Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-09-14 / 37. (516.) szám
4-ik oldal. 1930. szeptember 14-én. illTMll Él lim Vasúti fuvardíj-mérséklést, a gabonafélék áralakulásába való hatékonyabb beavatkozást, kedvezményes kölcsönök meghosszabbításét és a vasúti forgalomnak elszakított megyénkkel történd felvételét feliratban kéri a kormánytól vármegyénk közigazgatási bizottsága. Pénteken délelőtt tartotta havi rendes ülését, Péchy László főispán elnöklete alatt, vármegyénk közigazgatási bizottsága. Az ülésen a választott tagok közül Tomcsányi V. Pál, Gulácsy István, br. Kende György, Péchy Manó, Madarassy Dezső, Jékey Sándor és Dr. Gyene István jelent meg. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban megtörtént azoknak a bizottsági tagoknak kisorsolása, akiknek helyét újból be kell tölteni. A sorshúzás eredményeként a csütörtöki közgyűlésen választásra került gróf Károlyi Gyula, Gulácsy István, báró Kende György, Jékey Sándor és Madarassy Dezső bizottsági tagok helye. Az aiispáni jelentéshez szólva, Gulácsy István szóvá tette a vámőrlő malmok üzem-beszüntetésének kérdését, mire válaszul Dr. Streicher Andor alispán bejelentette, hogy a főszolgabirák meg fogják indítani a kihágási eljárást az üzemüket beszüntető malmosok ellen. Péchy Manó szólalt fel ezután s többrendbeli indítványt tett az általános gazdasági válság enyhítése érdekében. Tomcsányi V. Pál, Madarassy Géza, Dr. Tóth Bálint és Péchy László főispán mélyreható eszmecseréje után a bizottság elfogadta Péchy Manó indítványait s ennek alapján a közigazgatási bizottság felirat küldését határozta el a kormányhoz a megye területén érvényes vasúti fuvardijak mérsékelése, a különféle kedvezményes kölcsönök prolongálása, a vasúti forgalomnak megszállt Szat- mármegyénkkel való felvétele s a gabonafélék kedvezőbb áralakulásába a Futura által történő hatékonyabb beavatkozás érdekében. A gazdasági válsággal összefüggő kérdések tárgyalása élénk vitára adott alkalmat Dr. Tóth Bálint p. ü. igazgató jelentésével kapcsolatban is, aki arról számolt be, hogy az adófizetési eredmény vármegyénk területén annyira kedvezőtlen, hogy a jövő hónapban kérni fogja a felelősség kimondását a községi elöljáróságokkal szemben. A penészleki ínséges családok teljes bizalommal várják Péchy László főispán intézkedéseinek sikerét. A penészleki Faluszövetség és gör. kath. egyház megbízásából Bodnár Sándor lelkész üdvözlő iratot küldött a napokban Péchy László főispánhoz, hogy hálásan megköszönje azt a nagy megértést, amelyet a penészleki szegény nép ügyei iránt tanúsított. Elmondja ez az üdvözlő Írás, hogy a penészleki földhözragadt nép nagyon el van keseredve, de mióta ügyeit Péchy László főispán vette kezébe, azóta reménynyel és bizalommal telt el. A bizalom és ragaszkodás kifejezése mellett rámutat az üdvözlő Írás azokra a nyílt sebekre, amelyek Penészleknek fájnak s amelyekre orvoslást remélnek. A község lakossága teljesen az anyagi romlás szélén áll és szegénysége miatt teljesen ki van szolgáltatva a bankok túlkapásainak és ami még rosszabb, egyes zugbankárok kapzsiságának. Éppen ezért hosszúlejáratú kölcsön kieszközlésével kellene lehetővé tenni azt, hogy a penészleki jó magyar1 nép is a boldogulás útjára léphessen. A nép anyagi romlásának főoka az, hogy a trianoni béke következtében távolra esett minden piactól és vasúttól. Útja nincs és nem tud bekapcsolódni az ország gazdasági életébe. Szükséges volna ezért mielőbb kövesut építése. Ámde a penészleki nép nem csak az anyagi, hanem az erkölcsi romlás lejtőjére is rákerült. Ennek oka pedig az, hogy nincs megfelelő temploma a 99 százalékban görögkatholikus vallásu községnek, pedig egyetlen erőssége a temploma és maholnap ezt a meglevő templomot is az összeomlás veszélye fenyegeti. Ha ez bekövetkezik, a lelkésznek nem áll módjában a népet megfelelő erkölcsi korlátok között tartani. Ez a körülmény pedig nemcsak Penészlekre, hanem az ország érdekeire is hátrányos. Penészleket félkör alakban veszi körül a trianoni határ és környezve van megszállott községekkel. Azok lakosai Magyar- országból csak Penészleket látják, a rozoga templomot és a kiáltó nyomort. Ez a látvány pedig kiöli belőlük a régi haza egysége utáni vágyat. Maguk erejéből a penészlekiek képtelenek templomukat felépíteni, ezért alázattal kérik, hogy a magas kormány megfelelő államsegélyt utaljon ki részükre. — JeBvényt kapnak a hadirokkantait. Többszöri elhalasztás után rövidesen kiosztják a rokkantjelvényeket. A belügyi és honvédelmi minisztérium már hozzájárulását adta a jelvény-ügy mikénti rendezéséhez. A jelvény célja az, hogy előmozdítsák a hadirokkantak társadalmi megbecsülését és tiszteletét. A hadirokkantjelvény számozva lesz, mint a vitézi jelvény. A népjóléti minisztériumban kartotékot létesítenek és minden rokkant kartotéklapjának ugyanaz lesz a száma, mint amilyen számot visel a rokkantjelvénye. A kartotéklap a hadirokkant személyi adatait is tartalmazni fogja. Ünnepélyes keretek között a helyi hatóságok részvételével fogják kiosztani a rokkant jelvényt a HONSz helyi csoportjainak közbejöttével. Az előkészítő munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a jelvények néhány héten belül kiosztásra kerülnek. A jelvényeket tulajdonosainak halála után nem kell visszaadni, de a jelvény nem lesz örökölhető s így az utódok által nem viselhető. JSélhiÜmheieílen * minden káxtariá&ban SINGER VARRÓGÉP Mindent varr. stoppol és hímez Kedvező fizetési feltételek. Alacsony havi részletek Singer varrógép részv. társ. MÁTÉSZALKA. Hősök-tere 14. Az elmúlt hét sem hozta meg Radó Béla színtársulatának a közönség nagyobb pártolását. A színjátszás századokon keresztül szolgált a közönség kultur-igé- nyeinek kielégítésére és mindenkor megtalálta elismerését a kellő pártolásban. Ma nagy válságon megy keresztül a vidéki színészet. A kultúra mechanizálása, mozi és rádió más irányba kezdi terelni a közönség érdeklődését és a súlyos gazdasági válságban, az általánosan észlelhető tülekedésben, valamint a kenyérért való harcban a színészet is a küzdőtér első arcvonalába került. A nagy közönség egy része, ha színházba is jár, ezt úgy látszik, nem annyira a szellemi érdeklődés, hanem a csendes hétköznapok unalmának üzése kedvéért teszi, ügy látszik, a színjátszás iránt érzett lelki szükség már hanyatlóban van. Egy kulturember számára pedig csak az eleven erővel ható színjátszás nyújt finomabb és maradandóbb élvezetet. Mátészalka Radó Béla színtársulatával egy teherbírásának megfelelő szinészgárdához jutott. — Ez a társulat igyekszik szellemi életünk követelményének becsülettel eleget tenni. Ha azonban nem fog tudni az anyagi nehézségekkel megküzdeni, úgy jövőben községünk legfeljebb csak harmadrendű társulathoz juthat, aminek bekövetkezése ellen intelligens közönségünk feladata, hogy a társulatot a fellendü- lás útjára segítse. Múlt héten, szombaton és vasárnap a „Tommy és társa“ érdekes és mulatságos meséjü táncos operett került színre. Lőrinczy Icát, mint Tommyt bátor fellépéséért és temperamentumos játékáért sokszor megtapsolta a közönség. Mellette Korándy Stefi Veronika naiv sze| Olcsón utazna Budapestre repkörében közvetlen kedvességgel és jókedvűen játszott. Bodnár Piri, mint Dr. Daisy Rice jól személyesített és szépen táncolt, partnerével Láng Sándorral. Viktória szerepében Katona Terus és Károlyi János, mint Freed Hood, játéktudásukkal ezúttal is nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Kedden, folyó hó 9-én a „Két lány az utcán“ cimü vígjáték volt műsoron. A darab mindvégig sikamlós téren mozog, kevesebb pikantériával is kifejezhető volna, menynyire diadalmas erő a tiszta erkölcs egy erkölcstelen, könnyelmű élet felett, Az élet szennyében vergődő két leány: Gyöngyi és Vica szerepében Szokolay Eta és Korándy Stefi alakításai kiválóak voltak. — Hűen adták szerepüket Katona Terus, Radó László és Vértes Károly. Szerdán a „Katica“ cimü operettben Kádár Gabi és Károlyi János, jó szerepkörükben a közönség megelégedésére játszottak és hangjuk is inkább érvényesült. János bácsi szerepében Vértes Károlynak ez alkalommal is a már megszokott, ügyes alakításokkal teljes játékát élvezhettük. Szép sikert hozott az előadás Lőrinczy Icának, Katona Terusnak, Láng Sándornak, valamint a kisebb szerepekben Major Bélának, Szabó Istvánnak, Kozma Andornak és Kovács Józsefnek, Csütörtökön Földes Imrének a nemzeti gondolat ébrentartására alkalmas irredenta színmüvét, az „Égő város“-1 adták elő. Kevés közönséget vonzott a darab, pedig a színmű írója újszerűt is mond számunkra. A darabban nem görögtüzes lelkesedést, hanem komoly aggodalommal párosult hazafias érzést, tettre készséget és veszedelmekkel bátran szembenéző cselekedeteket látunk. A darab meséje szerint, két fogságból hazatérő hadi fogoly tervezgeti örömmel a jövőt s útközben értesül a szomorú eseményekről. — A hazaérkezés alkalmával a magyar származású tiszt előtt megcsillan az ellenséges szurony. A két hadifogoly „testvér“ látja a megszállók vandalizmusát: a Kossuth szobor lerombolását. Ördögi bosszú és börtön ejti rémületbe a megkínzott, kisebbségnek hazudott magyarságot. Sorsán egyedül a jobb érzésű francia ezredes kíván segíteni, de minden igyekezete megtörik a bűnöket palástoló megyefőnöknek cinikus viselkedésén. A remény sirbaomlá- sán keresztül is vigasztalni és bátorítani próbálja az ezredes a magyarokat, hogy „fel a fejjel" és ne csüggedjenek. — A gyorsan pergő események közt szívig megható jelenet, mikor a nem magyar nemzetiségű hadifogoly tiszt társáért börtönbe kerül, honnan kegyetlenül megkinozva, ütések nyomával, sebhelyekkel arcán, félszemmel és vér- beborultan támolyog tiszttársa karjai Részletek a m hírek között. T
