Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-24 / 34. (513.) szám
IlltMll Ét «till 1930. augusztus 24-én. 4-ik oldal. I iinnűp" ség liszacsécsén. A vadregényes szőke Tisza partjának egy kicsiny falujában ünnepség volt. Harangok zúgása mellett mentünk a hősök emlékére ültetett fákhoz, amelyek arra a 13 magyar fiúra, hősre emlékeztetnek bennünket, akik egy hivó szóra, védő gátként állottak fel, soksok ezrekkel együtt, hogy megvédjék az elnyeléssel fenyegető áradattól drága kicsinyeiket, imádott hitveseiket és azt a mindenek felett szeretett tápláló édes anyát. A harangok kongásán és sorsunk szomorúságán elmerengve, — könnybe lábbadt szemekkel gondoltunk azokra a rózsás- arcú, életerős ifjakra, akik elmentek tőlünk virágosán, dallal ; de akiket már hiába várunk haza, vissza, „mert nyu- gosznak ők a hős fiák dúló csaták után“ és messze idegenben, hol az ágyú szántott, ahol könnyből, vérből nőnek a virágok: várják egy dicső nap hajnalhasadását. Ezeknek a hősöknek emlékezetét és neveit hirdető „Hősök fájánál“ kezdődött az ünnepség Isten- tisztelettel. A Hymnusznak és egy alkalmi éneknek eléneklésével kezdődött az Istentisztelet. A felavató ima után következett az ünnepi beszéd a 60. zsoltár 3—7. versei alapján. Úgy az imából, mint a beszédből, amelyeket a helybeli lelkész, Orosz Kálmán végzett, ki-kicsapott egy elbukott, bűneit sirató nép sorsa felett érzett, mélységes fájdalmainak szent tüze, de ugyanakkor megkapó példákkal volt illusztrálva a legnagyobb hazafiul remény, a nagy magyar haza feltámadásának reménye. Ennek megvalósításához kérte a Leventéket, hogy pezsegjen a vérük, feszüljön az izmuk, ha Trianon hamis békéjére gondolnak s ne szűnjenek meg sohasem hangoztatni a magyar dac jelszavát: „Nem, Nem, Soha!“ — Életüket és vérüket áldozzák, melyre a zászló piros szine emlékeztet. A fehér szin pedig arra, hogy a békesség, szeretet szelíd fénysugara éltesse őket s igy fog ismét fölragyogni a magyar dicsőség, amelynek, hogy be kell teljesülnie, ezt mutatja a zászlóban a zöld szin. Következett egy szalag rákötése a zászlóra, a zászlóanya a lelkész neje által és egyesek által egy-egy szeg u—wiese s végül a Leventék elvonulása a hősök fája előtt a zászlóval s kivonulás a Ti- szaparti füzesbe, ahol folytatódott az ünnepség. Az ünnepségen a közönség azon szebb jövőbe vetett bizalommal vett részt, hogy egyetértés és összetartás által ismét nagy lesz a magyar. Adja Isten, hogy mielőbb úgy legyen. Ezt óhajtja mindnyájunknak Orosz Kálmán tiszacsécsei ref. lelkész A por városa. — Jegyzetek Nagykárolyból. — Akinek csak egy kicsikét is szivéhez volt nőve a régi megyeszékhely, az ma fájdalmas érzésekkel kell hogy végigjárja elhagyott utcáit. A csonka vármegyében köztudomású dolog, hogy Nagykároly rendkívüli mód visszaesett, kulturális életében is csaknem annyira, mint ipari és kereskedelmi forgalmában. A határszéli városok általában a leggyorsabb fejlődésnek szoktak indulni s Nagykároly még ezzel a helyzetével is szerencsétlenül járt. Határon keresztül való forgalmát a Mátészalka—csapi vasútvonal jelentené, ámde a leg- kétségbeesettebb erőfeszítések is hiábavalók a vasútvonal megnyitásáért. Valami végzetes, nagy hanyatlás látszik a város egész életén s ez a belső válság feltűnően kirajzolódik az utcák arcára is. A hajdan eléggé tiszta város most éppenséggel nem mondható annak. A hepe-hupás utca-kövezés csupa gödör, csupa zökkenő, mint amit sohasem javítottak jó tiz esztendő óta. Mondják, minden városnak van valami jellegzetes szine, vagy szaga. Nos, Nagykárolynak mind e kettő meg van. Szine is, szaga is: egyformán a portól. Nem hiszem, hogy a Nagy-Alföldön akadna még egy ilyen poros város. Ez a mindent befelhőző, sűrűn tapadó, szürke por ráülepszik itt füre-fára, házfalra és háztetőre, egyszínűén elszürkitve a csendes, álmos várost. Szürkék az utcák, a házak, falak s biztosan elszürkülnek az emberek. Lehetetlen itt más-mód élni, mint belefakulva, beleszürkülve az egyszínű, egyhangú életbe. Nem is mutat kifelé a város élete semmi emelkedést, semmi lendületet. Szürke város, szürke napjaiban csak — befelé élnek itt az emberek. De igy aztán annál mélyebben és annál lelkesültebben, mint érzésükben soha el nem lankadó, hitükben soha el nem szürkülő, élő, de haldokló — szegény magyarok. dr. FURCSASÁGOK. Madridban, a szépségkirálynői választás eredménye miatt, összeverekedtek a Missek mamái. Kár, hogy a verekedés színhelye nem egy főzőiskola volt. Ott a mamákkal együtt a Missek is, heves munkába kezdhettek volna. * A Lidón a nők, az ebédhez is egy ici-pici nadrágban és háton derékig kivágott trikóban jelennek meg. Ha általánossá válik a „divat", úgy a toilette-számlát, még egy B. listás, nős tisztviselő is kibírhatja. Szent István Beirály- napja. Hagyományos kegyelettel ünnepelte meg Mátészalka hazafias közönsége Szent István első magyar király ünnepét, mely egyúttal nemzeti ünnepnap is. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes Istentisztelet volt a róm. kath. templomban, hol Pé- chy László kir. kamarás, főispán és dr. Streicher Andor alispán vezetésével megjelent a vármegye, a közhatóságok és hivatalok egész tisztikara, a csendőrparancsnokság tisztjei, a csendőrlegénység, pénzügy- őrség és az összes társadalmi közüle- tek. Az ünnepi istentiszteletet dr. Hajós István miskolczi róm. kath. segédlelkész és dr. Hajós József a római Gergely-egyetem teológusa asszisztálása mellett Molnár Károly szent széki tanácsos, plébános végezte, ugyancsak ő tartott ünnepi beszédet a hivő sereghez. — Szerkesztőségi hir. Dr. Fábián Sándor, lapunk felelős szerkesztője, folyó hó 29-én szabadságáról hazaérkezik. — Eljegyzés. Dr. Kormány Sándor fehérgyarmati ügyvéd eljegyezte, Kócián Lucikát Gyöngyösről. — Minden külön értesítés helyett. Tanári kinevezés. A rk. tábori püspök a m. kir. honvédelmi minisztériummal egyetértőén Heller Ernő mátészalkai rk. hitoktató-segédlelkészt a tábori lelkészek sorába átvette és őt századosi ranggal a kőszegi katonai reáliskolához hittanárnak kinevezte. Heller Ernő ma utazott el Kőszegre s ott szeptember 1-én meg kezdi tanári működését. Ráció Béla színtársulata Mátészalkára érkezik. Radó Béla színigazgató elsőrendű erőkből szervezett színtársulata, zenekarral, Mátészalkára érkezik s előadásait már szeptember hó 1-én meg is kezdi. Szelvényes bérlet 24 előadásra 40 pengő. Az előadások — tudomásunk szerint — az Apolló-mozi helyiségében lesznek. — Akik a színészek részére lakást adhatnak ki, közöljék címüket a „Szatmár és Bereg" kiadó- hivatalával. Eljegyzés. Dömötör Mancikát eljegyezte Nyíri Sándor Mátészalkán, 1930. augusztus hó 20-án. Polgári iskolai fiukat kosztra és szállásra elvállalok. Értekezni lehet László Béla őrnagy, Kisfaludiu. 9 sz. [34—35] I. Ferencz József születésének százéves évfordulója. Istenben boldogult 1. Ferencz József, apostoli király születésének százéves évfordulója alkalmából a budavári koronázó főtemplomban augusztus 18-án, hivatalos rendezésben ünnepélyes Isten- tisztelet volt, amelyet Serédi Jusz- tinián dr., bíboros, Magyarország hercegprímása pontifíkált. Az ünnepélyen megjelentek: nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó, továbbá a Budapesten időző főhercegek és főhercegnők, a kormány, a felsőház és képviselőház tagjai, a tábornoki kar. A százéves évforduló alkalmával a kormányzó rendeletére kivételesen nem Szent István napján, hanem I. Ferencz József király tiszteletének emlékére szintén augusztus 18-án, hétfőn délelőtt 11 órakor történt a tisztek avatása a Ludovika Akadémiában. A tiszttéavatás előtt a kormányzó a Ludovika Akadémia főépülete előtt álló Ferencz József szoborhoz ment és a szobor talapzatára bronzko- szorut helyezett. Mátészalkán, a róm. kath. plébánia-templomban Molnár Károly plébános, hétfőn 8 órakor centennáriumi Istentiszteletet tartott, melyen Péchy László főispán, valamint a vármegyei és állami tisztviselők is jelen voltak. @ vármegyei Általános Tanító Egyesület rendes őszi közgyűlése. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Általános Tanító Egyesületének mátészalkai köre folyó évi szeptember hó 6-án délelőtt 10 órai kezdettel Mátészalkán, a Vármegyei Nagyvendéglőben (Székház) tartja rendes őszi közgyűlését, melyre a kör tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Hiszekegy. 2, Elnöki megnyitó. 3. A kir. tan- elügyelő 1930—1931. tanévre vonatkozó közlései. 4. Pedagógiai értekezés. Tartja Maksa Ferenc. 5, Gyakorlati tanítás. Tartja Maksa Ferenc. 6. Tanügyi-lap megindítására vonatkozó határozat. 7. Indítványok. 8. Himnusz. Forgalomba kerülnek a „Budapest11 és „Petőfi“ Cigaretták. A magyar királyi dohányjövedék augusztus 20-án hozta forgalomba a rég Ígért „Budapest“ cigarettát, művészi kivitelű, Budapest dunai látképével díszített dobozban, dobozonként — 20 szivarka — 1 pengő 60 filléres árban. E cigaretta előfutárja a későbbi időpontban forgalombaj övő olcsóbb, előreláthatólag 2 filléres „Petőfi“ cigarettának. Mindkét szivarka uj finomitási eljárással készült, amely magyar találmány a cigarettákat kiválóan zamatosakká és illatosakká teszi. A „Budapest“ teljesen pótolja a drága egyiptomi, külföldi cigarettákat, amellett azok feleáron szerezhetők be; szaloncigarettának s főleg hölgyeknek van szánva. A „Petőfi“ férfidohányosoknak való.
