Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-07-20 / 29. (508.) szám

4-ik oldal. szilMÄR is BKRifi 1930. julius 20-án. kálat dija is szép összeg, circa 200—210.000 pengő... Mi laikusok mondjuk, jön a hat, hét, nyolc sőt több pengős ártéri adó is... Cáfolják meg a hozzáértő intézők... és mi bocsánatot kérünk tőlük, mi a súlyos terhek alatt roskodozó, tönk szélén álló kis- és nagybirtok­kal rendelkező gazdák. A gazdatársadalom vállaira súlyo­sodé adó teher mellett (vegyük sor­ra : földadó, házbéradó, útadó, va­gyonadó, jövedelem adó, általános kereseti adó, országos betegápolási adó, közmunkaváltság, kéménysep­rési, iparkamarai, mezőgazdasági kamarai, egyházi, iskolai... csordás, kondás, gulyás, csikós, éjjeli őr, ko­vács, mezőőr, postaküldönc stb. stb., nem számitva a városi lakosság ál­tal felhánytorgatott fogyasztási adó­kat, melyekben szintén szerencsénk van részesülni) fentálló ártéradó- terheink megkönnyithetése tárgyában Fehérgyarmaton, Gacsály- ban és Sonkádon értekez­leteket tartottunk. Ez értekezlet határozata értelmé­ben egy küldöttség, melyben részt vettek: Fehérgyarmatról: Christoph Frigyes földbirtokos és Dr. Baka László ügyvéd, földbirtokos; Vámos- orosziból: Inczédy Márton ref. lel­kész, birtokos; Gacsályból: Mada- rassy László földbirtokos és Szat- máry Ferenc községi biró; Tisza- becsröl: vitéz Juhász Ferenc ref. lelkész; Méhtelekről: Fehér Antal, Drágos László, Fehér Mihály föld- birtokosok; Zajtárói: Gots Antal és Schwarczkopf János földbirtokos; Szamossályiból: Dr. Pinkóczy Gusz­Budapesten most nyílt meg egy kiállítás. A Magyar Nemzeti Szövetség rendezte mindazokból a bizonyítékokból, melyek a békeszerződések tarthatatlanságát nyilván­valóvá teszik. Felsorakoztatta a Szövetség nemcsak ezeket a bizonyítékokat, hanem annak a munkának eredményeit is, mellyel a Trianon utáni tiz esztendő alatt a béke- szerződés megváltoztatása érdekében a maga harcát vívta. Elvonulnak előttünk, amikor szemléljük ezt a kiállítást a nagy­szerű tüntetések, a harcok emlékei, a küz­delmes évek ezernyi megpróbáltatásai, min­den, ami a magyar emberben keserűség és be nem gyógyuló fájdalom. Mintha moz­gókép peregne előttünk, egyszerre látunk mindent. Tiz évet s egy századnyi makacs küzdelmet Európa térképén való becsület­tel megmaradásunkért. Nem a Nemzeti Szö­vetség kiállítása ez. Az egész magyar nem­zeté, mely sorsában soha megnyugvást nem talál. Ez a kiállítás nem is egy emlékezés. Aki végig nézte, egy tanfolyamot járt. A magyar politikai élet tanfolyamát, mely fel­emelkedett minden belső érdeken felülre s csupán egyetlen ideáért tanít: Nagymagyar- országért. Ezt a. kiállítást minden magyar ember­nek meg kell néznie. Ne legyen egyetlen Budapestet látogató vidéki magyar, aki ezt a kiállítást meg nem nézte. Most lesznek a Szt. Imre ünnepségek s mint máskor is, Szt. István hetében népvándorlás indul Budapestre. Nem lehet és nem szabad elr mulasztani ennek a kiállításnak megtekin­tését. Ma mindent kiállítanak s mindenki kiállít. De ez az egyetlen, amelyik nem csak a gazdának s nem csak a kereskedő­nek vagy csak a művésznek szól, hanem az egész magyar társadalomnak.­Dg. Po»ká,s I«tván. táv ref. lelkész; £Csegöldről: Papp Antal, Fazekas János birtokosok; Komlódtótfaluból: Komlódy György és Szabó Gábor birtokosok; Nagy­hódosról: Gadzsa Gergely birtokos; Garbókról: Medgyesi István birto­kos; Császlóból: Kovács János bir­tokos — járult a napokban Dr. Éhn Kálmán és Dr. Gaál Endre országgyűlési képviselők vezetése mellett Dr. Wekerle pénzügymi­niszter és Mayer János földmivelésügyi miniszter elé. Az előbbi helyen Christoph Frigyes fehérgyarmati földbirtokos adta elő a kérelmet, az utóbbi helyen pedig Dr. Baka László ügyvéd tárta fel sebeinket, kérve a minisztert kamat­mentes hosszú lejáratú kölcsön fo­lyósítására és a feltétlen elvégzendő munkák, valamint kisajátitott terü­letek árának kiegyenlítésére szüksé­ges 200.000 pengő kiutalására. Itt érte a küldöttséget az a szo­katlan, de a küldöttség csaknem minden tagja előtt világosságot de­rítő szigorú miniszteri hang: „Komolyan figyelmeztet­tem önöket, mikor a köl­csönt kérték, hogy ceru­zát vegyenek a kezükbe és tegyenek számítást, meg­hozza-e az óriás befekte­tés » szükséges kamato­kat? Önök azt felelték, 10 év alatt a befektetés tel­jesen megtérül. A földmivelésügyi miniszternek teljesen igaza van. Ezt belátta a küldöttség, de belátta és megértette azt is, hogy ceruza nélkül számol­tak 6.696.000 pengőt kérő küldött­ség tagjai 1926-ban. Kik voltak ? — nem tudjuk és nem is kutatjuk. Azonban szeretettel szólítjuk fel az Ár mentesítő Társulat akkori köl­csönét kijáró küldöttség vezető és résztvevő tagjait. Szíveskedjenek odahatni, hogy, a szerencsétlen hely­zetbe jutott Ármentesitő Társulat kormánybiztosa és vélemé­nyező bizottsága hívja ösz- sze az érdekeltséget és nem szépítve, de őszintén a ma­ga rideg valóságában tárja fel a a társulat ügyét és mondja meg nyíltan: „errare humánum est“ és „mea culpa“, hogy egymást meg­értve igyekezzünk a megfeneklett Ármentesitő Társulat szekerét ki­emelni és együttesen odahatni, hogy a földmivelésügyi miniszter szigorú kioktatása után, szavaiból felcsil­lanó reménysugár, a kamatmentes kölcsön kieszközlése mentse meg a Társulatot és az érdekeltség tagjait az elviselhetetlen ártéri adótehertől. Remélve annak megtörténtét vagyok Vámosoroszi, 1930. julius 16-án Inczédy Márton ref. lelkész. * Nem célunk az itt közölt cikkel felkavarni a kedélyeket s éppenség­gel nem lehet ezua cikk írójának se, szándéka. A Tisza-Szamosközi ármentesités dolgaihoz azonban, la­punk hasábjain, több oldalról hang­zott el már hozzászólás és igy nem állhatjuk útját annak, kogy közmeg- nyujívásra módot adjunk a helyzet tisztázására. Aranylakodalom Nyírmeggyesen. Aranylakodalom volt f. hó 14-én Nyírmeggyesen. Egy igazán arany­szívű házaspár: Tukacs Lajos nyug. ref. esperes-lelkész és neje Bajza Karolina ünnepelte meg Istentől megáldott boldog házasságának öt­venedik évfordulóját. A kedves, ben­sőséges, megható ünnepély, amelyen a szép számmal megjelent rokonok és a helybeli jóbarátok és tisztelők vettek részt, továbbá a min­denfelől érkező jókívánságokkal tel­jes, sok-sok üdvözlettel ékes bizony­ságát szolgáltatta annak, hogy az oly sokak kedves Linka nénijét és Lajos bácsiját közel s távolban na­gyok és kicsinyek körében milyen szeretet övezi. Délután órakor indult az aranylakodalmi menet — élén az aranypárral — a lelkészlakról a templomkertbe, ahol a gyermekeik­től és unokáiktól, — majd rokonaik­tól is körülvett jubilánsokat több fényképfelvétel örökítette meg. Ez­után a templomba vonult az ünneplő és nagyszámú érdeklődő közönség. Itt a helybeli úri nőkből és úri emberekből ala­kult vegyeskarnak Tóth Béla ref. kántortanitó vezetése alatt előadott éneke méltó bevezetése volt annak a rokoni szív meleg szeretetéből fa­kadt buzgó imádságnak, amelyben Varga Zoltán abádszalóki lelkész adott hálát Istennek az aránypárra 50 év alatt kiárasztott áldásaiért és kérte számukra továbbra is az Ő véghetetlen kegyelmét. A vegyeskar második szép éneke után Orosz Bálint nyug. tanító köszöntötte a jubilálókat, átadva nekik a helybeli jóbarátok ajándékát egy ötven aranykalászt tartal­mazó gyönyörű kosarat. Majd Madarassy István főszolga­bíró az egyház és község, Tóth Béla a református, Sófalussy Sándor az állami tantestület nevében adott ki­fejezést az aranypár iránt érzett tiszteletüknek és szeretetüknek. Szem nem maradt szárazon, amikor a há­rom derék Tukacs-fiu állott ki az urasztála elé és tett bizonyságot a legidősebb testvér ajka által arról a mélységes háláról, amely Isten iránt és arról a szerétéiről, amely szüleik iránt tölti el kibeszélhetetlen mértékben gyermeki szivüket, és en­nek külső kifejezéseképen 2 dátummal ellátott gyű­rűt és egy énekes köny­vet adtak át gyermeki ajándékul szüleiknek. Az ünnepelt férj válaszolt meghatot- tan az üdvözlésekre, majd a szivet- lelket megragadó templomi ünnepély a vegyeskar precíz énekével véget ért. A templomból hazatérő aranypárt otthon — az óvónő által készített kedves meglepetésként — egy fiatal pár: egy magyarruhás óvodás fiúcs­ka Tóth Dezső és Katona Boriska leányka várta és köszöntötte bátran előadott szép alkalmi versekkel, egy kosár szép virággal és ötven szépen összekötött búza kalásszal. Vargha Zoltán Árnyéktánc cim alatt mesteri tollal epizódokat gyűjtött össze az ötvenév történeté­ből, jellegzetes alakokat elevenített meg, akiket az aranypárhoz komoly, vagy derűs, de mindkét esetben kel­lemes emlékek fűznek. A nyirmegy- gyesi aranyifjuság tökéletes, élethü alakítással és előadással szerzett igaz örömöt, derűs perceket a jubi­láló házaspárnak, az illusztris szer­zőnek és az egész hallgatóságnak. Az aranylakodalom vidám hangu­latban folyt le azután és azzal az általános óhajtással ért véget, hogy a jóságos Isten a mi kedves arany­párunkat az emberi kor legvégső határáig éltesse. Német frontharcos emlékkeresztek adományozása. A világháború alatt, de különösen annak befejezése után számos magyar frontharcos és front mögötti szol­gálatot teljesítő nem kapta meg azt a ki­tüntetést, amelyet különféle német csapa­tokkal (bajor, porosz, szász, baden, Württem­berg!) való együttműködés alapján méltán elvárt. A német birodalmi belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működő Német Frontharcos Szövetség most a fenti német államok színeit feltüntető szalagokon viselendő igen szép kivitelű emlékkereszteket és érmet alapított, hogy ezek adományozásával az igényjogosultakat némi kárpótlásban részesítse. A vonatkozó megkeresések Heeger Árpád máv. főmér­nök, az említett Szövetség magyarországi képviselője címére, Budapest, VI., Podma- niczky-utca 85. intézendök, aki 2 (Két) fil­léres bélyeggel ellátott és megcímzett vá­laszboríték beküldése ellenében nyomtat­ványként bocsátja rendelkezésre a kérvény- mintákat. Ingyen Autosyphon Mátészalkán a Nagytőzsdében. Sőrétek és fojtások minden fegyverhez. Sport, cóllöyő és revolver töyegok. „HANGYA“ Szövetkezet Mátészalka.

Next

/
Thumbnails
Contents