Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-10-05 / 40. (519.) szám

1930. október 5-én fcS Iliit 9-ik oldal. Ai uj népjóléti minisz­ter pregrammla. Dr. Ernszt Sándor, az uj népjóléti miniszter, kinevezése után nyilatkozott azokról az időszerű kérdésekről, melyekkel a népjóléti minisztérium a közel jövőben foglalkozni kiván. A lehe­tőség szerint az eediginél többet kell adni a hadirokkantaknak, — mon­dotta, elsősorban azokon kell segí­teni, akik erre valóban rászorulnak. A hadikölcsöntulajdonosok kíván­ságát illetőleg is több tervezet van a miniszter előtt, ezek közül azt a megoldási módot fogja választani, amely legpraktikusabbnak mutatko­zik. Mint lényeges kérdést ^le. maga elé Ernszt minisét'»'; d oral munkaidőnek a k-^set,is- m?rt a munkanélkülit azt kívánja, hogy az ipari ' _rfikassag munkaideje az ed ^'fffnél kevesebb legyen. A mun­káskérdéssel kapcsolatban az a terve a magyar szociális ügyek miniszte­rének, hogy a munkásság és munka­adó között a népjóléti minisztérium mint békebiróság kapjon szerepet, Munkaprogrammja szerint az uj miniszter a Társadalombiztosító körül is arra törekszik, hogy a magyar munkásságnak ezt a szociális intéz­ményét deficitmentessé tegye. A tarpai reí. lelkéssí­kör szeptember hó 28-án tartotta értekezletét Gelénesen. Délelőtt 10 órakor istenitisztelet volt, amelyen az igét Palágyi István beregsurányi lelkész, egyházmegyei főjegyző hir­dette tűzzel s megrázó erővel. Is­tentisztelet után a lelkészlakon folyt le az értekezlet. Filep Sándor tiva- dari és lukacs László tarpai hitok­tató lelkészek az egyházi adóról és közalapról értekeztek nagy készült­séggel. Megválasztotta a kör az uj tisztikart a régiekben s örökös tisz­teletbeli tagjává Balogh Sándor vámosatyai lelkészt, egyházmegyei tanács-birót, aki ez év végével nyu­galomba vonul. Megható volt a tiszta szeretet, nagyrabecsülés meg­nyilvánulása a „nesztor“-ral szem­ben, mire ő is kiöntötte szivét s letörülte szemének gyémántgyöngy cseppjeit. Az értekezlet végeztével a házigazda, Hézser Lajos lelkész invitálta magyaros vendégszeretettel dúsan terített asztalhoz a kör tag­jait, kik legnagyobb részt feleségeik­kel együtt jelentek meg. A házi­asszony az ő kedvességével kinál- gatta az Ízletes fogásokat, melyek készítésében a főfelügyeletet az „öreg tiszteletes asszony“ — özv. Hézser Gyuláné — gyakorolta „hí­res“ szakértelmével. Ebéd után is­mét ístenitisztelet volt, amikor is Szabó Gyula vámosatyai segédlel­kész mutatta fel az ember önarc­képét az Ige fényénél. (K. T.) Móricz Zsigmond: „Forr a bor“ c. uj regényének közlését kezdte meg a „Nyugat“ október 1-i száma. A re­gény, amely az érettségiző diákok életét irja, a „Légy jó mindhalálig“ folytatása és befejezése. Az uj „Nyu- gat“-szám kritikai részében érdeklő­désre tarthat számot az a vita, amelyet ,,A zsidó lélek az irodalomban“ cimü cikkével Móricz Zsigmond indított meg legutóbb, s amelyhez most Schöpflin Aladár és Komlós Aladár szól hozzá. Külön dísze a számnak Cs. Szabó Kálmán két fametszete. A szám ára 2 pengő. Negyedévi előfi­zetés 10 pengő. Kiadóhivatal: V., Vil­mos császár-ut 34., félemelet. TeHe- íon: Aut. 165—85. A matolcsi „Hangya** Szövetkezet székhazá­nak megnyitása. Az elmúlt vasárnap nyitották meg, illetve adta át a matolcsi szövetkezet igazgató­sága újonnan épített székházát a szövetkezet fiatal üzletvezetőjének, Kiss Györgynek. A székház a köz­ség legszebb helyén épült s leg­szebb épülete is a községnek. Fü- szerüzlet, korcsma, vendégszoba, üzletvezetői lakás és a matolcsi Gazdakör részére egy csinos, tá­gas, világos szoba, nyert benne el­helyezést. A szobák mind villany­világítással vannak ellátva. A szék­ház átadása után a Gazdakör he­lyiségében az átadási aktushoz meg­hívottak részére Illyés Károly szesz­főzdéi igazgató 30 terítékes vacso­rát adott. A vacsorán résztvettek a körjegyzőség részéről: Tardy Béla vezető-főjegyző, Bornemissza István jegyző. A presbitérium teljes lét­számmal Kerekes Gyula ref. lelkész vezetésével. Ott voltak még Kövér Pál földbirtokos, Dr. Bodnár József körorvos, Milák Kálmán igazgató- tanító, Balogdy Sándor községi fő­bíró. Az első pohárköszöntőt Illyés Károly igazgató mondotta. De talpra eső köszöntőt mondott még idős Illyés Károly és Balogdy Sándor községi főbíró, A székház építési módozatait Kövér Pál ismertette es ugyancsak ő mondott köszönetét Kerekes Gyula szövetkezeti igaz­gatónak, valamint Illyés Károly igazgatónak a szövetkezeti ügyek­nek mindenkori lelkiismeretes ve­zetéséért és azért az áldozatkész munkáért, amellyel a székházat meg­teremtették. A vacsora ideje alatt a matolcsi cigányzenekar szórakoz­tatta a meghívott vendégeket. A mátészalkai Gazda­kör szeptember 28-án tartott szü­reti bálján felül fizettek a követ­kezők : Dr. Streicher Andor 10 P, dr. Tóth Bálint, Slajfer Mihály és Sikli István 5—5 P, Kerekes Sándor 3 P, Berényi Dániel,. Kincses István és ifj. dr. Kincses István 2—2 P, Sarkady István . és Jeszenszky József 1—1 P, Kurencs István, ifj. dr. rápolti Nagy Jenő és Bende Kálmán 50—50 fillér. Kerékpár szerencsét­lenség Fehérgyarma­tán. Szeptember hó 28-án a kora reggeli órákban Fehérgyarmaton Szabó Gyula kerékpárjáról a Ko- vásznai-féle korcsma előtt oly sze­rencsétlenül esett le, hogy arcán súlyos sebesülést szenvedett. Közlekedési balese­tek. Az utóbbi időben szinte nép­betegség, vagy járványos nyavalya módjára terjednek az országutakon és az utcákon a közlekedési balesetek. Már-már alig merünk automobilon, vagy lófogaton kissé nagyobb útnak nekivágni, a házak között pedig még a kapualjban sem lehetünk nyugod­tak, mert a gépek, a rohanó ször­nyetegek állandóan veszélyeztetik testi épségünket. A közrendészeti hatóságok eleinte szép szóval, majd amikor ennek nem lett foganatja, dicséretre méltó szigorúsággal láttak hozzá az orvosláshoz, amit egyaránt sóvárogtifnk valamennyien, mert a gépek vezetőit annyira hatalmába keríti a rohanás mámora, hogy nem törődnek sem magukkal, sem má­sokkal. Megbízható adatok szerint a közlekedési baleseteket igen kis részben okozzák a gyalogosok, vagy állati jármüvek, legtöbb esetben a gépet irányitó ember nemtörődöm­sége, virtuskodása a kiinduló pont. Nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a gépjármüvekkel szemben olyan ellenszenv fejlődött ki, ami nem egyszer kínos jeleneteket és bűntetteket szült. Botor ember mondhatja csak azt, hogy nem kell autó, mert a gépkocsi valóságos ál­dása az emberiségnek, melyek meg­könnyítik az életet, azonban a ve­zetőnek is, meg a közönségnek is ügyelni kell a rendre és szabályok­ra, akkor megszűnnek a balesetek is, meg a lépten-nyomon tapasztal­ható ellenséges kifakadások is. Ak­kor válik majd igazi áldássá a gép­kocsi. Temessetek el tisztes­séggel — rendelkezett egy öngyilkos botpa­lád i legény. Botpalád község­ben a múlt hét keddjén délelőtt 9—10 óra között Tóth Endre 23 éves napszámos rokona, Kiss Bálint istállójában — felakasztotta magát s mire Kiss Bálint leánya megtalálta, már halott volt, A csendőrjárőr a halott zsebében egy noteszt talált, amelybe az öngyilkos néhány kusza bucsusort irt. „Temessetek el a pén­zemből tisztességgel — rendelkezett az életunt legény — s ha marad még valami belőle, adjátok Róza húgomnak." De hogy tettét miért követte el, arról hallgatott. Az élet­unt fiatal legény előzőleg a község korcsmájában 2 és fél deci rumot ívott meg és ott hangoztatta, hogy végese magával, mert volt gazdáját elhagyta. Csonkamagyare r sz á g SaitÖla címen ez végén jelenik meg Wünschér Frigyes dr. sajtó­összeállításának IV. kiadása. A szer­ző a IV. kiadást sajtóalmanacchá kívánja kibővíteni és igy nemcsak a Magyarországon megjelenő összes újságokra, folyóiratokra és szakla­pokra vonatkozó adatokat közli, de összeállítja az összes lapok szer­kesztőségi tagjainak névsorát is, azok lakjegyzékével együtt. Az 50 éves H rabéczy-gyár fióküzlete gróf Tisza István-utca 5 sz, alatt Mátészalkán megnyílt. Fest, mos. tisztit, plisséroz olcsón, gyorsan, kifogástalanul. — Ugyanott használt ruhák vétele és eladása és mindenféle háztartási cikkek kaphatók. Sdhmalhausen Márton. A tanoncSairiási ren­deletben kivánia sza­bályozni a kereskedel­mi miniszter. Az iparos érde­keltség részéről mind általánosabban nyilvánul meg az a kívánság, hogy az egyes munkaadók részéről alkal­mazható tanoncok száma rendeleti szabályozást nyerjen. Hangoztatják, hogy egyes iparágakban és egyes munkaadók részéről nagyon elha­talmasodott a tanonc tenyésztés vagyis a tanoncoknak a foglalkoz­tatott segédek, illetve szakmunkások számával arányban nem álló alkal­mazása. Ennek rendkívül káros kö­vetkezménye az, hogy a tanoncok megfelelő kiképzést nem nyernek, mint segédek, a kellő szakképzettség­gel nem bírván, alkalmazást nem nyerhetnek s ez által feleslegesen növelik a munkanélküliek számát, rontják az ipar színvonalát s mivel mégis élni akarnak, nagy kárt okoz­nak az iparnak az által, hogy kon­tárkodással igyekeznek megélhetésü­ket biztosítani. A kereskedelemügyi minisztert az 1922: XII. t. c. 83. §-a felhatalmazza arra, hogy az egy-egy munkaadó által foglalkoztatható ta­noncok számát az illető üzemben foglalkoztatott segédek számához viszonyítva rendelettel megállapít­hassa, A számos oldalról megnyil­vánuló óhajnak eleget teendő, a kereskedelemügyi miniszter élni ki­ván a törvény által adott felhatal­mazással és ezért elkészítette és a kamaráknak szétküldötte a tanoncok számát szabályozó rendelettervezetet véleményezés céljából. A rendlet- tervezet szerint az a munkaadó, aki segédet egyáltalában nem, vagy kettőnél többet nem foglalkoztat legfeljebb egy tanoncot, ha pedig kettőnél több segédet foglalkoztat, minden rendszerint foglalkoztatott két-két segéd után legfeljebb egy- egy tanoncot alkalmazhat. A rende­let végleges kiadása tárgyában a kereskedelemügyi miniszter az ipa­ros érdekeltség álláspontjának meg­ismerése titán határoz. A Honi Ipart Fejlesztő Liga és a Bata-cípogyár. A Honi Ipart Fejlesztő Liga újpesti központja, felismervén azt a vesze­delmet, amelyet válságos óráit élő gazdasági életünkre a cseh Bata- cipőgyárnak Magyarországon való megtelepülése jelentene, az ország összes törvényhatóságához és ezek között a mi törvényhatóságunkhoz is beadványt intézett, amelyben az illetékes tényezőket, a kérdés teljes megvilágítása mellett felkérte, hogy az önkormányzatok saját hatáskörü­kön belül tagadják meg a Bata- cipőgyár részére az esetleg kérendő települési engedély megadását Bizo­nyos, hogy ez a szakmabeli ipar védelmét célzó akció, törvényható­ságunk előtt meghallgatásra is taláL Levélpapírt olcsót, szépet, dús választékban kaphat a „Szatmár és Bereg“ könyvesboltjában. CSEHÉPKÁLYHÁK újonnan való készítését és átalakítását jutányosán eszközli Farkas Sándor kályhás és fasekas Mátészalka, Csokonaí-utca 19 szám. Különböző nagyságú virágcserepek és cserép­edények állandóan kaphatók,

Next

/
Thumbnails
Contents