Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-06-22 / 25. (504.) szám

liánná« is bhe« 3-ik oldal. 1930. június 22-én. Unnepies külsőségek között vette át a TESz. jubileumi emlékérmét Péchy László főispán. Kérjen okvetlen felvilágosítást bármelv rádió szaküzlettől Hírül adta a „Szatmár és Bereg", hogy a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége Péchy László főispánnak jubileumi emlékérmét adományozta. Az átadást dr. Streicher Andor alispán, a TESz. körzeti elnöke, Űr­napján, déli 12 órakor, ünnepies külsőségek között eszközölte, a vármegyeháza nagyter­mében, amely erre az alkalomra megtelt a társadalmi élet kitűnőségeivel. Az ünnepélyen megjelent hölgyek kö­zött ott volt dr. Streicher Ándorné, dr. Kaprinay Endréné, Jörg Jó- zsefné, dr. Puky Józsefné, a hiva­tali előkelőségek között pedig Ba- lásy Miklós vezető-járásbiró, Mada- rassy István főszolgabíró, N. Szabó István, dr. Fogarassy György és Egry Károly szolgabirákkal, dr. Ma- darassy Géza árvaszéki elnök, Gu- lácsy Tibor, dr. Dózsán Mihály és Inántsy Papp József ülnökökkel s az árvaszék tisztviselői karával, La­tor Zoltán, Mikes László és Keul János a testnevelési felügyelőség részéről, Pártos Béla a vm. nép­gondozó hivatal képviseletében, dr. Boér Endre, Kovács István, Dull László, dr. Puky József és dr. Noéh Ferenc, valamint az alispáni hiva­tal tisztviselői, Buchwein Béla, vitéz Mátéfalvy Elek és Bóbita János gazd, felügyelők, Dietz Miklós mű­szaki főtanácsos, dr. Fejess Kálmán kir. tanfelügyelő, Dr. Szepesy Ká­roly tiszti főügyész, Schwarcz József főtanácsos vezetésével az adóhiva­tal tisztviselői, Varga Gyula szám­vevőségi főnök és tisztviselői kara, Martikány Rezső állomásfőnök, Jörg József osztály-főmérnök, Dr. Kap­rinay Endre kir. közjegyző, Hadady Béla községi főjegyző és Csizmadia Ferenc községi főbíró, Raffay Sán­dor pü.-őri biztos, Spett Gyula póstafőnök, Becsky Sándor kör­jegyző, a Jegyző-egyesület elnöke, vagy múlik, vagy fejlődik, ujul va­lami. 6—7 kovászkodó év alatt ki­alakult a magyar tanítóság önkép­zésének rendszeres formája és kö­vetendő útja. Ezen ut kiindulásánál áll az uj tanterv, melynek elgon- dolói Széchenyi intését követték; az ut határkövei a paedagógiumi szemináriumok. * Sajnos még mindig kell bizonyí­tani, hogy a tanítói önképzés nem­csak a szorosan vett iskolai mun­kában támogatja a tanítót. A taní­tói tekintély sokat hánytorgatott kérdése is részben, de elsősorban az önképzésen feneklik meg. Sokan türelmetlenül mormogják most ta­lán : Lári-fári, a tekintély alapja az anyagi jólét. Lehet a tanító képzett, müveit, nem növekszik attól a te­kintélye. Igaz! De csak addig, mig a tanítót meg nem ismerik. Az em­ber értéke, tehát tekintélye mun­kájának fontosságával s jóságával egyenes arányban áll. A tanítóé is. A külső eszközök: jó fizetés, úri lakás, tisztességes ruházat kizárólag nem vezetnek a tanító megbecsülé­sére. A tekintély függvénye a mun­kának, attól el nem választható. Ha ez nem igy volt eddig s sajnos még ma sem 100°/o-ig van igy, az nem menti fel a mai tanitói társadalmat attól a küzdelemtől, mely e ferde s magát a ferdén gondolkodó társa­dalmat megszégyenitő ítéletet akarja eltüntetni a tanítói munka megbe- csültetése által. A nagyobb tanitói tekintély pedig a tanitói munka megbecsüléséből nőhet ki. * Ma a legnemzetíbb politika a kul­túra politikája, a Széchenyi politi­kája. Nem-e a történelem felma- gasztositó igazolása az, hogy Széche­nyi 100 év előtt népszerűtlen esz­méi éppen akkor ülik diadalukat a nemzet lelkén, mikor 100 éves szü­letését ünnepli a tudományos iro­dalom azoknak a könyveknek, me­lyek a nemzet kultúrpolitikájának bibliájává népszerüsödtek. Igaza lett a nagy költőnek: „Nem mindenes­tül rejt a cenkí sir", A néptanító­nak igy vált példaadó ideáljává a legnagyobb magyar. A nemzetet boldogítani annyi, mint érte dol­gozni s vele, érte szenvedni. Ez az igazi, most legaktuálisabb kultúrpo­litika, melynek célja a trianoni bör­tönből való szabadulás, eszköze a kulturfölény . , . Ennek az eszköz­nek megszerzése a népiskola fela­data. A hozzá vezető ut az uj tan­terv. Az uj tanterv igy haditerv. verekkel küzd a magyar igaz­ságért, hazánk restaurálásáért és az ország régi határainak visszaszerzéséért. Minden ma­gyar embernek ezért hálával kell eltelve lennie a Szövetség munkája iránt és annak mun­kájában összefogással, össze­tartással, a személyi ellenté­tek kiküszöbölésével, rend, tár­sadalmi és osztály különbség nélkül részt kell vennie. Ez a kitüntetés engemet ar­ra sarkal, hogy ne csak ma­gam fokozottabb mértékben dolgozzam a Szövetség maga­sabb céljai érdekében, de ha­táskörömben dolgoztassak is, erre a munkára összefogjam a vármegye egész társadalmát, a netán vonakodókat pedig a munkába beállítsam. Még egyszer köszönöm a megtisztelő kitüntetést, a Szö­vetség vezetőségének, fenséges védnökének, kérvén Méltósá- gos Alispán urat, hogy köszö- netemet illetékes helyeken tol­mácsolni szíveskedjék, Alispán Urnák a lekötelező formában tett átadásért külön is köszö­netét mondok. A beszéd végeztével lelkes taps­vihar és éljen zúgott fel a megje­lentek együttérzésének osztatlan kifejezéseként. A mátészalkai népiskolák ének és torna ünnepélye. Folyó hó 16-án, hétfőn d. u. 5 V* órakor tartották a máté­szalkai népiskolák évzáró ének és torna ünnepélyüket. Kedves képet nyújtott a levente sportpályára felvonuló 800 gyermek színes csa­pata, kik ének szóval, zászlók alatt, tanítóik vezetésével vonultak ki. Az ünnepély a Himnusz éneklé­sével kezdődött. Ezután az összes iskolák felsőbb osztályú fiú nö­vendékei Erdey Sándor, a leány növendékek pedig Kondor Magda községi tanítók vezetésével mu­tattak be igen kifejező, ügyes zenés gyakorlatokat, amely gyakorlatok a jelen voltak őszinte tetszését érdemelték ki. Igen kedves volt a községiiskola 30 leány növendék által magyar tánclépésekből állított és Kondor Magda tanítónő összevetésével bemutatott torna gyakorlat. Ezt követőleg az egyes iskolák alsóbb osztályai énekes játékokat, majd külön-külön minden iskola növendékei több szólamra beta­nított ének-számait adták elő. Staféta futás, tréfás atlétikai számok után a magyar Hiszekegy _ , \ töltesse akkumulátorait az Ecsediláp üzletében. Igazan elvezni akarja rádióját» A. legmodernebb berendezéssel, szakszerű fel­ügyelet alatt, legolcsóbb árakon végzik itt a töltést. — Az Ecsediláp Társulat Villamosüzeme Kossuth-utca 33. , Berey József tb. esperes, Nagy Imre ref. lelkész, Juhász Lajos kör­jegyző, Dr. Gáthy Árpád és Dr, Sulyok Sándor ügyvédek, Szűcs Gyula gazd. egyes, titkár és még számosán. Dr. Streicher Andor alispán rendkívül emelkedett szel­lemű üdvözlő beszédben méltatta azokat az érdemeket, amelyeket Péchy László főispán szerzett a TESz. munkája érdekében, mire Péchy László főispán a következő tömör szépségű beszéddel válaszolt: „Őszinte hálával és igaz köszönettel fogadom a Társa­dalmi Egyesületek szövetségé­nek megtisztelő kitüntetését. Én úgy érzem, hogy erre a ki­tüntetésre talán érdemes sem vagyok, mert hiszen annyit, amennyit én a TESz. nemes hazafias és a nagy nemzeti ideált szolgáló célkitűzései és céltudatos munkája terén tet­tem, minden becsületes, tisztes­ségei?, jó magyar embernek meg kell tennie. Legfeljebb annyival tettem többet, hogy hivatali méltóságomnál fogva több mód és alkalom állott rendelkezésemre és ezeket a módokat és alkalmakat nem hagytam kihasználatlanul. Ez lehet mindössze az érdemem. De ha érdemtelenül is érke­zett kitüntetés, büszkén fogom viselni annak jelvényét, mert egy olyan egyesülés részéröl jött, amely szívósan, lankadat­lan erővel, igazi bölcsességgel és helyesen megválasztott fegy-

Next

/
Thumbnails
Contents