Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-02-23 / 8. (487.) szám
1930. február 23-án. jgyiTMiÉR Él BKÜ1C 3-ik oldal. a múlt tanúságai és a jövő fenyegető kérdései, megoldandó súlyos feladatai érdekében a falusi népet össze kell hozni, szervezetbe tömöríteni, hogy mig igy erejének biztos ismeretére eljuttatjuk, kezünkben az okos higgadt és szeretetteljes vezetés eszközeivel felvilágosítsuk és napről-napra éreztessük vele is és minden rajta kívül álló, őt esetleg megtéveszteni akaró erővel, erejének nagyságát s egyúttal ez erőnek a tisztes, hazafias erkölcsös politika szerinti korlátoltságát. E gondolatnak s ez elgondolásnak tisztes komolyságát félreérteni, félremagyarázni lehetetlen, célszerűségét vitatni igen, de elvitatni megint csak nem lehet épen Felsőnyék után. Felsőnyékről különben én semmit sem tudtam mindaddig, mig a napi lapokból nem olvastam a nevét s a nevét országhirüvé tevő eseményeket. A kettő közt óriási a különbség, de a mozgató okok eredőjében van hasonlóság. Felsőnyéken valami történt, Sonkádon csak a szimptóma jelentkezett. Gazdapanasz ott és ugyanaz itt. Az országos gazdasági helyzet megtetézve a helyi viszonyok szülte súlyos bajokkal. De ott, amint látom, egy országos jellegűnek szánt s politikai pártalakííás programmjába vágódott éles megmozdulásáról van szó, 21 pontba foglalt kemény, de hangsúlyozottan hazafias kívánság kiáltó szava hangzik Dunántúl és azóta másutt is és követel közéleti tisztaságot, igazságos adórendszert, népkulturát, kartelletörést, jobbágyi viszony megszüntetést, bankuzsora letörést, általános titkost és mindenek felett revíziót! Elér-e ide a szó ? nem tudom, de az, ami azt a hangot másoldalról feltámasztotta, a szakszervezeti demagógiával való szembeszállás, a keletkező erdőtűz elé árokhuzás olyan éles és széles mederrel, az ottani viszonyok szerint lehet, úgy kívánatos. Ez nálunk még nincs igy s hogy ne legyen s ha jön, készen fogadja a falu zárt sorokban, hivatott vezetőivel az élén, ezt érdemes célnak és hazafias munkának látom s a vigyázok szent kötelességének tartom. (Tíszakóród) Fekete Lajos. I SARKADY RUDOLF I képesített telekkönyvvezető, ny. igazságügyi tisztviselő, O. F. B. által engedélyezett ingatlan értékesítő irodájának hirdetései Fancsalőn eladó 1 hold legelő. Lakó és családi házak nagyválasztékban megélhetést biztosító üzlethelyiségekkel 1300 pengőtől feljebb. Azonnal beköl- tözhetők és adómentesek. Termő szőlők épületekkel, szőlőterületek Opályi Jármi, Csaholy- felé vezető utak mentén és a nagy szőlőben. Beltelkek építkezésre a legforgalmasabb helyeken. Mátészalka határában eladó szántó és kaszálókra rögtön fizető vevői vannak. Komoron 23.000 négyszögöl szántó, ebből 1000 négyszögöl kaszáló, 7000 négyszögöl feles vetéssel jutányosán eladó. Kisebb-nagyobb bérletet azonnalra vagy őszi betakarítás utáni időre keres, bérlő azonban már most azonnal fizet. Parcelláz és vevőinek kölcsönt iolyósittat. Üzletek adás-vételét jogát- irással, vezetők behelyezését diszkréten. Jó forgalmú üzlethez 800 pengő óvadékkal vezetőt keres. Engedélye alapján megbízásokat az ország egész területére elfogad. — Tudja Ön már, hogy az ismert Aspirin-tabletták 1895-ben beható kísérletek és tudományos kutatások után kerültek forgalomba és immár kbl. 33 év óta az emberiséget a „meghűlések“ elleni védekezésnél támogatják. Hűlések minden tüneteinél, influenza-, spanyol-járvány reuma, csuz, ischiásnál ma már az egész világon Aspirin-tablettákat az eredeti csomagolásban a „Bayerkereszttel" szedik. tüzpróbát vonakodott kiállni vagy ott megégette magát, azt már csak különös szerencse menthette ki jobbágyi sorsából. így tagolódott tehát szét a nemzet. Volt egy élelmes, mindent merő, eleinte idegenekből álló s adománybirtokokból megnőtt réteg. Ettől sokat szorult, de helyébe is törekedett viszont a biztos nemesség. Aztán következett a dolgozók többé- kevésbé jognélküli rétege. Ezek is részben idegen eredetűek eleinte, de épugy odakerülnek a lecsúszott magyar nemesek, mint ahogy az élelmesebb réteg viszont az adomá- nyosok szintén idegen táborát szerzilepi meg s a várispánságok megke- ritése révén biztosítja nemzetsége megmaradását is. Az érdekellentétek tehát kérlelhetetlen, tipró küzdelmet eredményeztek. Még a jogában maradt osztály nagy része is nyögte a katonáskodás és ellátás terheivel együtt a felébe kerekedettek nyomását is. Ritkán tudta egy-egy megszorult vagy erősebb kezű uralkodója révén biztosítani jogait. Az Aranybulla s Mátyás gondoskodásai után tovább erőszakoskodtak az árnyék-királyok alatt a hatalmasságok s nem véletlenül robbant ki s bár nem is indult lázadásnak a Dózsa-féle szomorú ése- mény. Vezetői bizony hétszilvafás nemesek és szorongatott helyzetük megjavításáért áldozni tudó, de faragatlan, műveletlen s megtorlásra hajlamos, nem összefogásra megért emberek voltak. Egy nagyobb ilyen mozgalom volt ez után a szégyenletesen megtorolt próbálkozás után a Rákóczí-féle felkelés, amelyben szintén megsanyargatott nemesek és tűrhetetlen sorsából kikívánkozó Esze Tamások vitték a szerepet eleinte. Itt sem végződött másként, mint a szabadságjogok elejtésével. A harmadik mozgalom már a népet sajnáló papság és müveit körökben keletkezett a francia forradalom hatására,' Vérbefolytották, mielőtt a néphez ért volna. És micsoda erőfeszítéseket kellett tennie a reformkor nagy férfiainak, Széchenyinek, Wesselényinek, Kölcseynek s majd Kossuthéknak, hogy a „romlásnak indult" nemzet felemelkedése érdekében felszabadítsák á jogtalanul senyvedő nyolcmillió magyart s véle megerősítsék a szintén elmaradott kétmilliót is. Micsoda küzdelmet kellett vívni udvarral, a részben idegen lelkületű felső ötszázzal Borzalmas gyilkosság Szamosa ngyaloson. Bosszúból szívenszurta volt gazdáját a Domabidy uradalom elcsaooft bojtárja. — Meghalt Boldy Lajos gazda, akinek a szivében többször megforgatta bicskáját a gyilkos. Vad kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt vasárnapról hétfőre virradó hajnalban Szamosangya- los községben, hol Rózsa András 27 éves szamosangyalosi juhászbojtár orvul meggyilkolta a Domahidy- uradalom 32 éves gazdáját, Boldy Lajost. A gyilkos Rózsa András évekkel ezelőtt a szamosangyalosi uradalomban, mint juhászbojtár teljesített szolgálatot. Munkakörében azonban többszöri figyelmeztetések után végül is az uradalom gazdája, Boldy Lajos, kénytelen volt a használhatatlan embert szolgálatából elbocsátani. Az elmúlt vasárnap este a szamosangyalosi fiatalság táncmulatságot rendezett a Boldy lakásával szemben levő Domahidy-uradalom pajtájában. A bálon megjelent Boldy gazda is. — Éjjeli 12 óra felé járhatott az idő, a mikor kissé ittas állapotban Rózsa András is feltűnt a táncolok között , s a pajta egyik sarkában meghúzódva, gúnyos megjegyzéseket tett a táncoló lányokra. Egy ideig nyugodtan hallgatták megjegyzéseit, végül is az egyik rendező felkérte a községi bírót, hogy figyelmeztesse a gúnyolódó legényt, hagyja abba a kötődést és távozzon a helyiségből. A bíró eleget is tett a kérésnek, Rózsa azonban a bíróval is szembeszállt s csak akkor hagyta el a helyiséget, amikor több felől is megfenyegették, hogyha nem távozik önként, úgy kivezetik. Közben Rózsa észrevette, hogy a tánchelyiségben tartózkodik régi haragosa, Boldy intéző is és nem ment haza, hanem a bosszújának kínálkozó alkalmat fehasználva, lesbe állott és várta Boldyt. és a jogait féltő, haladásra éretlen nemességgel. 1848. nagy eredményei, vívmányai azonban nagyrészt még ma sem valósultak meg. A háborús összeomlás nyomán keletkezett forradalom fáradt embereket talált, gerinctelenek s az ár szennyei vették át a gyáván meghátráltaktól a vezetést s épen emiatt is, de a ru- muny megszállás nyomán is visszahatást váltottak ki. A szétszakgatott magyarság sem lelkűiéiben, sem vagyoni tagozódásban nem került közelébb egymáshoz. A gyengék védelmét célzó liberalizmus a maga ravasz fogásaival az értékesek el- tiprójának bizonyult. Az adórendszer nem kíméli a kicsit, de elősegíti bukását. A gazdasági rend kedvezményeivel, kiváltságaival, engedményeivel nem táplálja az értékes, gerinces, egyéni munka eredményét, de a gerinctelenség felé hajszolja a válságon kívül is a függetlenségre törekvőt. Ezzel nem erősiti a munkakedvet, de táplálja a tunyaságot. A munka meg nem becsülése mellett a felelősség lendítő erejét veszi el. És az egyenlőtlenül mérés az összetartás érzését csökkenti. Budapest. Kincs Elek. Már mintegy másfél óráig húzódott a pajta árnyékában, amikor a Boldy alakja feltűnt a pajta ajtajában. A gyanútlanul haladó gazda már a pajta sarkához ért, amikor a bosszút lihegő Rózsa hirtelen rávetette magát és az előre kinyitott hosszú bicskáját, mielőtt a Boldy csak egy mozdulattal is védekezhetett volna, a szivébe döfte. A szerencsétlen Boldy- nak még annyi ereje volt, hogy visszatámolygott a táncterembe s megmondta, hogy Rózsa András szúrta meg. Ezután eszméletlenül összeesett s még mielőtt bármi segítségben részesíthették volna, meghalt. A gyilkos tettének elkövetése után futásnak eredt és nem is mert haza menni, hanem Csengernek vette az útját. Reggelre beért Csengerbe, itt azonban egyik ismerősétől megtudta, hogy már körözik s mivel tudta, hogy úgy sem tud elmenekülni, önként jelentkezett a csen- geri csendőrőrsön, ahol azonnal őrizetbe vették. A nyíregyházi kir. törvényszék orvosszakértői Zoltán Béla dr. vizsgálóbíró jelenlétében hétfőn délután megejtették a boncolást s megállapították, hogy a szerencsétlen intéző halálát a szív főerének átvágása idézte elő. A gyilkos Rózsa Andrást a csendőrség letartóztatta és kedden este beszállították a nyíregyházi királyi ügyészség fogházába. Rózsa Andrást csütörtökön délután hallgatta ki Zoltán Béla dr. vizsgálóbíró. A gyilkos kihallgatása alkalmával beismerte, hogy ő szúrta le Boldyt, a gyilkosság előzményeit és lefolyását azonban olyan világításba helyezte, mintha önvédelemből használta volna kését. Azt állította, hogy a gyilkosság éjszakáján a bálban, — melynek közelében az események lejátszódtak, — elverték és támadói között határozottan felismerni vélte Boldy intézőt is. Vallomása szerint, amikor később találkozott Boldyval, azt gondolta, hogy ez újra meg akarja támadni és azért szúrta bele bicskáját. Azt, hogy tettét előre kitervezte és bosszúból követte volna el, a leghatározottabban tagadta. Rózsa András vallomásával szemben az események szemtanúi egyöntetűen azt vallották, hogy Rózsát nem bántotta senki és illetlen magaviseleté miatt utasították ki a bál- helyiségből. Kihallgatása után Zoltán Béla dr. vizsgálóbíró kihirdette Rózsa előtt az előzetes letartóztatásáról szóló végzést, amit az tudomásul vett. Á SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK I '
