Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-05-25 / 21. (500.) szám
1930. május 25-én. SZATMiR iS RSRiC 3-ik oldal. A szombati Kölcsey-est rendkívüli jelentőségét igazolja a megyeszerte mutatkozó érdeklődés. A kultur-estély magas színvonalú műsora gazdagon változatos lesz. — Jegyek elővételben lapunk szerkesztőségében kaphatók. és selymet, műselymet ír elő minden halandó finomabb holmija, a hölgyek hombinéi, harisnyái, mosóruhái, a zsebkendőit, blúzok és keztyük számára. — Sokan úgy gondolják, nem követhetik a divatot, mert eszközeik szerények . .. Helytelen f A Lux segít! A bakfis, a kenyérkereső, egy-két darabjával épugy érvényesülhet, mint a nagyvilági hölgy, ki tucatok felett rendelkezik. — Este pár perces langyos Lux-mosás újjá varázsolja azt, amiben holnap tetszeni akar. Szépet helyesen mosni annyi, mint Luxszal mosni. Goldberger-Hemberg is ugyanazt mondja és Lux-ot ajánl Parisette és összes uj gyönyörű kreációi mosásához. Cask a kck dobozban, — amit kimérve éa nyitva árulnak, az nem Lux! Az a nagyarányú érdeklődés, amely imponálóan nyilatkozik meg a Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület szombati kultur-estje iránt, mindenben igazolni látszik előzetes híradásainkat. Az esemény rendkívüli jelentősége messze meghaladja a szokásos módon rendezni szokott müsoros-esté- lyeket, mert maga az a tény, hogy Szatmár és Nagykároly társadalmi és kulturális életének reprezentánsai a nagy károlyi Kölcsey-egyesület vendégszereplése keretében eljönnek Mátészalkára, ünneppé teszi ezt a találkozást. Magyar nemzeti kultúránknak lelkes szolgálatát vállalta el megalapításakor a csonka-megye Kölcsey irodalmi egyesülete s mindenképen méltó dolog ehhez a magasztos célkitűzéshez, hogy az első nagyszabású bematatkozást a nagymultu nagykárolyi Kölcsey-egyesület kiváló művészi erőinek és előadóinak szenteli az egyesület. A már jelzett szereplőkön kivül a műsor értékes bővüléséről adha- hatunk hirt, amennyiben az érkező vendégek között lesz Lukovich Endréné énekmüvésznő és Dr. Kölcsey Ferenc is, aki a nagykárolyi Kölcsey-egyesületnek mai elnöke. Végeredményben igy közreműködik a műsorban: Gáspár Nica zongoraművésznő (Nagykároly), Gönczy Sándor ref. lelkész (Nagykároly), Dr. Kölcsey Ferenc a nagykárolyi Kölcsey-egye- sület elnöke, Lukovich Endréné énekmüvésznő (Nagykároly), Dr. Pirchler Ernő iró (Szatmári, Tar- czynsky Kázmér dalköltő (Nagykároly). A helyi egyesület részéről Berey József elnök és Szentiványi Sándor. A Tarczynski-dalokat a szerző zongorajátéka mellett Csiky Gyula és zenekara muzsikálja. Az estély iránt mutatkozó rend- kivüli érdeklődés miatt ajánlatos gondoskodni mielőbb a jegyekről, amelyek elővételben lapunk szeringadozó, hogy csakugyan aznap látták-e? Mert járt arra Schwarcz Zélig nap, mint nap, eltűnése hirét pedig csak hat nap múlva jelentette a családja. Nem volt tehát kétszerkettő bizonyságával igazolható, hogy Zélignek aznap mindenképen haza kellett térnie, ahogy az Egyenlőség mondja. Az a feltevés se alaptalan, hogy cseh területre mehetett át, mert sok esetben volt már oda hosszabb ideig is szó nélkül. Vannak, akik egy ízben látták Ungváron járni. Sőt kért is Európára szóló útlevelet, de ilyet nem kapott. Erről az értesítést március 18-án kapta kézhez. Irt Zélig valami Talmud-féle könyvet, ezzel akart elindulni egy kis pénzre szert tenni. Nem valószínűtlen tehát a feltevés, hogy átment a határon a lányáról szóló hir, a beregszászi rabbi temetése és egyéb meggondolás hatása alatt. Hogy miért nem adott hirt magáról ? Erre nincsen felelet, de máskor se nagyon adott, ha oda volt. Az eltűnés bejelentése hírére nyomozni kezdett a csendőrség. Emellett a beregi, sőt szatmárme- gyei, mátészalkai zsidóság buzgalmából fővárosi detektív is nyomozott. Bár Kiss Sándor vásárosna- ményi csendőrtiszthelyettes lelkiismeretes gondossága napról-napra igyekezett a nyomozást valamilyen biztosabb támponton beállítani, a csendőrség is végzett kebelbeli de- tektiwel külön nyomozást, Kiss Sándor átkutatta 60—70 leventével a Csaroda átkeléshez 40—50 lépésre levő zsombékos helyet csák- lyákkal. Átkutatták a Boczkerek- erdőt, mégis semmi nyom. Kozma György szolgabiró állandó érdeklődése mellett mindent elkövetnek a nyomozó hatóságok, hogy világosságot derítsenek az ominózus ügyre. A gyanúsítások és feltevések, amelyek alapján a nyíregyházai ügyészség is foglalkozott a kérdéssel néhány előállítással kapcsolatban, nem bizonyultak alaposnak. Abból az elgondolásból kiindulni, hogy antiszemita cselekedet a Schwartz Zélig eltűnése s egyedül ebben találni okot a nyomozás eredménytelenségére, káros hatású buz- gólkodás. A beregi népet éppen eléggé elfoglalja a nehéz gazdasági helyzet, elhibázott volna tehát képzelt antiszemitizmus szemszögéből izgatni a kedélyeket. Az eset kétségtelenül felderítésre vár. A nyomozásnak minden erély- lyel folytatódni kell. Nem szalad azonban tápot adni erőltetett in- szinuációknak, úgyis túlontúl sokat beszél már is a beregi nép arról, hogy bár jó régen kifogták már Tiszavidnél a Tiszából egy keresztény ember hulláját, alig tud róla valaki, a Schwartz Zélig nyomtalan eltűnése pedig Budapest, Kisvárda, Nyíregyháza, Mátészalka és csaknem az egész ország zsidóságát mozgósítja a nyomozás erély- telenségének gyanújával. kesztőségében kaphatók. Hová tűnt Schwarcz Zélig fiíszaszalkai metszd? Országos zsidó megmozdulás a nyomozás sikere érdekében — Gyanúsítások, feltevések, suttogó szóbeszéd. Jámbor és félénk kis zsidó-ember volt Schwartz Zélig tiszaszalkai metsző, akinek nyomtalan eltűnése két hónapja oly sok gondot ad a nyomát kutató csendőrségnek. Nevét felkapta két vármegye felfigyelő zsidósága s hire ment már az esetnek, sajtó-közlésekből, országszerte. A gyanúsítások és feltevések, végül a suttogó szóbeszédek mesterséges ködéből a túlbuzgó szolidaritás mintha valami rendkívüli atrocitás-szerű eseményre akarna következtetni. Szükségesnek találtuk éppen ezért magunk is utána járni, mi is történt hát Schwartz Zéliggel ? Március 20-án Schwartz Zélig elindult Tiszaszalkáról, hogy a környékbeli zsidóság vallásos szükségleteiben elvégezze rendes feladatát. Először Tiszavidre ment. Egyedül volt s nem mint az Egyenlőség írja, harmadmagával. Tiszavidről dolgavégeztével útnak indult állítólag a Bus-tanya felé. Alig hagyta el a falut, fia érte utói Tiszaszalkáról, egy aznap érkezett levéllel, amely arról szólt, hogy Schwartz Zélignek a megszállt Dob- ronyban lakó lánya halva szülte meg a gyermekét. A levelet Schwartz Zélig magához vette s fiától elválva folytatta útját. Délután 3-4 óra tájban, „a nap már siklóban volt" amikor látták a lőberszegi kerülőháznál s itt meg is kérdezte Fejes kerülőéktől, átmehet-e a Csarodán a Bustanya felé ? Válaszul azt kapta, hogy van egy kis viz a kanálisban, de mert Schwartz Zélig máskor is mindig erre szokott járni, nem ügyeltek rá, csak annyit láttak, hogy valóban lement a patak szélére. Mégis az történt állítólag, hogy nem ment át a Csarodán, mert a Simondi-ta- nyán látták, ahová csak nagy kerüléssel a kőhidon átmenve juthatott s még nagyobb utat kellett tennie a Butanya felé. Vallomás hangzott el azonban, hogy járt a Simondi-tanyán, mert a tanyai birtokos, Kulcsár Sándor vej ével Rostás Gyulával és Halász, meg Nagy nevű emberével látta a tanya mellett, ahol négyesben az időtájt egy sövénykeritést csináltak s még tréfásan meg is szólította közülük az egyik: van egy jó tyúkom, vágd meg Zélig! De az szó nélkül tovább haladt Vámosatya felé a kövesutnak. Lényeges volna az a momentum, hogy járt-e Zélig a Simondi tanyán tényleg akkor nap, a vallomás azonban TT> r _ ' 1* ___ggj— és a gyümölcsös minden kártevői ellen védőIl ßZgallC^ rezftienpor, lallla szerek. — Kaszák, kapák nagy választékban, a „HANGYA“ SZÖVETKEZET MÁTÉSZALKÁN Kossuth-utca 22 szám alatt.
