Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-02-23 / 8. (487.) szám

1930. február 23-án. njTMÍl t< BÉKÉS 7-ik oldal. Rovatvezető : Szűcs Gyula a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A Magyar Távirati Iroda mátészalkai Bókjának jelentése 1930. évi február hó 22-én Mázsánként Pengő Búza 77-es felsőtiszai 22-15-22.40 Búza 78-as „ „ 2235—2260 Búza 79-es „ „ 22.55-2285 Búza 80-as „ „ 22 70—2295 Rozs uj 1200—12-20 Tak. árpa uj 1550—1600 Sör „ 2000—22-00 Zab 13-60—1400 Tengeri 13T5—1330 Kőles 10-50—1200 Korpa 9-40— 9.60 Az árak Budapesten értendők. A vármegyei Gazdasági Egye­sület közleményei: Felkérjük t. tagtársainkat, hogy a korábbi és a folyó évi hátralékos tagdijaikat az egyesület pénztárába beküldeni sziveskedjenek. Tenyészbika vásár Csengerben és Fehérgyarmaton. A vármegyei gazda­sági egyesület m. kir. gazdasági fel­ügyelőség közreműködésével 1930. március hó 3-án Csengerben és 11-én Fehérgyarmaton tenyészbika vásárt rendez. A csengeri vásár Szuhányi Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő vasúti állomás melletti tanyáján, a fehérgyarmati vá­sár pedig az ottani állatvásártéren lesz. A csengeri vásárra felhajtott bikák után darabonként 1 P, a fehér- gyarmati vásárra felhajtottak után pe­dig az ott szokásos helypénz fizetendő. A csengeri vásárra hajtandó bikák március hó 2-ig Szuhányi Ferenc Csenger cimre sürgönyileg bejelen- tendők. Mindkét vásáron az eladott bikák vételárának 2 százaléka a Gaz­dasági Egyesület javára befizetendő. Az állatok alom és takarmányszükség­letéről, valamint ápolásáról a tulajdo­nosok tartoznak gondoskodni. — Terményárak as el­szakított Nagykároly­ban« Bizonyára érdekelni fogja gazdáinkat, hogy az elszakitott Nagy­károlyban milyen áralakulás fordul elő a terményforgalomban. Nagy­károlyban a búzapiac tartott, a kí­nálat minimális, a malmoknak elég nagy lisztkészleteik vannak és in­kább a kisebb malmok vásárolnak lei 600 (P 20'40)-es árak mellett. Exportra 77/79 kg.-os búzát lei 620—630 (P 21-08—21*42)-ért kötöt­tek. Rozs iránt sem külföldi sem belföldi viszonylatban semmiféle érdeklődés nincs, névleges ára lei 325.— (P 11.05). Tengeriben Ru- szinszkóba van valami üzlet, promt áruért Halmi-i paritásban cK 74— 75 (P 12'58—12'75), Máramaros ré­szére pedig lei 300.— (P 10‘20) történt néhány kötés promt áruban. A zab és árpa teljesen üzlettelen. A zab névleges ára lei 280.— (P 9'52), la. takarmányárpáért pedig lei 310—320 (P 10-54—10-88) fizet­tek. Tavaszi bükkönyben a kész­letek kifogyóban vannak, pedigr az érdeklődés elég élénk iránta. Ara lei 620.— (P 21.08). — Felhívjuk gazdatár­saink figyelmét a pénzügy­minisztérium 13.000 sz. rendeletére, melyben a rögzített adóalapok fel­mondási határidejét február hó vé­géig meghosszabbította. A hivatko­zott rendelet szerint a saját keze­lésben levő mezőgazdasági üzemek­ből eredő jövedelmet, mint adóala­pot mindenkor az 1929. évében valóságban elért összegekben kell megállapítani, figyelembe véve a nehéz gazdasági helyzetet, az elmúlt év fagykárait. A fagykárral sulytott területeken a jövedelemadó alapot az 1930 évre V» -al kell csökkenteni, a terményárakat mindig a helyi árakhoz mérten kell megállapítani. A mezőgazdasági ingatlanok élő és holt üzemei tőkéjének értéklésére pedig kimondja a rendelet, hogy egy számos állat a helyi viszonyok szerint 180—480 pengőben érték- lendő, a gazdasági holt felszerelés pedig a föld értékének 4—12°/o-ban. Figyelmeztetjük a rögzített adóala­pok alapján adózó gazdákat, hogy a mérséklést kérelmezniük kell s a kérelemhez szabályszerű adóvallo­mást csatolni és azokat legkésőbb február hó 28-ig a községi elöljáró­sághoz beadni. Lóheremag és lucernamag állami­lag fehér harcával ólomzárolt, magyar- termésű, arankamentes valamint első­rendű takarmányrépamag tavaszi szál­lításra legolcsóbb áron beszerezhető Feldman Mátyás Fia cégnél Máté­szalka, Kossuth-utca. (Városháza mellett). NYÍLT-TÉR.*) Mátészalka Közönségéhez ! A „Szabolcsi Kézmü-iparos“ c. lapban megjelent Tóth Arpádkának, nyakatekert magyarságban kínlódó, ellenem irányuló agyarkodása, me­lyet Lengyel Péter 100 példányban rendelt meg és minősíthetetlen örö­mében hóna alá csapván: nem átallotta iparos-köri elnök és me­gyebizottsági tag létére, mint rik­kancs terjeszteni, remélve, hogy a közleménnyel, nékem úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben kárt okoz­nak. Előbb azt gondoltam, hogy válasz nélkül hagyom a dolgot, de tekintve, hogy a cikk úgy van meg­írva, hogy a sárgairigységtől már oda sem néznek egy-két valótlan­ságnak : válaszolok, de a közön­ségre bízom az ügy befejezését. Elsősorban fenntartom szilveszteri cikkem minden sorát s. akit a do­log érdekel, kérdje meg az akkor ott megjelentektől, hogy úgy tör- tént-e vagy nem? Engem akkor az háborított fel, hogy előbb mentői több bevételt akartak s aztán már Lengyel Péter, mint elnök is, úgy fakadt ki tanuk előtt, hogy hallatlan disznóság ennyi népet beengedni! Ő maga azonban nem mervén cselekedni, egyéneket keresett, hogy azok szólítanának fel bizonyos ott nem kívánatos eleme­ket pénzük visszaadása után a tá­vozásra. Ott megmondtam neki és Tóth Bálintnak, hogy ez az est szé­gyene az iparosságnak és ez nem *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. szabad, hogy megismétlődjön, amit ők teljesen helyeseltek, mint ahogy mindenki helyeselt, addig, míg cik­kem megjelenése után Tóth Árpád­ka fel nem heccelte őket, hogy miért, örök titok marad előttem. Nem vall éles elmére, hogy Tóth ezt irta: kritikája, aláírásával, el­vesztette legkisebb jelentőségét; — és ezután önmagát meghazudtolva, humoros cikkemre X. pontban dü­höngi ki mérgét. A cserkésztiszti minősitésemre és cserkész-munkámra vonatkozólag csak annyit, hogy éhhez a Kör ve­zetőségének semmiféle köze nin­csen, mert megbízatásomat, amint a múltban nem tőlük kaptam, úgy cserkészmunkámról bírálatot ezzel az üggyel kapcsolatban nem gya­korolhatnak és különben is ehhez abszolút nem is értenek ; meglát­szik a replikán. Ezek után csak csalódás és cso­dálkozás fog el, hogy ily vezető tisztséget betöltő személyek igye­keznek elgáncsolni önzetlen nevelői fáradozásomat, melyet 5 esztendeje fejtek ki, sürü hétköznap estéket és egész vasárnapokat a magasztos célnak szentelve. Önmaga alatt vágja minden jó hazafi iparos mester a fát, ha a cserkészet vezetőit nagy munkájuk­ban, nemhogy elősegítenék, hanem igyekszenek azt meggátolni. A cserkészet becsületes munka elvégzésére neveli a fiatalságot Vájjon nem igaz-é, hogy ha a ta- nonc a csapat-gyűlésről késik és azt mondja: dolgoztam, nem jöhet­tem, nemhogy feddést, hanem dicsé­retet kap, hogy kenyeretadó foglal­kozását mindennél előbbre teszi! A hazaszeretetei, embertársai meg­becsülését, a tekintély tiszteletet hintjük az előttünk megnyílt szi­vekbe ; — vájjon nem megtörik-é a kommunizmus minden gálád tö­rekvése az igy felvilágosított lelkű és a hazáját féltőn szerető ifjú ma­gyar testvérünk ellenállásán ? Mily boldogan jönnek esténként csapatunk munkájában részt venni, mert ott teljes családi szeretet fo­gadja és bizony a ma is még sok műhelyben divó: durva hang, mo­dor és szekatúrák után — szinte felfrissül a szeretetet és megértést sóvárgó és sajnos, ma még sok üres fejű és a jövőbe nem néző egyén­től lenézett iparos tanonc! Ehhez igazán nem hasonlítható kulturmunka az, amit a mesterségé­hez hűtlenné lett Tóth Arpádka vé­gez azzal, hogy asztaltársaságot ala­pit lányok és fiukból — kiket is minden hó első csütörtökjére össze­gyűjtve kedélyesen eszeget és iszo­gat — igy tanítván az iparos ifjú­ságot takarékosságra, ami szegény hazánk mai állapotában legszentebb kötelességünk volna! Mátészalka, 1930. febr. 21. Teljes tisztelettel: Jakab Gyula müasztalos-cserkésztiszt. * Hasábjainkat sohasem szoktuk át­engedni személyeskedő soroknak, igy ezt a nyilatkozatot is csak azért engedjük nyilvánosság elé, mert egy lapunkon keresztül megtámadott ember kényszerült a védekezésre általa. „TURUL“ villanyszerelési vállalat és rádió-laboratórium MÁTÉSZALKA, Hősök-tere 16 szm, Készít: villamos-világítási és erőviteli berendezést; rádió-készülékek, accumulatorok, víllamos-főzők, vasalók és csillárok eladása. Accumulatorok töltése. Szakszerű rádió-javitás. Költségvetés, szaktanács díjtalan. 49­■ IIA IMÁK IS BSRIft R. T. könyv-, papír-, írószer és zeneműkereskedése MÁTÉSZALKÁN Gróf Tisza István-ufca 6 sz. — Telefon szám 74. A vármegye legismertebb könyvesboltja. E vidéken leggyorsabban hozza könyvárusi forgalomba a legkiválóbb szépirodalmi könyvujdonságokat. Kézbesít előfizetett irodalmi és tudományos folyóiratokat. Iskoláknak kedvező feltételekkel szállít tankönyveket, író­szereket s mindenféle iskolai felszereléseket. Iparosoknak, kereskedőknek, vállalatoknak és gazdaságok­nak elkészíti a legmegfelelőbb üzleti és ügyviteli könyveket. Beszerez jogi, orvosi, mérnöki, ipari és kereskedelmi szakkönyveket. Raktáron tart mindenféle irodai és rovatolt papírokat borítékokat, festékeket, rajzeszközöket, iró- és iroda­szereket.

Next

/
Thumbnails
Contents