Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-10-05 / 40. (519.) szám
4-ik oldal. 8IITMIK Ü 1930. október 5-én, Az orosz szovjet milliókra menő bushel olyan búzát adott el, amit nem tudhat szállítani. Éhhalál réme Oroszországban a buzadömping nyomán. — Önmagától összeomlik a világ forradalmasításának pokolian kieszelt terve. A muszka-szovjet megüzente az élet-ha- lálharcot az egész világ mezőgazdaságának. Be akarja bizonyítani, hogy reá tudja kényszeríteni a maga kommunista őrületét a kulturemberiségre. Otthon könyörtelenül éhezteti, pusztítja a parasztságot, elkommu- nizálta a földet, jobbágysorsba sülyesztve kényszermunkára aljasítja a föld népét és a föld tulajdonától megfosztott gazdának véres verejtékével termelt gabonáját vörös hordákkal erőszakkal elrekvir áltatva, a városokba hordát] a össze, hogy onnan külföldi piacokra dobja, lehetetlenül olcsó árakkal, gyilkos versenyt zúdítva az európai gabonatermelő országokra. A kommunista téboly akként számit, hogy ha az olcsó gabona gyilkos versenyével az egész világon leszorítja az árakat, úgy elpusztul mindenütt a gabonatermelő gazda és kétségbeesésében és végső elkeseredésében Európa mezőgazdasági népessége szembefordul a fennálló renddel, zavarok támadnak s a nép hajlamosabb lesz a kommunista forradalmi maszlag befogadására. Egy csapással két legyet akar a szovjet agyoncsapni : egyfelől igába töri a százhuszmillió orosz népesség kisgazda és földmíves rétegeit, amelyek a legveszedelmesebb belső ellenségei a vörös őrületnek és ugyanakkor forradalmasíthatja az egész világot, előkészítve a vörös uralom bevallott célját, a világforradalmat. Kiderült azonban hamarosan, hogy az orosz szovjetnek nincs bn- zafeleslege, már csak azért sem, mert a lezüllött mezőgazdasági termelés még annyi gabonát sem tud produkálni, mint amennyi az éhező orosz nép ellátására szükséges volna. Éppen most derült ki, hogy egy csapással százezrek szájától vonja el azt a kis darab kenyeret is, melyet eddig kenyérjegyekkel engedélyezett számukra. Megvonta azért, hogy forradalmi céljai szolgálatára, külföldre vigye. A világtörténelemben példátlan eset, hogy egy kormány eképen intézményesítse saját lakosságának az éhínségét, a világuralmi célok érdekében. De már maga ez az őrült intézkedés is bizonyítja, hogy az orosz buzadömpingnek hamarosan össze kell omolnia. Lehetetlen gondolat az, hogy a szovjet folytassa a búzaexportot ugyanakkor, amikor Oroszországban milliók éheznek. Ezért a legesztelenebb mesterkedésekkel iparkodik most az orosz kormány fenntartani a buzadömping látszatát. Amerikában máris kiderítették, hogy az ottani nagy világpiacokon az orosz szovjet milliókra menő bushel olyan búzát adott el, ami neki nincs is meg s amelyet nem fog tudni leszállítani. Vagyis nem meglévő búzát adott el a szovjet, hanem úgynevezett papirosbuzát, későbbi szállításra. Az amerikai gabonapiacok azonban már rájöttek erre a turpisságra és nem íjedeznek többé az orosz dömping-manő- verektöl, hanem felkészültek arra, hogy a szállítási határidőben követelni fogják az orosz szovjet által eladott búzamennyiség tényleges leszállítását. Minthogy pedig ilyen búzájuk nincsen, nyilvánvaló, hogy az orosz kormány kénytelen lesz az eladott, de meg nem lévő búzamennyiségeket a világpiacokon felvásárolni, tehát előbb-utóbb vevőként fog fellépni és ezzel, a fiktív eladásokkal levert búzaárakat, ő maga fogja ismét felszöktetni. Ezzel az orosz buzadömping önmagától összeomlik és meghiúsul a világpiac derutiro- zásának és a világ forradalmasításának pokolian kieszelt terve. Ezzel a fegyverrel az orosz szovjet legfeljebb a saját népességét fogja forradalmasítani, de akként, hogy az éhhalálra Ítélt milliónyi tömegek a szovjet ellen fognak fellázadni és végre a népharag el fogja söpörni a bolsevista őrület mániákus vezéreit. Be fog következni, hogy az európai agrárországok gazdanépét maga Oroszország fogja megszabadítani a szédelgő buzadömping lidércétől. SHAMPOO emeli a haj természetes fényét Gázvédelmi i.i?a alakul Mátészalkán. A Nemzeti MunkavédeW HivataI „ hatás(I e!Sad4sa a megyeszeto.v^jven J A különféle biztonsági paktumokkal és megtámadhatatlansági szerződésekkel játszadozó hatalmak, a genfi Népszövetség szószátyár farizeuskodása mellett s ajkukon a lefegyverezés jámbor Ígérgetésével, leplezve és titokban, sőt már nem is titokban, mohón fegyverkeznek. S ez a nyugtalanító fegyverkezés, csaknem biztosan megállapíthatóan, olyan rémséges harci eszközök alkalmazásba vételével is számol, amelyek a hadrakelt seregek megtámadása mellett éppen olyan súlyosan, avagy talán még rémesebben fenyegetik pusztulással a békés polgárságot. Ez a harci eszköz tatlan pan*. ha már ezidő sít™ d,iktália- ho% szolgáltatva a győző aiL's >a^UT1 kedvenek, igyekezzünk legalább megismerni a fenyegető veszedelmeket s törekedjünk valamilyen módon a védekezés lehetőségeit is megtalálni. Ezt a célt kívánta szolgálni az a dicséretre és elismerésre méltó kezdeményezés, amely Putnoky István ny. ezredesnek, a vármegyei Nemzeti Munkavédelmi Hivatal vezetőjének körültekintő irányítása mellett számos régi és jó néhány ismeretlen erejű gáz, amellyel harci repülőgépek órák alatt eláraszthatják a legnagyobb városokat. Különféle híradásokból és újságcikkekből ismeretes, hogy Európa-szerte készülődés folyik a gázok harci alkalmazására, esetleges háború idején. A körülöttünk állig felfegyverzetí kisántánt államok között különösen a cseh hadsereg repülőgép-csapatait tették ily célokra akcióképessé, csak a szegény, lefegyverezett és megcsonkított ország áll itt, védtelenül és tökéletesen lefegyverezve. Az önvédelem elhárithalehetővé tette Mátészalka közönsége számára, hogy vasárnap délelőtt népes értekezleten foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel, élvezetes előadás keretében. Egészen megtelt a községháza tanácsterme s igen sokan künn is rekedtek az érdeklődők közül, amikor a községi közélet kiválóságainak s a hivatalok vezetőinek jelenlétében, női és férfi hallgatóság figyelme mellett Putnoky István ezredes üdvözölte a megjelent Péchy László főispánt, majd ismertetni kezdte a gáz-támadások és az azok ellen való védekezés Az eszperántóval Matjyarorszáyért. Útleírás. VII. Hága. — A vegetáriánus konyha dicsérete. — A Békepalota és a hágai királyi palota. — Hágai előadásunk. Leidenből a legjobb emlékekkel indultunk tovább. A bucsuzás is lelkesebb volt, mint a fogadtatás, amennyiben uj barátaink szép számmal kisértek ki a pályaudvarra. Utunk következő állomása a holland főváros volt. Hága. Vagy ahogy másképen, hivatalosan nevezik: Den Haag. Vagy pedig még hivatalosabban: s’Grevenhage. Nagy várakozással néztünk ez elé az uj állomásunk elé. Nem csak azért, mert ez Hollandia fővárosa, hanem, mert itt volt első alkalmunk hivatalos magyar körök előtt is — külföldön — megmutatni az eszperantó használhatóságát. Itt van ugyanis a követségünk s számítottunk arra is, hogy a magyar kolónia tagjai is szép számmal lesznek jelen az előadásunkon. Hágában él egyébként az eszperantónak nehány igazi nemzetközi legnagyobb tekintélye is, akiknek a felfogása szintén nem volt előttünk közömbös. Az állomáson csak egy öreg bácsi várt, akinek azonban igen nagy múltja van az eszperantó világában. Nagyon örültünk ennek, mert ebből is láthattuk, hogy a mozgalom legelőkelőbbjei érdeklődnek kőrútunk iránt. A Hotel Pomperben szállottunk meg, amelynek ebédlője a királyi palota kertjére nyílik ablakaival. Vendéglátóink itten biztosítottak számunkra szállást, amiért mi a későbbiek után nem nagyon lelkesedtünk. A Hotel Pomper ugyanis vegetáriánus székház s nyilván vendéglátóink vegetáriánus felfogása hozott épen ide bennünket. Ez a felfogás nem olyan hangoskodó ugyan, mint nálunk a levitézlett. bicsérdizmus volt, de sokkal erősebb. Nekünk azonban semmi esetre sem volt nagyon az inyünkret Nem kaptunk ugyan narancsot és citromlevet ebédre, de inkább táplálkoztam volna ezekkel, mint azzal a palacsintaszerü tésztával, amelyik ennek az ebédnek . fénypontját jelentette, melyet nagy gaudiummal dicsértek velünk ebédelő barátaink és amelyet minden turóspalacsintá- hoz szokott tradíciónk ellenére nagy elképedésünkre spenóttal töltöttek meg. Nem vétkezem ezzel barátaink jóakarata ellen, de azt hiszem, hogy nem ütköztek volna meg ők sem azon, ha látták volna, illetve érezték volna a mi ebédutáni nagy éhségünket, amikor szobánkba elvonulva Lukács barátom előcsomagolta utolsó hazainkat, a jó csabai kolbászt s pótebédet rendeztünk. Azaz, csak rendeztünk volna, ha a kolbász a spenótos palacsinta után elég lett volna. Ezért elindultunk a városba s hazatérve két hatalmas füstölt hallal: vegetáriánizmus ide, vegetáriánizmus oda, harmadszor is megebédeltünk. Időnk Hágában jórészt azzal telt el, hogy meglátogattuk Schevenin- gent, a világ legelegánsabb fürdőjét, s megnéztük nagyjából a hollandok székesfővárosát. Schevenin- gen villamossal alig van messzebb Hágától, mint Kőbánya Pesttől s nekünk még íövidebb volt a gyönyörű park látványa miatt, melyeken át a villamos a tengerpartig kanyarog. Ami pedig a hágai egyéb látnivalókat illeti, nem nagy szá- muak, legalább is az olyan ^emberek számára, akiknek mindössze csak két napjuk van egy várost megnézni s a rejtett látnivalók felkutatására nincsen elég idejük. Különben is időnk jórészét vette el az, hogy a magyar követségen tisztelegtünk s előkészítettük az előadásunkat és az a nehány kötelező látogatás, melyet minden egyes városban meg kellett tenni az eszperantó mozgalom helyi nevezetességeinél. Ki ne nézné meg a Békepalotát, aki Hágában jár. Mi is megnéztük. Sajnos a nemzetközi jogot kodifikáló valamilyen bizottság ülésezett ottan s ezért nem tudtunk bemenni belül is megnézni a palotát. Bátran mondhatom, hogy „sajnos“, egyrészt egyéni önző szempontból, amit nem igen lettünk volna hajlandók, ha rajtunk áll, alávetni a nemzetközi jog kodifikálása nemes érdekeinek, mivel azt ugyan nem igen tudják egyhamar kodifikálni. A Békepalota kapujában azonban vigasztalásul találtunk egy rendőrt, aki lelkesen tanult esperantóul. Nehány nappal előbb kezdett neki a tanulásnak s szerencsés véletlen, hogy csökkenő lelkesedését feltüzelni megjelentünk mi s bebizonyítottuk neki, hogy nem hiába lelkesedik. A Békepalotára nézve egyébként gúnyosan fintorítva megjegyezte, hogy oda úgy látszik bezárták a békét, mert nem tud kijönni. A másik látnivaló Hágában, amit minden idegen elsősorban felkeres: a királyi palota. Nem mintha különösen szép lenne. Épen ezért. Mert bizony a legszegényesebb királyi
