Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-17 / 33. (512.) szám
1930. augusztus 17-én. sz/rrMáK is mmm 3-ik oldal. Levente lovas és kerékpáros csapatok alakításának megszervezése. — Mátészalkáról 30 főiből álló csapat indul körútra. — necsak az állam anyagi helyzete legyen rendezett, hanem a polgároké is. Az államot néhány 10 ezer dúsgazdag ember nem tudja fenntartani. A milliós tömeg az erő, azt kell megerősiteni úgy gazdaságilag, mint szellemileg és erkölcsileg. Az épitkezés kérdésének egyik kerékkötője volt az elavult építési törvény is, amelyet a mai kor szelleméhez és a változott viszonyokhoz mérten kell újjáformálni. Az uj épitési törvény javaslata már el is készült a minisztériumban és a közeljövőben a tervezet az érdekeltségek vitája alá kerül. Igen fontos, hogy a törvényjavaslatban harmóniába tudják hozni az építőipari érdekeltségek kívánságait és különösen, hogy a kisiparosság érdekei kellő védelmet nyerjenek. Ha nagyok is a nehézségek, azért akad mód és lehetőség arra, hogy a nagy munkahiányon segítsenek. Arra kell kérnünk az állam, a vármegyék és a városok élén álló vezetőférfiakat, hallgassák meg az iparosság gazdasági szervezeteinek javaslatait, amelyek gyakorlati tapasztalatokon és a lehetőségek figyelembevételével igyekeznek megmutatni a segítés útjait. A kormány tagjait kérnünk kell, különösen a szakminiszter urakat, keressék a kapcsolatot ezeknek a szervezeteknek vezetőivel, vegyék figyelembe gyakorlati tanácsaikat s meggyőződésünk, hogy ha ezekből a javaslatokból intézkedések lesznek, megindul a termelő munka, az állam nem lesz szegényebb, viszont a polgárok feltétlenül jobb helyzetbe kerülnek. Fogadják jóakarattal, áldozatkész- séggel, megértéssel kérésünket és mi bízunk abban, hogy elejét vehetjük a még nagyobb munkanélküliségnek. Termelni, dolgozni, megmenteni a magyar iparost és a munkást, ez nagy és szép feladat és az országnak eminens érdeke fűződik hozzá. A mátészalkai és szamosszegi levente egyesületek tagjaiból alakított s mintegy 30 főből álló levente lovas és kerékpáros csapat, hasonló csapat alakítások eszméjének felkarolása céljából Kovácsy Árpád mátészalkai vezető főoktató vezetésével a vármegyében körútra indul. A csapatot az ut alatt a vármegyénk alispánja is fel fogja keresni. A lovas és kerékpáros levente csapat utjának menetrendje: augusztus hó 16-áiz. indulás a mátészalkai Levente Egyesület sportpályájáról délelőtt fél 9 órakor. Mátészalkáról—Nyir- csaholyba, érkezés fél 10 órakor, pihenő fél óra, indulás 10 órakor. Nyircsaholyból—Fábiánházára, érkezés fél 12 órakor, pihenő fél óra, indulás 12 órakor. Fábiánházáról— Mérk—Vállajra, érkezés fél 2 órakor, pihenő, ebéd 2 és fél óra, indulás 4 órakor. Vállajról—Nagy- ecsedre, érkezés fél 7 órakor, vacsora és éjjelezés, indulás reggel fél 7 órakor. Augusztus hó 17-én. Nagyecsedről—Tyúkodra, érkezés fél 9 órakor, pihenő, reggeli 1 óra, indulás fél 10 órakor. Tyúkodról— Ura—Csengerujfalu, érkezés fél 12 órakor, ebéd, pihenő 2 és fél óra, indulás 2 órakor. Csengerujfaluból— Csengerbe, érkezés 3 órakor, pihenő 1 óra, indulás 4 órakor. Csengerből Pátyodra., érkezés 5 órakor, pihenő, indulás fél 6 órakor. Pátyodról— Porcsalmára, érkezés fél 7 órakor, vacsora, éjjelezés, indulás reggel fél 7 órakor. Augusztus hó IS-án. Porcsalmáról-Szatmárököritór, érkezés 8 órakor, reggeli és pihenő 1 órakor, indulás 9 órakor. Szatmár- ököritóról—Fülpösdarócra érkezés 10 órakor, pihenő egy félóra, indulás fél 11 órakor. Fülpösdarócról— Rápoit—Cégénydányádra érkezés 12 órakor, ebéd, pihenő 3 óra, indulás délután 3 órakor, Cégény- dányádróí—Zsarolyánba érkezés 4 órakor, pihenő fél óra, indulás fél 5 órakor. Zsarolyánból—Fehér- gyarmatra, érkezés 6 órakor, vacsora, éjjelezés, indulás délelőtt 6 órakor. Augusztus hó í9-én. Fehérgyarmatról—Nábrádra, érkezés 7 órakor, pihenő, reggeli 1 óra, indulás 8 órakor. Nábrádról— Panyolára, érkezés 9 órakor, pihenő fél óra, indulás fél 10 órakor. Panyoláról—Szamosszegre, érkezés fél 11 órakor, ebéd és pihenő 3 óra, indulás fél 2 órakor. Szamosszegről— N agydobos— Opályi — Mátészalkára, érkezés fél 7 órakor a Leventepályára és a propaganda ut befejezése. Madridi Eceiisazsatási teenaresssus. A törvényhatósági kisgyülés, a Madridban tartandó közigazgatási kongresszusra, fedezet hiányában résztvevőket nem küldött ki. olyan próbálkozásokat, melyek áttörik a tradicionális városépítés vonalait, de ezek sem olyan lehetetlen s elszomorító betonhegyek, melyek már Belgium gyönyörű városaiban kikiáltani kezdenek a formák s a befejezett utcaképek szépségéből. Hogy ne is szóljunk arról a budapesti mániáról, mely csodálatosan fantasztikus betonszörnyü- ségekkel, hat-hét emeletes kocka és gömbhalmazokkal teszi tönkre Budapest egységes városképét; hűségesen utánozva ebben is mindazt az elviselhetetlent, amit a német építészettől változatlanul átvettek Bécs, Prága és Varsó. A nymwegeni esperantisták doyenje, tiszteletreméltó Callixtus Preller dominikánus páter fogadott s rendezte vendéglátásunkat. Ő rendezte egyébként itteni előadásunkat is s mindent, amit előkészíteni kellett és előre előre elrendezni lehetett. Első itteni előadásunk mintegy 300 főnyi gyermekseregnek szólott. Szinte megzavart minket ez a körülmény, mert ha lehet a hollandus gyerek a magyar gyereknél is virgoncabb s elevenebb. Ezek pedig egyenesen a fegyelmezetlenségig elevenek voltak. Érdeklődésüknek, tetszésüknek vagy annak, amit mulatságosnak tartottak minden fegyelem nélkül adtak megnyilatkozást. Eleinte csak elmosolyodtak azon, hogy az előadásunkat tolmácsoló ur a magyar helyneveket milyen nyaka- tekerten ejti ki s az előadásunk végén már vigyázni kellett, hogy ne ejtsünk ki olyan magyar nevet, amit okvetlen nem kell, mert még a tolmács próbálkozása előtt nevetni kezdettek például azon, hogy miként fogja majd kimondani a „Kecskemét“ vagy „Székesfehérvár“ nevet. Második nymwegeni előadásunk mindjárt ez után történt s igen előkelő közönség hallgatta végig állandó érdeklődéssel, noha nyolc órától csaknem éjfélig tartott. Különösen abból a szempontból, hogy ne legyenek a további előadásaink hosszadalmasak, itten igen jó tapasztalatokat szereztünk. Egyben pedig arról is szerezhettünk némi tájékozódást, hogy mi az, ami a holland közönséget különösen érdekli, mert bizony otthoni útbaigazítóink ilyen- vonatkozású előkészítése nem teljesen fedte azokat, amelyeket mi tapasztaltunk. Örökre sajnálhatjuk, hogy nem hoztunk magunkkal a magyar népviseletet és szokásokat ábrázoló lemezeket olyan nagy számmal, mint ahogy az érdekelte volna a holland közönséget. Néhány szép alföldi vetített képünk így is nagyon-nagy sikert ért el. Nemzeti speciálitásaink azok, amelyek bemutatása érdekelte volna őket. Nem számíthattunk azonban erre, mert nem annak a közönségnek tartottunk előadást, amelyik minden hasonló alkalommal itt Hollandiában részt vesz ilyen előadásokon, hanem annak a polgári rétegnek, melyik nagyon keveset s talán semmit sem hallott nemzetünkről. A mi hallgatóinknak egészen más anyag kellett volna s mi fáradtságosán, útközben egészítettük ki anyagunkat s reformáltuk meg előadásaink összeállitásás s egyes előadásaink előtti tudakozódások eredményeképen annak egész programmját. Ilyen formán Nymwegenen „vizsgaelőadásunk“ volt s itteni rokonszenves hallgatóságunk hangulata és tetszése a mérték, mellyel a következőkben irányítottuk további utazásunkat. Dr. Puskás István. Sietteti 3 fslÉiivelésSiyi körmiül n ÄlfiHi fásiíását. A földmivelésügyi kormány igyekszik az Alföld befásítását lehetőleg gyors ütemben végrehajtani. Ingyen facsemetével, továbbá 50—50 pengő kamatmentes áliamkölcsönnel teszi lehetővé az alföldi erdők telepítését és kopár, vízmosásos területek beerdősítését. A földmivelésügyi miniszter most közzétett rendeletében, illetve felhívásában közli, hogy az Alföldön telepítendő erdők és gazdasági fásítások létesítését, továbbá a kopár és vízmosásos területek beerdősité- sét gyorsabb ütemben szándékozik megvalósítani, ezért a törvényben foglalt kedvezményeken felül a legmesszebbmenő állami támogatást nyújtja a rendelkézésére álló hitelhez mérteni A miniszter a szükséges csemetéket az államerdészetí csemetekertben, kiszedve, teljesen díjmentesen bocsájtja a birtokosok rendelkezésére. Egyben utasította a miniszter az erdészeti szakközegeket, hogy keressék fel a beerdősi- tésre és fásításra alkalmas területekkel rendelkező birtokosokat, adják meg nekik a szakszerű felvilágosításokat és szükség esetén, a birtokos kérésére, az ültetési munkálatokat is díjtalanul végezzék el. A Nagy-Alföldet magában foglaló türvényhatóságokban, Békés, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyékben, valamint Arad, Csanád, Bács-Bodrog, Bereg, Bihar, Borsod, Csongrád, Heves, Pest, Szatmár, Torontál, Ung és Zemplén vármegyének a Nagy-Alföldhöz tartozó sikvidékü részein nagyobb gazdasági fásításokat, hosszú és széles szélfogó pásztákat létesítő és kiterjedt erdőt telepitő birtokosoknak nemcsak ingyen csemetéket ad a miniszter, hanem kát. holdanként 50 pengőig terjedő kamatmentes állami kölcsönt is nyújt. Ugyanezt a kedvezményt megkaphatják a kopár és vízmosásos területek mielőbbi beerdősitésére és megkötésére törekvő birtokosok is. A kamatmentes kölcsön tartama húsz év. Vadásztöltények sörétek és fojtások minden fegyverhez. Sport, céllövő és revolver lövegek. „HANGYA“ Szövetkezet Mátészalka.
