Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-24 / 34. (513.) szám
1930. augusztus 24-én 7-ik oldal. S1/ITM/ÍR iS BÉR®« g!l!!^!!!lli^KUiiiiy^l!i!i7W!iűiiiiW!i!i!!l!W!fli:ii!S0?li::i!j!m!!iiiil!!WR!!!8!!!W!liilU0n!!!i!i!Wjliiiii!^ilil& § NYÁRI KIÁRUSÍTÁSBÓL „ I ÖNGYÚJTÓK 'PÁR DOBOZ GYUFA ÁRÁÉRT i | MÁTÉSZALKÁN A N A G Y T 0 Z S D É B E N. | Sport. A labdarugósport veszélyei. Irta: Petruska Antal. II. A játékszabályoknak azt a táv- körülirását, amely a durva játékról szól, valamint, hogy az mily határoknál következik be — mint előbb említettem — csak olyan aktiv sportember tudja valójában megállapítani, aki valamikor maga is aktiv szereplője volt ennek a sportnak és ismeri annak minden csin- ját-binját. A meccsek állandó látogatói többször megfigyelhették, hogy a mérkőzések legtöbbjében például igazán veszélyes játékmódok : a páros lábbal való ugrás, a betalpalás, a felugorva fejelő játékos aláfutása, a kapus rávetődése. Ellenben teljesen veszélytelen akciók például a labdát tartó kapus megzavarása a kirúgásban, az ellenfél akadályozása vagy egy véletlen összefutás, amelynél az egyik elbukik. Ez pedig még teljesen ártatlan dolog, akkor is, ha formailag talán ráhúzható egy-egy szabálysértési forma. Felugorva fejelni szabad, de nem szabad — még fejelés céljából sem — páros lábbal beugrani az ellenfél emberei közé. A kapus megtámadható, ha a labda a birtokában van, de csak szabályos remp- livel lehet megkísérelni, hogy a kapust labdástól benyomják a kapuba vagy a labda leej lését idézzék elő. Nem szabad beletalpalni, nem szabad beleugrani, kézzel elrántani stb. J Viszont a kapusnak sem szabad ! belevetődni a közeledő csatárba, | ami már igen sok balesetet idézett I elő. Joga van azonban a kapuvonalat elhagyni, tehát kifutni a közeledő csatár elé. A lövés szögét a kifutás tényével amúgy is megnehezíti és a csatárt elhamarkodott lövésre készteti. Esetleg még gyakoribb, hogy a túlságosan előreadott labdát a csatár elől elrúghatja, sőt ha a csatár elég messze van, a labdát fel is emelheti, de a csatár lábára vetődés vagy ami újabban szintén elég gyakori, a csatárba való belevetődés teljesen megengedhetetlen s már nemcsak egyszerűen veszélyes, de egyenesen az életve- jj szély határán van, A kapusok megtámadásánál felemlített beletalpalás, a mezőnyben is veszélyes. Sok mezőnyjátékos stílusa: az ellenfél megfélemlítése, a felemelt talppal való belépés, ami elől, ha a beletalpaló játékos nem tud már megállani, csak úgy lehet kitérni, ha az illető veszni hagyja a labdát és kitér az ilyen unfair módon közeledő elől. A játékszabályok ily módon való megsértése teszi veszélyessé magát a futballsportot, sőt sok esetben a futballjátékosok maguk sem tudják a futballjáték szabályait. A veszélyességet előidéző okokat ki kell küszöbölni a mai futballjá- tékból — nagyobbrészt a bírák hathatós segítségével nem különben azzal a testi épséget veszélyeztető minden akciót kérlelhetetlenül meg kell torolni. Az egyesületek vezetőinek figyelmeztetni kell az egyesület aktív tagjait, hogy a játék szabályait szigorúan tartsák be és ha azokat kellőképpen nem ismernék, meg kell nekik magyarázni. Mint minden sport, a futball is, alapjában véve testedzés, de célját téveszti minden olyan kifejtése, amely a testedzést, a test megrokkanásával idézi elő. — bajnoki iabdarugé-snérkősés Háfésialkán. Folyó évi augusztus hó 24-én, vasárnap d. u. fél 5 órai kezdettel a Nyir- meggyesi-uti sporttelepen a Debreceni Torna Egylet csapata mérkőzik a Mátészalkai Tűzoltók Sport Egyesületének football csapatával. Fehérgyarmat—Csenger. Eredmény: 3:2. Bíró : Grünbaum Mór. A csengeri pályán, szokatlan nagy számú közönség előtt volt a múlt vasárnap csapatunk második mérkőzése, mely alkalommal, mintegy harminc főnyi drukker sereg kisérte el Gyarmat csapatát, hogy egy szép mérkőzés szemtanúja lehessen. Sajnos azonban — csalódtak, mert a csengenek részéről eléggé szabálytalan játékot, a biró részéről pedig bizonyos tekintetben részrehajló ítélkezést vettek észre, A csengenek minden igyekezet mellett sem tudták a játékot megnyerni, még azon az áron sem, hogy bírójuk azt 15 perccel meghosszabbította. Csak a fehérgyarmatiak intézőjének, Frank Bélának erélyes közbelépésére fújta le a mérkőzést és hirdette ki az eredményt. A mérkőzést Gyarmat csapata szivvel-lélekkel küzdötte végig és győztesként hagyta el, megérdemelten, Csenger göröngyös pályáját. * Kapu választás után Csenger kezdi a játékot. A csengeri akciót azonban a gyarmati védelem rombolja és Szabó beadásából Bilkai fejessel a 15-ik percben megszerzi Gyarmat vezető gólját. Állandó fölényben vannak a gyarmatiak és valósággal kapu jókba szorítják a csengerieket. És mégis az első félidőben már csak mezőnyjátékot tudtak produkálni. A Il-ik félidő a gyarmatiak bravúros támadásával indul, melynek befejező akciójaként, Mátyás beadásából a 12-ik percben Korponai József megszerzi a második gólt. A csengenek minden áron egyenlíteni akarnak és minden egyes játékos durva játékot kezd produkálni, amit a biró nem akar észrevenni és amidőn Korponai Sándort a 16-os előtt felvágják, a biró 11-est ítél a csengenek javára. A gyarmatiak erre a kaput szabadon hagyják és a csengeri center az üres kapura értékesíti góllá a megítélt 11-est. A gyarmatiak izgatottságukat leküzdve, ismét labdához állanak és a 22-ik percben Bilkai bombájával megszerzik a harmadik gólt, mely- lyel biztosítják győzelmüket. A harminchetedik percben, Szabó beadásából Mátyás gólt rúg, azonban a csengeri kapuban álló közönség a labdát vissza rúgja a pályára. A biró természetesen nem Ítéli meg. A játék itt félbe szakad és hangos vitatkozások közepette a közönség a pályára tódul és csak mintegy 5 perc múlva kezdődhetik ismét a játék, ami azonban már csak váltakozó szerencsével folyik. A Il-ik félidőnek vége, de a biró 15 perccel meghosszabbítja a játékidőt és a csengenek megszerzik 2-ik góljukat. A gyarmati játékosokra nyomasztólag hatott a csengeri közönség ellenséges viselkedése, ami annyira elfajult, hogy a játék után egyesek — feltételezzük, hogy felelőtlen elemek — kővel próbálták megdobálni a gyarmati játékosok autóját. Sajnálattal kell végül megállapítanunk, hogy a csengeri rendezőség nem állott a helyzet magaslatán és csak igy történhetett meg, hogy a szépnek ígérkező mérkőzés úgyszólván veszekedésből állott és a biró nemtörődömsége megtorolat- lanul hagyta a lépten-nyomon előforduló szabálytalanságokat. Kovács Gyula. Fehéryyarniat-Nyir- maäa Ist Cl?,©*. Folyó hó 20-án, Szent István király napján, Fehérgyarmaton játszott a nyirmadai Labdarugó Egyesület csapata. Fehérgyarmat gyenge összeállításban, lanyha és fásult játékkal játszott, ellenben a nyir- madai csapattal, mely igen szép játékot mutatott be a szép számban megjelent és a labdarugó sportot kedvelő közönség előtt. Mindkét csapat kapusa, különösen megbízhatónak bizonyult. Labdafogó technikájuk kiforott. Jó volt még a madaiak centerje, de jól játszottak a gyarmati csapatban Grünstein, Korpanai, Bilkai és Jäger II. A mérkőzést Grünfeld József vezette, ritka nyugalommal és bámulatra méltó komolysággal. A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 7376—1930. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Dr. Gáthy Árpád ügyvéd által képviselt Nyíri Gusztáv végrehajtatónak, Lengyel Sándor tyukodi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság az újabb árverést 600 P tőkekövetelés és jár. behajtása végett a mátészalkai kir. járásbíróság területén levő Tyúkod községben fekvő s a tyukodi 1011_ sz. tkvi betétben A. f 1. sor s 3271 hrsz_ alatt foglalt s Lengyel Sándor nevén álló ingatlanra 450 P, ugyanezen betétben A. f 2 sor s 3272. hrsz. alatt foglalt s Lengyel Sándor nevén álló ingatlanra 800 P, az ugyanottani 1017. sz. tkvi betétben A. t 1- sor s 3276. hrsz. alatt foglalt s Lengyel Sándor nevén álló ingatlanra 800 pengő, a tyukodi 1381. sz. tkvi betétben A. I. 1—2 sor s 2827., 2728. hrsz. alatt foglalt s Lengyel Sándor nevén álló 1|2 rész illetőségére 225 P, a tyukodi 1525. sz. tkvi betétben A. I. 1—2. sor s 2831., 2832|2. hrsz. alatt foglalt s Lengyel Sándor nevén álló ingatlanra 543 P kikiáltási árban elrendelte és pedig az 1381. sz. tkvi betétben az Ecsediláp lecsapoló társulat javára bekebelezett szolgalmi jog épségben tartása mellett. Az árverést 1930, évi szeptember hó 1 (egy) napján délután 2 órakor Tyúkod községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelní szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 : LX, te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Mátészalka, 1930. évi julius hó 15-én Balássy sk., kir. járásbiró. Á kiadmány hiteléül; Petruska telekkönyvi kiadó. PORZOL pácolás után erőteljes, egyenletes és bő termés lesz, Mem spinesei« porpác „PORSOL11 Vigyázzon a névre! „CHINOÍN“ névvel ellátott valódi. Egyedül a PORZOL-t alkalmazták Magyarország legtöbb uradalmában. A PORZOL színe vörös, hatása biztos. Eredeti gyári áron kapható a mátészalkai „HANGYA“ Szövetkezetben. 34—43 N - í ,1 4 SIS ► „;c
