető, ny. igazságügyi tisztviselő, 0. F. B. által engedélyezett ingatlan értékesítő irodájának Hirdetései Lakó és családi házak nagyválasztékban megélhetést biztositó üzlethelyiségekkel 1300 pengőtől feljebb. Azonnal beköl- tözhetök és adómentesek. Termő szőlők épületekkel, szőlőterületek Opályi Jármi, Csaholy- felé vezető utak mentén és a nagy szőlőben. Beltelkek építkezésre a legforgalmasabb helyeken. A legbiztosabb tőke, ha azonnal megveszi a sok közül az általam ajánlott adómentes családi házat, mert befektetett tőkéje Í3 százalékos kamatot hoz. Pontos, előre fizető bérlőm, e gyümölcsössel álló nagy telekért 3 évig évi 800 pengőt fizet félévenként előre. Május elsejére be is költözhető. Hét és iél magyar hold egy darabban, jól trágyázott homok föld nyirmeggyesi köves ut mentén igazán olcsó, — azonnal birtokba. Parcelláz és vevőinek kölcsönt folyósittat. Üzletek adás-vételét jogát- irással, vezetők behelyezését diszkréten. Engedélye alapján megbízásokat az ország egész területére elfogad. Ä férfi- és BB@áff©fíSráB- sazolte figyelmébe! A kereskedelmi és iparkamara ezúton is értesíti érdekeltségét, hogy a 128.543 —1928. XI. K. M. sz. r. értelmében a paróka és hajfonat készítését a borbély és férfifodrász, valamint a nőifodrász munkakörébe tartozó munkának kell tekinteni. A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 238—1930. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Mátészalkai Ipar és Kereskedelmi Bank rt. végrehajtatónak, Tor- gyán Sándor, Resovszki Lipót, Klein Fáni és Resovszky Szeréna végrehajtást szenvedők ellen 300 pengő tőkekövetelés és járulékai erejéig indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést a fenti követelés és járulékai behajtása végett a mátészalkai kir. járásbíróság területén lévő Nyir- gebe községben fekvő s a nyirgebei 105. számú betétben A. 1—3. sorszám s 252, 253, 254 hrsz. alatt foglalt s Torgyán Sándor nevén álló ingatlan 3032. pengő, az ugyanezen betétben A. 1. sorszám s 3311 hrsz alatt foglalt s Torgyán Sándor nevén álló ingatlan 1.200 pengő, a gebei 163. sz betétben A. I. 1—2 sorszám s 509/1. 510/1. hrsz alatt foglalt s Klein Fáni, Resovszky Lipót és Resovszy Szeréna nevén álló ingatlanra 630 pengő, II, 1—2. sorszám s 509—2. 510—2. hrsz. alatt foglalt s Klein Fáni, Resovszky Lipót és Resovszky Szeréna nevén álló íngatl. 4132 P és a végül a gebei 652 számú betétben Ä. I. sorszám s 2470—4. hrsz alatt foglalt s Klein Fáni, Resovszki Lipót és Resovszky Szeréna nevén álló ingatlanra 2.300 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1930. évi máre. hó 27 azaz huszonhetedül napján délelőtt íö órakor Nyirgebe községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan közül a 163. számú betétbeni ingatlan a kikiáltási ár felénél, mig a többi ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szádékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az. 1881 : LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek elölegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. te. 147, 150, 170. §. 1908: LX. te. 21. §.) Aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéreteit tett, ha többet ígérni senki sem akar köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. te. 25. §.) Mátészalka, 1930. évi január hó 14 napján. Dr. Schőber s. k. kir. já- rásbiró. A kiadmány hiteléül: Mán* dy telekkönyvi kiadó. Beregvár megyei Vízszabályozó és Ármentesitő Társulat Miniszteri Biztosától. ad. 31—1930. M. B. sz. Meghívó. Az ezévi március hó 10-ikére egybehívott társulati közgyűlésen megjelentek által képviselt szavazatok az összes társulati tagok szavazatának általános többségének kevesebbre rúgván, a közgyűlés a tárgysorozatra kitűzött ügyben, nevezetesen a Szipa—Csaroda Összekötő-csatorna 63. sz. Vámosatya— Tiszaszalka-uti hídjának, továbbá a gulácsi és jándi tiszai gátőrházak és melléképületeik újraépítése céljaira a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter ur 42.020—1930. X. fő. 1. ü. o. 2. sz. a. kelt leiratával engedélyezett 40.000 P állami, kölcsön felvétele tárgyában nem volt határozatképes, miért is az alapszabályok 14. §-ának rendelkezéseihez képest ezen tárgyban hozandó határozat céljából a Társulat érdekeltségét ezévi március hó 24-én (hétfőn) délelőtt 9 órakor Vásárosnaményban, a társulati székházban tartandó közgyűlésre egybehívom és értesítem, hogy ezen újabb közgyűlésen a jelenlévők az általuk képviselt szavazatok meny- nyiségére való tekintet nélkül a fentemlitett tárgyban érvényesen fognak határozni. Beregdaróc, 1930. március 11-én. < Gulácsy István s. k. miniszteri biztos. ,,TU RU L‘* villanyszerelési vállalat és rádió-laboratórium MÁTÉSZALKA, Hősök-tere 16 szám. Készít: villamos-világítási és erőviteli berendezést; rádió-készülékek, accumulatorok, villamos-főzők, vasalók és csillárok eladása. Accumulatorok töltése. Szakszerű rádió-javitás. Költségvetés, szaktanács díjtalan.
