Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-27 / 30. (509.) szám
bwMumm m k $ M c » mm POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MÁTÉSZALKA 1930. JULIUS 37. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. X. Él ). (509.) SZÁM. Üres helyek 3 maayarparlamentben A londoni interparlamentáris konferencián résztvevő magyar delegátusok részére lakomát rendezett Rothermere lord. Ez alkalommal felszólalt a nemeslelkü lord fia, a nemrég Magyarországon járt és itten nagy népszerűségben álló Esmond Harmsworth is. Beszédét, amelyre megdobbant minden magyar szív, azzal kezdette, hogy a magyar parlamentben sok üres hely várja gazdáját, azokat, akik ma a régi Magyarország elszakított területein élnek. Beszéde további részében vázlatosan méltatta Magyarország történetét és szembeállította azt az utódállamok tör- ténettelen, csupán vegetativ életével. Kiemelte, hogy a magyar alkotmány nem elvont teóriák összeegyeztetésén alapuló tákolmány, hanem az ősi életéig visszanyúló organikus fejlődés eredménye. Gyökérzete vissza- nyulik majdnem a népvándorlás koráig, fejlődését, történelmi helyzetek és szükségletek szabták meg, ennélfogva a magyar alkotmány nem lehet más, csak olyan, amilyennek e tényezők hatása alatt kialakult. Lord Rothermere és fia évek óta önzetlenül és nagy publicisztikai hatással dolgoznak azon, hogy Európa közvéleményét megnyerjék a trianoni béke revíziójának. Cikkeik és nyilatkozataik rezgésbe hozzák nemcsak a mi elárvult sziveinket, de a tőlünk távol álló és küzdelmeinket hidegebben néző európai közvéleményt is. Lord Rothermere a maga speciálisan angol lelküle- tével nézve helyzetünket, valamint politikai és társadalmi berendezésünket, több ízben kifejezést adott annak a nézetének, hogy Magyarország simuljon jobban az európai demokratikus eszmékhez és ezeknek szellemében szervezze át alkotmányát. Ma viszont azt hirdeti, hogy a mai idők nem alkalmasak a kormányzás szabályozásának alapvető változtatására. Azt jelenti tehát állásfoglalásának módosítása, hogy belátta azokat az adottságokat, amelyek a mi speciális fejlődésünket megszabják és belátta azt is, hogy alkotmányunknak a modern idők szelleméhez alkalmazkodó szerkezete teljesen alkalmas keretül szolgál a nemzeti érdekek érvényesülésére. Azt jelenti a Lordnak és kiváló fiának e felfogása, hogy a Bethlen István által követett politika a helyes és észszerű Magyarországon, mert e nemzetet nem elvont doktrínák ugrás-szerű érvényesítésével, hanem óvatos és meggondolt politikával kell vezetni, aspirációi felé. Ez a legjobb, sőt az egyetlen ut arra, hogy a magyar parlamentben tátongó üres helyek megleljék régi gazdáikat. etaegincSMlS väsrenegyeszerfe a boleüa* forgalom^ MiEcor EcelS a és mltear naem ? — Adót még keveset ffisetfele a — Mátészalkán néhány ««apás drágább a kenyér, de hatásági kö3§3>@lé^éS3a@ a sétek ^isssaálBitofifák a regi árakat. A „Szatmár és Bereg" hétről- hétre tüzetesen ismertette a boíetta- rendszert s annak általános érdekű részleteit. De mert olvasóink köréből igen sokfelől ma is jönnek még kérdezősködések, rövidre fogva újból ismertetjük a gabona jegy-rendszer tudnivalóit, minden fontosabb vonatkozásban. Utalunk egyben azokra az ismertető falragasz-hirdetményekre, amelyeket vármegyénk alispáni hivatala osztatott szét a községekben, másfelől a pénzügyigazgatóság bocsátott közre a gabona, liszt és dara készletek kötelező bejelentése tárgyában s hivatkozunk végül a gabonajegy kiskátéjára, amelyet a pénzügyminisztérium hozott nyilvánosságra népszerű füzetekben. Elmondják ezek az ismertetések, hogy a gabonajegy olyan értékjegy, amely két részből áll: a gabonalevélből és a szelvényből. Aki búzát, rozsot vagy kétszerest akar vásárolni, annak előbb gabo- nalevelet kell vennie olyan mennyiségre szólót, amennyi gabonát vásárolni akar. A gabonajegy szelvényét annak a termelőnek adja át a vevő, akitől vásárol. A termelő a piaci áron felül métermázsánként 3 pengős áru szelvényt is kap, amellyel adót fizethet. Ha pedig adóját kifizette, készpénzre váltják be a termelő bolettáját. A kész- pénzmegíérités az elöljáróságon történik. A szelvényt eladni vagy elajándékozni nem szabad. Boletta jár azoknak a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek is, akik a gabonát a gazdájuktól konvencióban kapták. A konvenciós cselédnek és munkásnak természetesen nem kell gabonajegyet vásárolnia azért, hogy a neki konvencióban járó gabonát a gazdájától átvehesse. A gazda a cselédjétől a konvenció átadása ellenében bolettát nem követelhet. Ugyanez áll azokra az egyházi és községi alkalmazottakra is, akik a gabonát javadalmazás címén kapták a mezőgazdától, mert a törvény szerint az ilyen munkabér vagy javadalmazás cimén kiadott gabona után a szelvény nem illeti meg a gazdát. Ha az alkalmazott a javadalmazás vagy munkabér fejében kapott gabonát eladja, akkor a vevő köteles neki kiszolgáltatni a szelvényt. Nem kell gabonajegyet vásárolnia annak a gazdának sem, aki másik gazdától vett gabonát. Ilyen esetekben nem kell szelvény és az a gazda, aki eladta a gabonát tudva azt, hogy szelvényt nem kap, úgy fogja a gabona árát megszabni, hogy abban a szelvény ára is bennfog- laltassék. Nem jkell gabonajegy azután a búza, rozs vagy kétszeres után sem, amelyet a termelő vámőrlés végett ad át a malomnak. Ilyen esetekben azonban a termelőnek a vámőrlésből kapott lisztet eladnia nem szabad. A molnár a vámőrlés fejében átvett gabona minden kilogrammja után 3 fillért tartozik fizetni a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapba. Búzában vagy rozsban megállapított haszonbér esetén a törvény módot nyújt rá, hogy bérlő és bérbeadó egymás közt a szelvényre vonatkozólag szabadon megegyezzenek. Ha nincs megegyezés, a bérbeadó a haszonbér fejében átvett gabona mennyiségének megfelelő gabonajegyet köteles beszerezni s annak szelvényét a bérlőnek átadni. Aki a termelőtől gabonajegyet vásárol, a szelvényt a termelőnek adja át, a gabonalevelet pedig megtartja. Ez a gabonalevél úgy tartozik a gabonához, mint a marhalevél az állathoz. Ha a kereskedő a gabonát tovább adja, épugy vele adja a gabonalevelet is, mint az álattal a marhalevelet, csak épen hogy a gabonalevelet nem kell a vevőre átíratni. A gabonalevél árát a vevőnek természetesen mindig meg kell fizetnie, mert azt az eladó belekalkulálja az árba. így kiséri a gabonalevél a gabonát, mig az malomba nem kerül, vagy ki nem viszik az országból. A malomban a gabonajegy árát beleszámítják a liszt árába. A lisztet a gabonalevél tehát már nem kiséri. A malomnak másra, mint vámőrlésre nem szabad gabonajegy nélkül átvenni a gabonát. Ha a gabona külföldre kerül, a gabonajegy árát visz- szakapja az, aki a gabonát külföldre szállítja ki. A boleíta-forgalom bevezetése — mint már jeleztük — vármegyénk területén is megindult. A postahivatalok el vannak látva gabonajegyekkel s élénken mutatkozik már iránta a kereslet. Adót azonban még — értesülésünk szerint — keveset fizettek bolettával. A különféle lisztfajták megdrágulásával a pékek is felemelték a kenyér árát néhány fillérrel. A hatóságok azonban nem voltak hajlandók tudomásul venni a drágítást s Mátészalkán Madarassy István főszolgabíró közbelépésére a mátészalkai pékek el is állottak az árak emelésétől, úgy hogy pár napi drágulás után újból a régi árban lehet kapni kenyeret és péksüteményeket. 1 Könyvet, pap ir1 L a fts BEREK 1 [ llOSZeri könyvkereskedésében vásáraiéin.
