Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-08-17 / 33. (512.) szám

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. R ÉS B sCB CR —* .................................................. FELELŐS SZ ERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54’003. MÁTÉSZALKA. 1930. AUGUSZTUS 17. X. ÉVFOLYAM 33. <512.> SZÁM. Glória. Az ezeréves magyar dicsőség égboltozatán egyik legtisztább fénnyel ragyogó csillagunk Szent Imre herceg. Egyénisége a viha­ros történelmi időkben, csodála­tos színekben pompázó, szerény, szép virágként bontakozott ki. Apja Szent István a magyarok első királya, anyja boldog Gi­zella, nagyapja a bajorok Szent Henrikje, a német-római birodalmi császár, nevelője és tanítómes­tere Szent Gellért. Ez a csodá­latos környezet és saját egyéni­ségének varázsa időtlen időkre glóriával vonja be emlékezetét. Semmi sem bizonyítja jobban a magyar nép életerejét és nagy- rahivatottságát, mint az, hogy alig 45 évvel a végzetes augs- burgi csata után, a magyar nem­zet dicsőségének teljes pompá­jában talpra állt újra. Belépett a keresztény népek sorába. Egész Európa szeme az uj magyar ki­rályság felé fordult. Az ezeréves magyar történe­lem egyik legragyogóbb fordu­lata, hogy a magyar nemzet Szent István államalkotó lángel­méje sugallatára, a versenyző germán és szláv törekvések kö­zött Rómának támogatását sze­rezte meg Magyarország szá­mára. Hogy mit jelentett ez a lépés most érezzük, mikor újra megnehezedett felettünk az idők járása. Kifosztott bennünket min­denki, egyedül Róma állt mellénk újra s tekintetünk most ismét az örök város felé fordul. Szent Imre herceg a magyar újjászületés virága. Amit Szent István megalkotott, azt Szent Imrének kellett volna tovább fej­lesztenie, de ebben rövid élete megakadályozta. Erényeinek, ki­válóságának hire Magyarország határain túl messze elterjedt és korszakokon keresztül ismerték és emlegették világszerte. Szent István és Szent Imre korának talán a legnagyobb je­lentősége az, hogy a rejtett nem­zeti energiák napfényrehozatalá- val és kifejlesztésével, az ősi életerő érvényrejuttatásával si­került kemény akarattal és ke­mény kézzel megvalósítani a ma­gyar történelem uj és dicsősé­ges fordulatát. Hogy mennyire a nemzet leikéből fakadó nagy re­ménység és acélos akarat vitte fel a magasba Magyarországot, ennek bizonysága Szent Imre herceg egész élete és egyénisé­gének varázsa, aki egész életét magasztos és nagy célok szol­gálatának szentelte, átvette és A testnevelés ügye is megérzi a pénzhiányt, megakadt a beruházások végrehajtása. A tavalyi költségvetés indokolásába, úgy tudom, azt vettük fel, hogy erre a célra négy éven át egy-egy millió, tehát összesen négy­millió fog rendelkezésre állaní. Mi létesült ezekből az összegek­ből ? Létesült először is a testnevelési főiskola. Jó iskola. Én nem vagyok képes az iskola, testnevelését rendbehozni, ha nincsenek testnevelési tanáraink. Szükséges, tehát egy olyan fiatal generáció nevelése, amely a modern testi kultúrának legjobb vívmányait tudja. Hogy ezen a téren mit csi­nálhat egy-egy szakértő és lelkes ember, azt láthatjuk azokban a vidéki városokban, ahova a testnevelési iskola végzett növendékei már kimentek, és ezek nemcsak az iskolákban végzik minta­szerűen a testnevelést, hanem a szabad társadalmi sportot is meg­szervezik s valóságos sportgócpon­tokat teremtenek maguk körül. Ez az első nagyobb létesitmény. A te­reket is megnagyobbítottuk, sport­pályákat csináltunk, a roskadozó épületet rendbe hoztuk, úgy, hogy ma, mintaszerű épület áll e tekin­tetben rendelkezésre. A másik nagy objektum a fedett uszoda, amely most épül a Margitszigeten, Mi volt irányadó, hogy épen a fe­dett uszodát építjük ? Először is a magyar sportkörök véleménye, mert amikor az amszterdami olim- piász után ankétet tartottunk, kutatva a sikerek és sikertelenségek okát, az összes sportágak egyhangúlag, annak a kívánságuknak adtak kife­jezést, hogy fedett uszodát létesít­sünk. Ehhez hozzá is járultam azért, mert az a nézetem, hogy éppen kikristályositotta a legmagaszto- sabb és legfenségesebb elveket és Isten zsámolya elé tette le életét. Nem véletlenség volt a magyar királyság megalkotása, mert lelkek mélyéig hatoló nagy érzések szántották végig akkor a nagy magyar ugart és annak nyomán zsendült ki az uj termés. azokra a terekre kell erőfeszítése­inket koncentrálni, ahol a biztos siker előfeltételei megvannak. Mi pedig világrelacióban is a kardvívásban és a vízi­sportban vagyunk a legjobbak, természetes tehát, hogy erőnket ide kell kon­centrálnunk. Ezért létesítettük a fedett uszodát, amely, remélem, az őszre meg is lesz. Azonkívül a bencésekkel, a bu­dai dohányraktár ellenében eszkö­zölt csere utján, a kultusztárca szép területeket kapott a tihanyi félszigeten, s a Bencésrend szanálása kapcsán, minden évben további területeket engednek át. Itt tehát, a kultusztárca, mindenesetre, nagyobb áldozatok nélkül, rendkívül értékes területek­nek birtokába jut, amelyeknek egy- részét, majdan, értékesíteni is lehet. Ezeket a területeket rendbehoztuk, ott ivóvízről is gondoskodtunk, úgy, hogy az idén, a cserkészek a kul­tusztárcának saját területére mehet­nek a Balatonra. Erre azért helyez­tem különös súlyt, mert kezdetben mindenkinek rokonszenves, hogy leventéket, cserkészeket lát a vidé­ken, de ha ezek a gyerekek lótnak- futnak, játszanak, a lelkesedés lohadni kezd. Természetes volt tehát a vágy, hogy a kultusztárca olyan területen iparkodjék a Balaton mellett a cser­készeknek helyet adni, ahol a tulaj­donos őket el nem űzi, ahol egész­séges viz, kanalizált terület, erdő és mindaz ami ilyen dologhoz szüksé­ges, bőségesen rendelkezésre áll. Itt megakadtunk a beruházásokkal. Óhajtottak még egy téli sportcsarnokot a vivő­sportnak, az atlétikának. Azt hiszem, hogy nem lenne okos, ha megint mindent a főváros­ba koncentrálnánk. Segitségökre kell mennünk azoknak a vidéki városoknak, ahol a sport egyes ágai iránt a megfelelő lelkesedés és érdeklődés megvan. I gabonaárakat minden község­ben naponta kifüggesztik a postahivatalok. A hatóságok ellenőrzik a gabona­vásárlásokat. A gabonavásárlások ellenőr­zése tárgyában a pénzügymi­niszter szigorú rendeletet bocsá­tott ki, amelyben utasítja a pénzügyi közegeket, hogy a ga­bonavásárlásokat, különösen a heti vagy más alkalmi vásárokon a legéberebb figyelemmel kisér­jék. Amennyiben bárhol vissza­élés követtetnék el, úgy a pénz­ügyőröknek jelentést kell tenniök a csendőrségnek, amely az elő­forduló eseteket nem mint jöve­déki kihágást, hanem mint kö­zönséges bűncselekményt tar­toznak vizsgálat alá venni. Minden községben kifüg­gesztik a gabonaárfolya­mokat. A kereskedelmi miniszter el­rendelte, hogy augusztus 11-től a búza, rozs, árpa, zab és ten­geri budapesti tőzsdei középár- folyamait, a postahivatalok és póstaügynökségek naponként megkapják és azokat a közön­ség tájékoztatására kifüggesz- szék. Ilyen módon a gazdák és terménykereskedők teljesen in­gyen jutnak hozzá a tőzsdei hí­rekhez. Mi a gabonajelzálog. A gabonanemüek értékesíté­sének előmozdítására hozott tör­vény rendelkezik a gabonajelzá­logról is. Eszerint a magtárban vagy a beraktározási vállalat áru­tárában elhelyezett gabonát úgy lehet elzálogosítani, hogy a ga­bona az elzálogosító tulajdonában marad. Ezen a módon a gazda a saját magtárában elhelyezett gabonájára hitelt szerezhet és nem kénytelen azt a cséplés után azonnal eladni bármilyen áron. A jelzálogjogot a gabona- jelzálog-jegyzékbe be kell ve­zetni. Ezt a jegyzéket az a köz­ségi elöljáróság vezeti, amelynek területén a gabona a magtárban fekszik. Az elzálogosított gabo­nával annak tulajdonosa csak a záloghitelező beleegyezésével rendelkezhetik. eiii:i»i^si!iiia^Mii!ii!^^iiiiiii«c'iiiiiiia^i!iiii!^iiBiii!>^i«!iiiműiii!ii!^ii!ini!maiaiiii^Bi!!iiin»a!iuii!]^ii!iaiimaii!iiiUi«aii!iiimaiii!ii!»ii!!iiiii!»i!iiiiiM»íiiii!!BWi!iiiii!agaii§ I A mátészalkai „Hangya“ étterem és vendéglő debreceni hires Kispipa ven­áUM déglőnek 8 éven keresztül volt üzletvezetője, Bernárdin János vette át. — Elsőrendű magyar konyha, villásreggeli, ebéd p étlap szerint, menü-rendszer, tisztán kezelt italok, dupla márciusi részvény sör, figyelmes, pontos kiszolgálás. — Borravaló ^ R| nincs! — Minden pénteken hal-estély! — Szives támogatást kér a vendéglő vezetője. i=: SÍI Ilii? 31—33 | füuüiimuufi H testnevelés és a vidék. Irta gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents