Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-27 / 30. (509.) szám
1930, julius 27-én. IlllMll ÉS DIKII 3-ik oldal. Milyen munkát végzett a Vármegyei Gazdasági Egyesület az elmúlt esztendőben ? A gazdaközönség feltűnő közönye saját érdekeivel szemben. — Titkári jelentés az egyesület működéséről. — Lapunk más helyén beszámolunk a Vármegyei Gazdasági Egyesület közgyűléséről, amelyen Szűcs Gyula titkár részletes helyzetképet rajzolt az egyesület működéséről. A uagyérdekü titkári jelentésből vesszük a következő részleteket : Az egyesület 1929. évi működését a legnagyobb részvétlenség kisérte a tagok részéről, egy pár elismerést érdemlő tag kivételével. Éppen ez a közöny sarkalta a vezetőséget, hogy fokozottabb mértékben igyekezzék gazdáinkban az összetartás érzését felkelteni és annak tudatára ébreszteni, hogy az egyesült erő milyen hatalmat képvisel. Bár meg kell állapítani, hogy ez a legszerényebb elképzelésnek megfelelően sem sikerült, ennek dacára csapán az „egyesület“ névvel gazdáinknak erkölcsi eredmények mellett anyagi eredményeket is tudott elérni az egyesület. Tagok száma az év elején nyolc alapitó, 167 rendes tag volt, mig az év végén 241 gazdát számlált az egyesület. Évi szaporodás az előző évi 28-al szemben 74. A tag- gyüjtés folyamatban van. Választmányi ülést tartott az egyesület 8 Ízben és pedig: április 12, 24, május 1, julius 3, 12, augusztus 23, november 9, 18-án. Működése közepette az egyesületnek sajnos mindig gyenge anyagi erejével kellett számolni, mely azt gyakran szűk keretek közé szorította. Propagálta az állami kedvezményes akciókat, a tavaszi vetőmag akció során az elosztó bizottságban részt vett. A földművelésügyi minisztérium részéről typus trágyatelepek létesítésére kiutalt államsegélyt (12.000 P) arra érdemes kisgazdáknak kiosztotta, igy az év folyamán felépült 14 beton, 7 tégla, 17 agyag trágyatelep vármegyénkben. Az országos mezőgazdasági kiállításon és vásáron megyénk mezőgazdasági kultúráját kisgazda termény kollekcióval óhajtotta volna bemutatni, amely azonban egyesek késedelme miatt nem volt keresztülvihető. Az 1928. évi őszi rendes apaállat vizsgálatok eredményéhez mérten vármegyénk apaállat szükségletéről tenyésztőinket értesítette. Véleményt nyilvánított az egyesület a vármegye alispánjának: Nagydobos község vásárjog engedélyezése, a tivadari komp díjszabásának felemelése, vármegyei építési, lótenyésztési, gyümölcsfavédelmi, baromfitenyésztési szabályrendeleteinek tárgyában. Az 1928. évi jövedelem és vagyonadó kivetéséhez terméseredmény kimutatást készített a nyíregyházi pénzügyigazgatóságnak. Megkereste az egyesület a pénzügyminisztériumot a földadó kulcsának a kát. tiszta jövedelem 20 százalékra való redukálására s kérte, hogy a jövedelem és vagyon adó méltányos és igazságos kivetése céljából vegyék figyelembe: 1. a helyi termény árakat, 2. a bérbeadott birtok vagyonadó alapja legfeljebb a vagyonadó 20 szorosa legyen, 3. 3. a házi kezelésnél a birtok vagyonadó alapja a helyi viszonyok és körülmények figyelembe vételével állapíttassák meg. A hizlalási hitelek meghosszabbítása, a fagykár bejelentések 8 nap utáni tudomásul vétele és a föladó elengedésre igényt nyújtó elemi kárnak való minősítése, adómentes ásványolaj használatának általános engedélyezése, a vármegye mezőgazdaságának szanálására 1.000.000 P alacsony kamatozású kölcsön engedélyezése, a vásárosnaményi dohánybeváltó hivatalhoz leendő szakértők kinevezése, a fagykárral kapcsolatos adó elengedés és fizetési kedvezmény tárgyában. Megkereste az egyesület a iöld- mivelésügyi minisztériumot az uzsora hivatalból való üldözésének elrendelése, a téli fagyok miatt elpusztult őszi vetések pótlására tavaszi vetőmag hitel engedélyezése, továbbá a korábbi évek árvíz és aszály kölcsöneinek prolongálása, az energia törvénnyel kapcsolatos mezőgazda- sági kisajátítások és a hizlalási hitelek meghosszabbítása tárgyában. A miniszterelnökséget a fedezetlen határidő üzletek szabályozása' a Szántógép Tulajdonosok Országos Szövetségét a traktor vámok leszállítása, az Agrokémiai Intézetet talajvizsgálatok, a Mező- gazdasági Termény és Termék Forgalmi Intézetet gabonatárházak létesítése, az igaz- ságügyiminiszteriumot a jegyzők magán munkálatainak engedélyezése, a Lótenyésztők Országos Egyesületét a katonai lóvá34 filléres doSoz elegendő 20 p dp fjarisnyáfjozl A világ vezető harisnyagyárosai ajánlják a tananyáknak naponta, levetés után Lux-kan való 4T»rmriaI; mosását, mert ez a karisnyák élettartamát sárlásoknak vármegyénkben való eszközlése tárgyában. Tájékoztatta az egyesület a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát havi jelentések alapján vármegyénk mezőgazdaságának helyzetéről, a Országos Mezőgazda- sági Kamarát a tengeri szár áráról papírgyártási szempontból, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet a birtokviszonyokról, gyümölcsösökről, baromfitenyésztésről, ingatlanforgalomról és a falu gazdasági és kulturális viszonyairól, a Tiszántúli Mező- gazdasági Kamarát buzaféleségek fagyállóságáról, szőlőben esett fagykárok mértékéről, a gazdasági cselédviszonyokról. A Tiszántúli Mazőgazdasági Kamara által rendezett gyapjuhozam verseny alkalmával nyírási ellenőrzést végzett három gazdánál. Dijat nyert Christoph Frigyes fehérgyarmati, Bakó László penyigei tenyészete. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület és a Futűra által lebonyolított őszi vetőmag akcióba bekapcsolódott és termelőink búzáját mint vetőmagot értékesítette. Az 1929 évben forgalomba hozott 30 lóerős Ford traktorok ismertetése céljából a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete céggel Dr. Jékey László tyukodi gazdaságában traktor bemutatót rendezett. Részt vett az 1929. évi állami műtrágya akció lebonyolításában, az 1929 évi őszi rendes apaállat, valamint a magán mén vizsgálatokon. Tenyészbika vásárt rendezett 1929. évi március hó 8-án Csengerben, március hó 19-én Jánkon, miután Fehérgyarmaton száj és körömfájás miatt nem volt megtartható. Tervbe vette az egyesület, hogy augusztus hó folyamán Fehérgyarmaton magyar szarvasmarha díjazást rendez kisgazdák részére, amely azonban a ragadós száj és köröm fájás miatt nem volt megtartható.'*^ A traktor üzemanyagokkal űzött hamisítások s igy a gazdák károsításának kiküszöbölése végett az egyesület a traktor és motor tulajdonos gazdákat egy táborba tömöríteni igyekezett és a legelőnyösebb ajánlatot tevő Kállay és Frank fehérgyarmati céggel a szállítási szerződést megkötötte. Az egyesület a vetőmagvak rendes és gondos előkészithetőségének és igy a többtermelés elősegítésének érdekében Selektor vetőmag osztályozó és tisztitó gépet vásárolt, amely az 1929 évben 20 waggon szemes termény osztályozási és tisztítási munkáját végezte el. A földmivelésügyi minisztérium az egyesület részére 152 kötetből álló könyvtárt adományozott, amely a tagok rendelkezésére áll. Szent Imre képeslapok a Szatmár és Bereg könyvke reskedésében kaphatók. kotás volt még rögtön az uj berendezkedés évében létrehozott Szat- márvármegyei Gazdasági Bank Rt. megalapítása, mely intézet tiz év alatt a vármegye legnagyobb vezető bankjává fejlődött. Nagyarányú vállalkozás volt az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat villamos centráléjának építése a nagyecsedi vizmütelepen két járás községeinek villamosítására. . .i A közgazdasági jelentőségű alkotásokon kívül kulturális vonatkozásban is nagy haladás történt, az utóbbi tiz év során. Fájdalom, a vármegye oktatásügye évtizedeken át nem tudott megbirkózni a kedvezőtlen arányú analfabétizmussal s ezért az elemi népoktatás fejlesztését követelte különösképpen a modern idők szava. A népoktatás legnagyobb részben felekezetek kezében van, A tanintézetek száma 182, ebből van 12 állami elemi iskola, 9 községi iskola, 5 érdekeltségi iskola, felekezetek szerint pedig 16 római, 23 görögkatholikus, 98 református, 1 evangélikus, 3 izraelita, 3 uradalmi iskola, 4 állami és 7 községi óvoda, 1 állami és 1 magán polgári fiú- és leányiskola. A meglévő tanintézetek építése és fejlesztése az utóbbi négy év építkezéseivel vett lendületet, amennyiben ez idő alatt 168 tanterem és tanítói lakás épült 1926—hOöÖ-ig. Az összefogás. XV. Munka, hit és föld. Folyó kérdésünk ez : Miként műveljük a földet, hogy rajta a szaporodó ember megélhetést, feladatot, termelő, értékes, eredményes munkát végezhessen? Az intézményes többtermelés és az iparosodás kérdésének megoldása tartozik ide. Intézményes többtermelés nemcsak a mennyiség fokozását jelenti. Hanem jelenti a válogatott, értékesíthető, a vidéknek, talajnak legcélszerűbb, legmegfelelőbb termények, gyümölcsök, állatok s általában termesztmények termelését. Jelenti a minőségi termelést és jelenti az intézményes szó azt, hogy szakértő irányítás mellett egységes fajtákat termeljünk. Ez a termelés az itthoni, de kivált a kiviteli forgalom megnövekedésére vezet. És ezzel a standard-termeléssel az életstandard is természetesen emelkedik. Nem hivatása e sorok írójának, hogy programmot nyújtson a földmivelési miniszternek. De azt hivatásának érzi, hogy a szertezilált érdekek között folytonosan zúgja a fülekbe, hogy gazdasági életünk csak úgy emelkedhetik, ha egyszerűen az egyetlen alapra, a földre építünk. A tőké és a gyáripar tröszt és kartell-érdekei nem előzhetik meg büntetetlenül a föld s a föld népe érdekét. E cikkek írása közben éppen olyankor emeltünk szót a boletta mellett, amikor majdnem mindenki ellene fordult. Ha személyi érdekről lehetett volna szó, bizonyára ki- fizeíőbb lett volna a „fúvókkal“ a gyáripar mellett fújni a jól bevezetett hangulatkövet. Aki azonban az összefogást, az áldozatosságot, a fel- emelkedést prédikálja, annak kötelessége belelátni és beléje is nyúlni a dolgokba. Kivált magyar földön s kivált most, amikor szegényebbek lettünk, mint Mohács után és elharapóztak a visszaélések legalább annyira, mint akkor. A szegénység maga is nagy marcangoló. De még teljesebben egymás marására, szaggatására hajszol az a tudat, hogy hiába erőlteti magét végsőkig a nemzet nagy része. Hiába, mert a kevesek azt a keveset is elemésztik, amennyi a lehetetlen viszonyok között előteremthető. A gazda gondja, adóssága szaporodik, a munkás dolga egyre megfeszitőbb és a megélhetésük nékiek sem, de a többieknek sincs biztosítva. Az iparos és kereskedő vélük hull el. De el kell hullania a gyárosnak, banknak s az állam tisztviselőinek is, ha a föld mivelését eredményessé nem tesszük. Mert egyszerűen nem lenne, aki fogyasz- szon, törlesszen s adót fizessen, amiből a tisztviselő részesüljön. Ha ezt így meggondoljuk, akkor nemcsak szükséges a boletta, de bizony igen kevés arra, hogy véle a gazdasági élet feléleszthető legyen. Ehhez szükségesek még vámtörlések, gazdasági szövetségek és a gazdák intézményes rákénysze ri- tése arra, hogy kivitelre kellően termeljenek. Hozzátartozik ehhez természetesen az értékesítés előmozdítása és az utak rendben tartása is. A mi népünk és gazdáink évszázadok nemtörődömségei miatt sokkal gyámoltalanabbak, semhogy magukra lehetne hagyni őket. Élelmesebbek, raffinementtel bővelke- dők és saját pipogyaságuk lenne temetőjük. Az utak s távolságok borzalmát sehol sem érzik jobban, mint éppen ebben a megnyomorított háromszögben, amit Csonkaszatmár- nak neveznek. Itt egy liter tejet 8—10—12 fillérért kell elvesztegetni, mikor Pesten a gyengébb minőségű 40—44 fillér. Itt hiában van a szorgalmas jó gazdának már julius elején waggonra való gyenge máléja, csöves tengerije, nem tudja értékesíteni. Pesten 40 fillérért kapok, esetleg később 20-ért egy csövet, itt nem kell sehogy. Pestre pedig vasút és kövesut nélkül, óriási vi- teldijjal és hosszadalmas idő alatt,
