Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-06-08 / 23. (502.) szám

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ÉS SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR MÁTÉSZALKA. 1930. JU3Ü19US SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. ■ggnMBnBHBniiiHHHHHHHngH X* ÉTfOSiYAK S3. «$©2^ SZÁM. A Szentlélek Úristen áldott ajándékát a Ví­gasztalás eljövetelében ismeri fel legjobban a keresztény vi­lág. Minden píinkösti nagy gondolat a Vigasztaló Lélek szavában él és szólal meg elsősorban, hogy a siralom­völgy emberének szabadító ígéretet adjon. A megismerés, a végtelen­be látás és az örökkévalóság szent ígérete töltötte be az időben is a megváltott világot, amikor eljőve titkos ihletéssel az Igazság és Vígasztalás Lelke, hogy a krisztusi ígéret valóra váltásaként megszentelje és megerősítse követői lelkét. S amire az egész világ ma is epedve áhítozik, az Igazság és Vígasztalás Lelke az. Az igazságé, amelyet eltemettek, álpróféták és hamis bölcsek, a béke nevében. A béke és igazság nevében, minden go­noszság borzalmával, örök vi­gasztalanságára népeknek és nemzeteknek. Az igazság lelke még ott bujdosik a félrevezetett nagy­világban, a vigasztalás lelke azonban mutatja már a mene­déket és — szabadulást ígér. Ne féljetek tehát, eljő majd a szabadító s vele az — Igazság! Tanítók gyüléseztek csütörtökön egy nagyszerű tábor sereglésével s egy nagyszerű elhivatásra sorakozott sereg tiszta öntu­datával. Tanítók, nevelők, vár­megyénk nehezen mozduló kulturális felemelkedésének minden szolgálatra kész és lelkes hívei. Aki látta és meghallgatta e nagyszerű tábor parlamentjét, ritka értékű vezéreivel és pél­dás seregével, az méltán es­hetett gondolkodóba: miért, hogy mégis visszamaradtunk s az országos müvelődésbeli ál­lapotok összehasonlító helyzet­képében alig vagyunk előbb az utolsóknál ? A megyei tanítóság csütör­töki parlamentjében nem ke­restünk feleletet erre a szo­rongató s fájó kérdésre, azt a bizonyságot mégis megkap­tuk, hogy a múltat számon lehet kérni mindenki mástól akárkitől, csak ettől a tanító­ságtól nem. És hogy rövid idő múltán a kérdés felvetése is szükségtelen lesz, arra nyug­tató reményt adott csütörtö­kön — sereg és vezérkar egy­aránt. Világraszóló magyar tiltako­zás a trianoni bókaparancs aláírásának tisacllk évfordulóján. Háromezer ember tüntetett Mátészalkán a revízió mellett. — A megyeszékhely közönségének impozáns felvonulása. A legnagyobb magyar fájdalom gyásznapján egyszerűségében, ko­molyságában és mélységében impo­záns módon ülte meg a magyarság a reákényszeritett trianoni békedik­tátum tizedik évfordulóját. Budapest, a vidék, a kül­föld magyarsága, az ösz- szes intézmények, közü- letek, testületek és egye­sületek minden centrális irányitás nélkül vették ki részüket a roppant mé­retű nemzeti gyász megünnepléséből. Pontban 12 órakor Budapesten megálltak egy percre az összes vil­lamosok. 11 óra 55 perckor a ban­kokban, takarékpénztárakban, hiva­talokban, gyárakban és iparvállala­tokban megállt és öt percen ke­resztül szünetelt a munka. Az ítélőtábla valamennyi tanácsa felfüggesztette pár percre a tár­gyalást. Délután 4 órakor az ország ösz- szes felekezeteinek templomában megkondultak a harangok és ugyan­ebben az időpontban valamennyi kereskedés lehúzta redőnyeit. Junius 4-én egész nap folyamán egyetlen kávéházban és vendéglőben nem szólt a cigányzene, akárcsak Nagypénteken, vagy a Halottak napján. A rádió egész nap hazafias mü- sorszámokat közvetített és este 10 óra után, a szórakoztató zeneszá­mok közvetítése idején beszüntette a leadást. De nemcsak külsőségekben nyil­vánult meg a gyásznap. Junius 4-én gyászülést tartott a képviselöház és tiltakozó közgyűlést tartott Budapest székesfővárossal az élén az ország törvényhatóságainak közönsége. A világraszóló magyar gyász ki­fejezésére vármegyénk közönsége, mint azt jeleztük, a megyeszékhe­lyen, Mátészalkán rendezett tiltakozó nagygyűlésre vonult fel olyan hatalmas számban, amilyet ritkán látni Mátészalkán. Reggel hivatalos istentiszteletek vol­tak, délután fél 4 órakor pedig meg­kezdődött a gyülekezés a Templom­téren. Felvonult valamennyi iskola, »or.t voltak a leventék, köztük egy lovas, egy kerékpáros és egy disz- szakasz. Ott voltak a cserkészek, vasutasok, pénzügyőrök, egyéb hi­vatalbeliek, csoportosan zászlóval vonultak fel a kereskedők, a gaz­dák, az iparosok, az önkéntes tűz­oltók, dalárdák és más testületek. Körülbelül háromezerre tehető azok száma, akik a négy órakor kezdő­dött harang-zugás mellett a Hősök- terére vonultak a gyászlobogók alatt. Az üzletek kirakatait gyászszalagok­kal tűzdelték meg, a házakon gyász­lobogók lengtek, minden üzlet zárva volt s a forgalom is szünetelt. A Hősök-terére sorakozott tömegben ott voltak a megye járási székhelyei­nek és számos községnek kiküldöt­tei is, A népgyülést lapunk szerkesztője, Dr. Fábián Sándor nyitotta meg, emlékezéssel az esős-hideg, tiz év előtti junius 4-ére, a magyar história e legszo- morubb órájára. Utána a róm. kath. dalkör énekelt Berták Béla vezény­letével megrázó hatással, majd Hagymásy Lenke polgári iskolai tanuló szavalt lelkesen. A béke­parancs aláírásának körülményeivel és a revízió' lehetőségével Berényi Dániel református hitoktató-lelkész foglalkozott, utána Borbás János vezényletével a református dalárda énekelt szívbe markolón, majd Sarkady István jegyző terjesztett elő határozati javaslatokat a Nép- szövetséghez való jegyzék küldésére, Rothermere lord üdvözlésére és a magyar kormány felhívására a re­vízió kérdésének felvetése ügyében. Lengyel Miklós levente lelkesült szavalata után a Himnuszt énekelte el végül a közönség. Magyar pünkösd. A „Szatmár és Sereg" számára irta: Huszár Károly nyug. miniszterelnök. Piros pünkösd napja az igazság Szent Lelkének az örömünnepe. A kereszténység tanítása szerint pün­kösdkor küldötte el az Isten a Vi­gasztalót az emberek közé. A pün­kösdi tüzes nyelvek hirdetik az evangélium örömhírét. A pünkösd­nek lendülete, extázisa ragadta ma­gával az egész emberiséget. A Szent Lélek hét ajándéka az emberi el­mének és szívnek legértékesebb kincse s amikor minden keresztény templomban pünkösdi zsolozsmák szállnak a magasságok felé, tulaj­donképen az örök igazságok diadal­ünnepét üli a világ. A magyar pünkösd azt jelenti a szorongatott magyarságra nézve, hogy a vigasztalásnak szent lelke be­költözött a mi szomorú hajlékunk­ba is és a hitnek, reménynek és szeretetnek tüzes lángnyelveivel vi­lágítja be sötét jelenünket. Az idei pünkösdöt a Szent Imre év jegyében ünnepli a magyar nem­zet. Valóban megható, hogy az egész nemzet milyen lelkesen vesz részt ebben a históriai manífesztációban. Az Árpádkori dicsőséges keresz­tény óra ragyog fel mindnyájunk lelki szemei előtt, az államalakulás­nak és a keresztény civilizációnak pünkösdi lelkülettel teli dicsőséges korszaka. A bánattól hervadt és gyötrődő mai nemzedék lelki szemei előtt megújulnak a Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit idejében történt nagy események. Nemcsak Magyarország ünnepel, de az egész katholikus Vílágegyház. Meg fog érkezni a pápa követe, 9 kardinális, közel 100 püspöki rang­ban lévő egyházfejedelem, a legje­lesebb katholikus államférfiak, szo­ciálpolitikusok, tudósok, hatalmas nagy társadalmi egyesületek kiváló vezetői és a kiváló lelkeknek nagy tömegei. Amerikából 14 zarándok­lat jön. Hollandia, Belgium, Német­ország, Franciaország, Svájc, Olasz­ország, Angolország, Spanyolország, Portugália, Ausztria és a szomszéd államok versenyeznek abban, hogy minél fényesebb küldöttségekkel ve­gyenek részt a magyaroknak 900 éves vallási jubileumán, A külföl­dön ezrével jelennek meg illusztratív cikkek, amelyek mind a magyarság érdemeiről szólnak, amelyet 900 év hosszú küzdelmével szereztünk a keresztény országok védelme körül. Ha majd ide jönnek a világ min­den tájáról a legbefolyásosabb dön- tőhatalmu tényezők és látni fogják a mi hitbuzgalmunkat, erkölcsi fel- emelkedésünket, azok szemében nagyban emelkedni fog az ország jó hire és a nemzet megbecsülése. Most is vannak olyanok; akik a Ha családja egészségét ti 17-26 ne használjon pocsolya-jeget!

Next

/
Thumbnails
Contents