Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-10-26 / 43. (552.) szám

1930. október 26-án. S2/&TM/IK ÉS BÉKÉÉ 5-ík oldal. dijat, mely egy igen szép, nagy ezüst serleg volt. Hegedűs Zoltán már a múlt évben is az első dijat nyerte itt „Ham­let“ nevű agarával. A Il-ík dí­jat Uray báró nyerte, mely szintén igen szép ezüst serleg volt. 21-én este társas vacsora és a hagyományos aga- rász-bál volt, melyen bizony elég ke­vesen vettek részt, érthetet­len okból. A résztvevők azon­ban reggelig fent voltak. A Katholltus Tarödeppsület közgyűlése. A Magyarrészi Szatmáregyházme- gyei Tanító Egyesület szerdán tar­totta közgyűlését Mátészalkán. A közgyűlés résztvevői számára 9 óra­kor ünnepi szentmisét mondott Kursínszkí Zsigmond apostoli kor­mányzói helynök s ezen az ünnepi szentmisén közös szentáldozás volt. Mise után Bertók Béla igazgatónál a szokásos vendéglátó reggelire gyűltek össze a megjelent papok, tanítók. A köz­gyűlés 10 órakor kezdődött Kursínszkij Zsigmond egy­házmegyei Söianfelügyelő emelkedett szellemű megnyitójával. Rámutatott az elnöki szép beszéd arra, hogy a tanítás egyedülvaló célja nem lehet a szorosan vett tu­dományos kiképzés, hanem az életre való nevelés, jellemek és erkölcsi értékek kialakítása által. A nagy fi­gyelemmel fogadott beszédet általá­nos tetszés kisérte, majd Bertók Béla olvasta fel az elmúlt gyűlés hitelesítésre váró jegyzőkönyvét. Papp Ferenc fehérgyarmati igazgató és Müller Alajos igazgató értekezett ezután ugyanegy témáról „A katholícizmus, mint nemzetfenntartó erő“ címmel. Papp Ferenc történelmi perspektívába állította témáját nagy lelkesültséggel, a Müller Alajos ta­nulmánya pedig történelemfilozófiai alapon foglalta azt, igen sikerültén. Mindketten dicséretet kaptak a köz­gyűléstől dr. Uhl Károly esperes frappáns méltatása után. Tomka János szatmárcsekei tanító remek gyakorlati tanítást tartott a történelemből s ő dicsérő elismerés kapott. Soltész János pénztárosi, Budaházy Mária könyv­tárosi jelentése után Duchnovszky Károly felszólalására vita folyt a kántortanitói sérelmekről, majd az énektanításról kezdődött rövid esz­mecsere. Bíró Dezső egyesületi elnök a katolikus peda­gógiai kongresszus határozatait is­mertette tömör és nagyvonalú össze­foglalásban személyes impressziói nyomán. Utána tisztujitás volt, a régi tisztikar megválasztásával. A Himnusz fejezte be a közgyűlést, amelyen a tanító tagokon kívül ott volt Uhl Károly kerületi esperes, Molnár Károly szentszéki tanácsos, Heinrich Vendel szatmárcsekei plé­bános, Spiry Elek mátészalkai gk. lelkész, Maksa Ferenc igazgató a tanfelügyelőségtől és még mások, érdeklődők, papok, káplánok. Gyű­lés után közebéd volt több pohár- köszöntővel. Elkészültek a hadirokkantak jelvényei. A pénzverdében most készülnek a jelvények és ha elkészülnek a munkával, megtörténik a jelvények szétosztása. Az illetékes kormány­hatóságok véglegesen döntöttek ugyanis a rokkantjelvények formá­járól és a jelvény viselésére vonat­kozó feltételekről is. E szerint egy­féle rokkant jelvény lesz, legénység­beliek és tisztek egy és ugyanazt a rokkant jelvényt viselik majd. Ez­zel teljesült a hadírokkantak töme­geinek kívánsága s nem lesz rang­beli megkülönböztetés a rokkant hősök között. A jelvényt díjtalanul kapják meg majd a hadírokkantak. Megkapják a járadékot élvező rokkantak, de megkapják a járadék nélküli és végkielégitett hadirok­kantak is. Folyamodni senkinek sem kell. Már elkészült ugyan is azok­nak a teljes listája, akiknek jár a rokkant jelvény és ha a pénzverő befejezte a gyártást, megkezdik a jelvények kiosztását. A jelvény ezüst ágakkal körül­font kettős kereszt. A kettős ke­reszten a szent korona fekszik egy­mást keresztező kardok között. A babérágak ezüst bronzból, a korona és a kardok aranyozott bronzból készülnek. A kettős kereszt felső ágán ez a latin felírás olvasható: Laeso militi". A kereszt alsó szárán két évszám: 1914—1918. A jelvény gomblyukba akasztva viselhető. A jelvény hát­lapjára bevésik a jelvénytulajdonos hadirokkant arcképes igazolványá­nak számát. Az igazolvány és jel­vény személyazonossági igazolványul szolgál majd és feljogosít mindazok­ra a kedvezményekre, melyek a a rokkantakat meg illetik és a jövő­ben meg fogják illetni. — Lég és gázvédelmi pályázata A Nemzeti Munka- védelem Felügyelősége a „Munka- védelem“ c. lapjának szeptember hóban megjelent V. évf. 5. számá­ban pályázatot hirdet gázvédelmi szakmunkára. A pályadij nyertesek között az alábbi jutalmak kerülnek kiosztásra: 1, dij 1000 (egyezer) pengő, 2. dij 300, 3. dij 200, 4. dij 100 pengő. Felkéretnek mindazok akik pályázni óhajtanak, hogy a részletes feltételek illetve a pályá­zati hirdetmény betekintése végett a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalban (Pénzügyi Palota II. e. 1. szám alatt) megjelenni szíveskedjenek. A pá­lyázni óhajtók ebbeli szándékukat, legkésőbb 1930, évi november hó 15-ig a fenti hivatalba jelentsék be, mert csak olyan pályamunkák lesz­nek érdemlegesen elbírálva, kik ezen kötelezettségüknek eleget tettek. A A pályaművek beadásának határ­ideje: 1931. február hó 1. Nyíregy­háza. Putnoky ezredes s. k. Hirdessen a SMTMjÉB ÉS BÉRÉü-ben.--1 FU RCSASÁGOK. Az egyházmegyéknek nem hivatá­suk a politizálás. Ha mégis ezt te­szik, nem hiba, mondják. Mi poli­tikai lap vagyunk. S politizálni mégis — nekünk nem szabad? * Nem találunk mi örömöt abban, hogy csetepatékra tartogassuk ha­sábjainkat. Elvégzi majd helyettünk ezt az — ellen-lap? A tegnapi megyegyülés elfogadta a kórházi magas­építés elszámolása ügyében tett előterjesztést. A vállalko­zóval történt elszámolás jóvá­hagyását a törvényhatóság ál­tal kiküldött bizottság javasol­ta s ennek a bizottságnak munkáját Gulácsy István és Kende Zsigmond báró ismer­tette a közgyűlés előtt. Dr. Gaál Endre azt óhajtotta, hogy vesse fel a felelősség kérdését és a vállalkozóval szemben fejezze ki rosszalását a tör­vényhatósági közgyűlés. Ken­de Zsigmond báró a felszóla­lásban a kórházi bizottság lelkiismeretes működésének tá­madását látta s ezért lemon­dását jelentette be, amit azon­ban a közgyűlés nem fogadott el, hanem egyhangú helyeslés­sel határozattá emelte az elő­adói javaslatot. Dr. Streicher Andor alispán felvilágosításai után rekesztette be Péchy László főispán a más tárggyal nem foglalkozó közgyűlést. Nyilvános köszönet. A mátészalkai Tüdőbeteg-gondozó ré­szére a mátészalkai fakereskedők közül Schreiber Bertalan és fiai 25 q, Grünberger és Fülöp 10 q, Kurencs István 5 q, Ganz Fried- lender és Spiegel 5 q, Kálmán Sán­dor 5 q és Sipos Andor 10 q tű­zifát adományozott. Ez adományo­kért a nevezett adományozóknak ez utón hálás köszönetemet nyilvá­nítom. Streicher alispán. Ma, vasárnap, déli 12 óráig nyitva tarthatók az Üzletek. A kereskedelem­ügyi miniszter a Magyar Héttel kap­csolatosan engedélyt adott arra, hogy folyó évi október 26-án mindazon nyílt árusítási üzletek, melyek va­sárnap vagy zárva tartanak, vagy csak reggel hét órától 10 óráig tart­hatók nyitva, ezen a napon reggel 7 órától déli 12 óráig nyitva tart­hatók. A takarékosság erős fegyver a létért való küzdelemben. A levente oktatók ál­tal alapítandó vándor­díjra beérkezett újabb, adomá­nyok: Fábiánháza 2, Opályi 2, Szamoskér 1, Nagyecsed 5, Nyir- derzs 1, Jánk 1, Nyircsaholy 1, Papos 2, Nyírmeggyes 1'50 pengő. Levélpapírt olcsót, szépet, dús választékban kaphat a „Szatmár és Bereg" könyvesboltjában. Október 31-ike Máté­szalkán. A mátészalkai refor­mátus egyház a reformáció emlék­ünnepét október 31-én, ezidén is a hagyományosan nemes ünnepi kere­tek között tartja meg. Délelőtt 10 órakor ünnepi harangszó hívja ösz- sze a híveket hálaadó istentiszteletre, este hat órakor pedig gazdag mü- soru vallásos est kezdődik a temp­lomban, mely a kar- és szólóénekek nagyszerű váltakozásával, egy ma­gasröptűnek ígérkező előadás szár­nyalásával, mélyen átérzett imák és szavalatok lélekbemarkolásával kí­vánja a híveket áhítatra hangolni, nemesen gyönyörködtetni és a refor­máció emlékének Istent dicsőítő lelki áldozatot hozni. Külön kiemel­jük, hogy az ünnep jelentőségével „a reformáció lelke“ cimü előadásá­ban Kelemen Gyula, vásárosnaményi ref. lelkész fog a vallásos estélyen foglalkozni. Meg vagyunk róla győ­ződve, hogy úgy az előadás, mint Tolnay Géza szólóéneke, valamint a többi müsorszámok maradandó emlékkel fogják gazdagítani a hall­gatóság lelkét. A ref. egyházi elnök­ség az ünnepélyre Mátészalka pro­testáns lakosságát ezúton is szere­tettel meghívja és szívesen látja a másvallásuakat is. — A vallásos estély műsora a következő: 1 Köz­ének. 2. Imádkozik Cseh Mária. 3. „Erős várunk ..." énekli a ref. vegyeskar. 4. Szaval Képes Emma. 5. Kálvin, irta: László Ödön refor­mátus lelkész, zenéjét szerezte Tol­nay Géza ref. tanító, 6. Szólót éne­kel zongorakisérettel Tolnay Géza. 7, „A reformáció lelke.“ Szabad előadás, tartja Kelemen Gyula ref, lelkész. 8. A ref. dalárda éneke. 9. Esti harang. Irta: Szügyi. 10. Szaval Borbás János ref. tanító. 11. Szólót énekel orgonakisérettel Tol­nay Géza. 12. A ref. vegyeskar éneke. 13. Közének. A Jánki Levente Egye­sület 1930. évi november hó 9-én délután 2 órai kezdettel az egyesü­leti sporttéren céllövészeti és atléti­kai háziversenyt, este 7 órai kez­dettel pedig az uradalmi épületben (dohánysimitó) zártkörű táncmulat­ságot rendez Csonka magya rország Sajtója címén ez év végén je­lenik meg Wünscher Frigyes dr. sajtóösszeállitásának IV, kiadása. A szerző a IV. kiadást sajtóalmanachhá kívánja kibővíteni és igy nemcsak Magyarországon megjelenő újsá­gokra, folyóiratokra és szaklapokra vonatkozó adatokat közli, de össze­állítja az összes lapok szerkesztő­ségi tagjainak névsorát is, azok lak­jegyzékével együtt

Next

/
Thumbnails
Contents