Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-09-14 / 37. (516.) szám
Földes Pál posztógyári vezérigazgató ur levi- tézlett kommunista vezérsége, a megdöbbenés országos visszhangja mellett, kinos szenzáció középpontjába sodorta a megyeszékhely Mátészalkát is. Mert tudni kell az esethez, hogy Mátészalkáról indult el ez a karrier, a tőkés Feldmann- familia hajdani büszkeségeként, de már erősen terhelve a proletár-dik- • tatura tiz év előtti idejéből. Tíz év nagy időnek látszott arra, hogy jóakaratu feledés homálya takarjon minden olyan bűnt, amelynek elkövetéséhez történetesen Mátészalkán is, burzsuj-családok intel- lektuel ifjai asszisztáltak, a diktatúra idején. A polgári társadalom irtózata a bolsevizmus rémével szemben, keserves nyugtalansággal döbben rá, hogy ma sem és sohasem lehet biztonságban a gyárigazgatói székekbe is betelepedett Földes Pálokkal szemben. Az a két- laki elvetemültség, amely 1400 pengős havi fizetések, busás tantiémek és hatszobás lakások fényűző fészkéből irányítja a gyűlölet lelki megszállottjait s az alvilági aljasságok elvetemült szolgáit, óvatossá kell, hogy tegye a polgári életfelfogásnak és a keresztény civilizációnak minden igaz hívét s a nemzeti lét bizHRABÉCZY legszebben fest, mos, tisztit. — Fióküzlete megnyílt Mátészalkán, gr. Tiszalstván- utca 5 szám alatt. Ugyanott midenféle háztartási cikkek kaphatók és mindenféle használt ruhák, cipők és fehérhemük stb. bizományi vétele és eladása, — Első szatmárme- gyei ügynökség és bizományi lerakat, cégtulajdonos Schmalhausen Márton. 1930. szeptember 14-én. tonságának hivatott őreit, mindenféle Földes Pálokkal szemben. A mátészalkai diktatúra egykori „Messiás“-elvtársa remekül futotta meg azt az utat, amelyre a mátészalkai diktatúra idejében lépett rá. Túl minden keserves szenzáción és országos felháborodáson, a mátészalkai polgárság emlékezetében soksok tanulsággal elevenülnek meg azok a szégyenteljes nehéz idők, amelyeknek sötét árnya Mátészalkától a csepeli posztógyárig, Földes Pálok esetével feketedik ránk. k idei cséplés-eredménpk javították a vármegyei átlagot. A minőség azonban valamennyi gabona-félénél általában gyenge. — Kapásokban gyenge termés várható. A közigazgatási bizottság pénteki ülésén Buchwein Béla gazdasági főfelügyelő, vármegyénk mezőgazdasági helyzetének augusztus havi állapotáról, akövetkezőket jelentette: Az időjárás augusztus hó folyamán a mezőgazdaságra általában kedvező volt. A vármegye egész területére kiterjedő kiadós esőt a kapás és ipari növények igen kedvezően használták ki. A gabona-félék cséplése általában befejezést nyert, elcsépeletlen termény csak helyenkint s az is kis mennyiségben található. A cséplési eredmények legtöbb helyen igazolták a hozzáfűzött szerény reményeket, egyes vidékeken azonban a remélt terméseredménynél valamivel többet kaptak és igy a vármegyei átlag is valamit javult. A főbb termények átlagtermései a következők voltak: Búza 6'5 mázsa, minőség súlya átlag 75 kg. Rozs 6 7 mázsa, minőségi súlya átlag 70 kg. Árpa 5'8 mázsa, minőségi súlya átlag 61 kg. Zab 5'0 mázsa, minőségi súlya átlag 40 kg. A minőség valamennyi gabona félénél általában gyenge volt, a szalma termés azonban bőséges. A kapás és ipari növények terméseredményei, illetve kilátásai a csapadékban gazdag augusztusi időjárás eredményeként lényeges javulást mutatnak az eddigi állapothoz képest, mindazonáltal megyei átlagban csüpán gyenge, közepes, semmiféle más nyelvű kiadvány nem dicsekedhet. Az a kevés eszperan- tista pedig, amelyik az eszperantó révén ismer meg dolgokat, igyekszik tovább adni a nem eszperan- tista számára is azt, amit ezen a réven megismert és kapott, mert igy is hozzájárul a gondolat terjesztéséhez. Később ezt a dolgot konkrétebben ismertetem majd. Most elég ennek igy való megemlítése s még csak annak az elmondottakból önként következő megállapítására szorítkozom, hogy ha az eszperantisták annyian lennének, hogy az eszperantó terjesztésére nem kellene a mostani eszközökkel élni, ez a nemzetközi összetartás meglazulna, sőt teljesen megszűnne s az eszperantó nem lenne más, mint nyelvi kapocs az összes különböző nyelvű nemzetek és társadalmak között. Egy második nyelve minden nemzetbelinek az anyanyelv mellett. Messzire elmentem a fejtegetésekben s ideje visszatérnem Amsterdamba. Mivél épen amsterdami kedvezőtlen fogadtatásunk kapcsán tértem erre rá, meg kell említeni, hogy itt láttam igazolva az elmondottakat. Amsterdamban, ahol olyan sok az eszperantista, hogy nem erős az összetartozás gondolata, mi sem várhattunk olyan meleg fogadtatásra, burgonyánál mint másutt. Ez nem lett volna azonban nagy baj, mert előadásunkat igy is megtarthattuk volna, ha a sok bába közt stb. .. . Nem akarok itt hibáztatni senkit, de meg kell állapítani, hogy nagyon-nagyon rosszul esett nekünk akkor az, hogy a magyar egyesületek részéről még annyit sem tapasztaltunk, mint az idegenek részéről. Mikor a pályaudvarra vonatunk befutott, senkit sem láttunk, aki várt volna bennünket, mint máshol vártak kis esperantó zászlócskával vagy karszallaggal. Szomorúan bandukoltunk a hordár után a kijárat felé. Ha nem lett volna kötött a programmunk, tovább mentünk volna a következő városba. így azonban itt el kellett tölteni a megszabott időt. Nagy volt az örömünk azonban, amikor a pályaudvar kijáratánál valaki harsány hangon kiabált felénk, Van Tol ur volt, akit még az utrechti eszperantisták között ismer- türík meg, kinek az egyik utrechti kávéházban sikerült bebizonyítanunk, hogy a holland tea is jobb rummal, mint a nélkül. Kedves, igaz, jó magyar tipus. Beillene ide a legvendéglátóbb magyarok közé. Ezért mondom, hogy igazi magyar tipus. Nagyon megkedvelt minket Utrechtben s mivel épen oda igyekezett vonattal, mert a lakása itt van Amsterdamban s hivatalba Ut- rechtbe jár, elhatározta, hogy megvárja a mi vonatunkat s azért várt a kijáratnál, hogy még egy utolsó Istenhozzádot mondjon nekünk. Szomorúan értesült ő is arról, hogy itten nem vártak minket. Tanácsot kértünk tőle, hogy merre menjünk Amsterdamban. Erre ő határozott. Telefonált Utrechtbe, hogy dolga akadt s velünk maradt. Az ő igazán kedves társaságában töltöttünk el ebben a városban három napot. Nem lévén más dolgunk, összejártuk az egész várost. A számtalan csatornát, a számtalan hidat, a hatalmas öblöt a Hét Ijjt, melyen át ömlik a Zuyder Zee vize az Atlanti Óceánba. Van Tol ur társasága s az a lebilincselő látvány, amelyet ez a forgalmas város nyújt, volt az itteni tartózkodásunk kellemes része. Dr. Puskás István. azonban csupán gyenge terméseredmény várható. Várható terméskilátások: Tengeri 6'6—7 mázsa. Burgonya 28—30 mázsa. Cukorrépa 90—95 mázsa. A takarmányrépa, kerti vetemé- nyek és dohány lényeges javulást mutatnak. A dohány törését nagyrészben befejezték; eredmény közepes; vannak azonban egyes gazdaságok, ahol a dohány-termés kiválóan jó volt, viszont egyes helyeken a szárazság miatt rendkívül apró maradt és csak igen gyenge terméseredményt adott. A takarmánykészlet a jószág ki- teleltetésére elegendő lesz és igy takarmány-inség veszélye nem fenyeget.-llllUMnilllillllinfnillllUllumiillllllliinfnillllllllinfniilllilliinfnillll^ | Vállajon, 133 szám f | alatt eladó 1300 kg. zsír kilónként 2 P illlllUéUllllllllllUéUlllllllllWIIIUIIIIIIiAUIIIIIIIIIIMUIIIIIIIll
