Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-16 / 11. (490.) szám
bm mimmé Éf-lKKKJ n /"» T T»FTTJr > T rr. I nn 1 T~v . T >>t TrXn» . rm > » S a. * r>'-H-'r»T/'r'f''7frAf'T£'/^ TTrVTVTTI^r »ÍIT7T Ar> T rro A n P'7 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA, 1930. MÁRCIUS 15. X. ÉVFOLYAM 11. €490.» SZÁM. Március 15. Harmadik éve, hogy törvénybe iktatta a magyar törvény- hozás ezt a nagy napot. Csak harmadik éve, pedig nyolc évtizeden át a nemzeti lelkesedés forró tüze pirosította ünneppé, a magyar kalendáriumban. Legnagyszerűbb szabadság- harcunk hősi dátumát kezdjük számolni ettől a fenséges tavaszi naptól, amelyen csodásán egybeforrott magyar a magyarral a szabadságban, egyenlőségben és testvériségben. Históriánknak fényes napjain mindenek felett átragyogott ez a diadalmas nap akkor is, amikor — nem volt szabad megünnepelni. A magyar sors legnagyobb csapása éppen ezért most, hogy amikor függetlenül, szabadon ünnepelhetne, zavartalanul nem tud ünnepelni. Nem tud, mert mit ér a szabadsága, amikor testvér-milliói keserves rabságban nyögnek? Mit ér az egyenlőség kába szóbeszéde, amikor a békekötés tizedik évében a legyőzőitek számára más az igazság, mint a győzőknek? Mit ér a testvériség buzgó jelszava, amikor a népek szövetsége címén a legteljesebb népi elnyomatásra ítélik népek millióit? A magyar szabadság márciusa a legszabadabb nemzeti lét ígéretét adta azoknak a nációknak is, amelyek az ezeréves Magyarország területén éltek. Akkor azonban a zsarnokság volt az, amely kínosan letiporta egy nagyszerű népnek legnagyszerűbb küzdelmét. Az uj és talán kegyetlenebb mai zsarnokságnak hitvány álarca éppen az, amely a szabadság, egyenlőség, testvériség nevében tiporja el nemzetek életét. Mai március szegény magyarja, méltán mondhatod a keserű kérdést: Szabadság, egyenlőség, testvériség, hány uj márciusra kell még várakoznod? A mi magyar márciusunk méltó márciusa volt az egész világnak. De mikor jön el az emberiségnek az a szent, nagy márciusa, amely méltó március tud lenni — szegény magyaroknak? - dr. Március 19-án lesz tíz éve, hegy Mátészalka felszabadult a megszállás áléi. Emlékezzünk meg az évfordulóról! Ma országos lelkesedés buzgón ünnepeli március 15. emlékezetét, S az országos lelkesedésben ott lobog most az a meleg honfiúi érzés is, amely vármegyénk minden községében szive mélyéig őszintén eltölt gyermeket, felnőttet egyaránt. Templomaink szószékéről ünnepi beszédek hangzanak, az iskolák lelkes tanítói az ifjúság szivéből csorditják ki a legszentebb magyar érzéseket, lobogók lengnek házainkon s egy érzésben olvad össze a nagy nap ünnepén minden jó magyar. Ebben az ünnepi emlékezésben hála-érzés is emelkedik a magassá- gos ég felé s ebben a hálaérzésben, tízéves emlék melegsége zsong. Tíz éve ugyanis annak, hogy vármegyénk mai csonka földje felszabadult az idegen megszállás alól. Tíz évvel ezelőtt vonult vissza a mai határokig a román hadsereg és ebben a visszavonulásban március 19-én üdvözölhette a megyeszékhely lakossága nemzeti hadseregünk bevonulását. A rettenetes nyomás alól felszabadult lelkek öröm-ujjongása fogadta a megváltás katonáit, magyar fiainkat. Azóta nagy utakat jártunk meg. Tíz év nehéz, gyötrelmes útját, a tűrés, szenvedés fájdalmas útjait. Azt'is tudjuk, nagy ut van még hátra. Álljunk meg tehát e röpke napnál s mátészalkai magyarok, emlékezzünk! Dobbanjon meg forrón a szivünk a tiz-éves boldog emléktől, azután higyjük rendületlen, hogy elvezet még a mi utunk messze, oda is, ahová ma még csak álmaink járnak. Egy felvidéki magyar nyomdász könyve a jubiláló Masaryk bűneiről. Amikor a magyarországi szociáldemokrata párt Horthy kormányzó jubileumán tüntetőén távol tartotta magát a nemzeti megmozdulásoktól s ehelyett aljas perfidiával inkább az ugyancsak jubiláló Masaryk dicséretét zengi, méltó feltűnést kelthet az a most megjelent könyvecske, amelyet Surányi Lajos nyomdász, a felvidéki szociálista-kommunista párt egykori vezére irt „Masaryk vétke a dunai népek ellen“ cimmel. Surányi röpirata megállapítja, hogy Masaryknak, a nagyhangú szo- ciálistának és humanistának a vétke abban csúcsosodik ki, hogy a népek életét a Duna-völgyében ő nem a termelés és a fogyasztás szempontjai szerint rendezte a háború után, hanem francia militarista szempontokból. Egyszerűen és világosan mutatja ki, hogy az a politika, amelyet Masaryk nevével fémjeleznek, statisztikai adatok szerint harmincnegyven százalékkal csökkentette a dunai népek által lakott területek gazdasági tevékenységét. Surányi könyve megvilágítja azt a büvészjátékot, amivel Masaryk birodalmát összetartják. Feltárja, micsoda szélső sovinista imperialista politikát folytat a cseh szociáldemokrácia. A legpikánsabb Surányi röpiratának az a része, amelyben a Népszavának pár év előtti cikkét idézi, amikor e lap a masaryki politikáról a kővetkezőket mondta: „A csehszlovák köztársaság tipikus nemzetiségi állam, ahol a kisebbségek száma csaknem meghaladja az uralkodó nemzet számarányát. Kétségtelen ugyan, hogy a köztársaságban uralmon levő nemzetiségekhez tartozó munkásosztálynak a helyzete lényegesen szerencsésebb, mint a kisebbségekhez tartozó munkásosztályé." A mi szociálízmusunknak elsősorban hazátszerető szociálizmus- nak kell lennie, adja ki a jelszót Surányi. Azt hisszük, a magyar szociáldemokrácia nem nagyon fog sietni Surányinak minden eddiginél bátrabb hangon beszélő könyvét a jubileum ünnepi ajándékai közt átnyújtani Masaryknak. 1 párisi huzavona. Nem lehet kétséges, hogy a világ külpolitikájának kulcsa ebben a percben Párisban van- A legutóbbi váratlan kormány- válság, mely mintegy két héttel ezelőtt meglepte a világot, — azt mutatja, hogy Párisban megint forrong, zug és zakatol valami, amiről talán még maguk a franciák sem tudják, hogy mire vezethet. Most válik aktuálissá a harmadik rajnavidéki zóna kiürítésének megkezdése és ugyanekkor dől el, hogy életbeléptethető-e a hágai egyezmény alapján az uj fizetési rendszer, megkezdheti-e működését az uj nemzetközi jó- vátételi bank? Ezenkívül Párisban még más, Magyarországot közelről érdeklő, tárgyalások is folynak. A hágai egyezménynek, a magyar jóvátételekre vonatkozó részét ugyanis nem szövegezték meg Hágában az idő rövidsége miatt és ezt a szövegezési munkát Párisban kellett volna néhány nap alatt befejezni. E helyett immár hetek óta folyó tárgyalásokon, különösen cseh részről, mindig újabb és újabb követeléseket támasztanak, melyek úgy látszik, teljesen kiforgatnák a hágai egyezményt eredeti értelméből és egészen uj, jóval kedvezőtlenebb helyzetet teremtenének Magyar- ország számára. Egyetlen egy biztató momentum merül fel ebből a káoszból cs pEj Nyírbátori raktárról ■■■MJ-QLIr s*uPerfosarf*** kálisó, mészsalétrom, mésznitrogén, Leunaazonnal szállítható salétrom, nitroioszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász NYÍRBÁTOR. Iroda: Piac-tér 18 szám. Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93. |
