Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-05-25 / 21. (500.) szám

1930. május 25-én. SZATMiR iS RSRiC 3-ik oldal. A szombati Kölcsey-est rendkívüli jelen­tőségét igazolja a megyeszerte mutat­kozó érdeklődés. A kultur-estély magas színvonalú műsora gazdagon változa­tos lesz. — Jegyek elővételben lapunk szerkesztőségében kaphatók. és selymet, műselymet ír elő minden halandó finomabb holmija, a hölgyek hombinéi, harisnyái, mosóruhái, a zsebkendőit, blúzok és keztyük számára. — Sokan úgy gondolják, nem követhetik a divatot, mert eszközeik szerények . .. Helytelen f A Lux segít! A bakfis, a kenyérkereső, egy-két darabjával épugy érvényesül­het, mint a nagyvilági hölgy, ki tucatok felett rendelkezik. — Este pár perces langyos Lux-mosás újjá varázsolja azt, amiben holnap tetszeni akar. Szépet helyesen mosni annyi, mint Luxszal mosni. Goldberger-Hemberg is ugyanazt mondja és Lux-ot ajánl Parisette és összes uj gyönyörű kreációi mosásához. Cask a kck dobozban, — amit kimérve éa nyitva árulnak, az nem Lux! Az a nagyarányú érdeklődés, amely imponálóan nyilatkozik meg a Kölcsey irodalmi és közművelő­dési egyesület szombati kultur-estje iránt, mindenben igazolni látszik előzetes híradásainkat. Az esemény rendkívüli jelentősége messze meghaladja a szokásos mó­don rendezni szokott müsoros-esté- lyeket, mert maga az a tény, hogy Szatmár és Nagykároly társadalmi és kulturális életének reprezentán­sai a nagy károlyi Kölcsey-egyesület vendégszereplése keretében eljön­nek Mátészalkára, ünneppé teszi ezt a találkozást. Magyar nemzeti kultúránknak lel­kes szolgálatát vállalta el megala­pításakor a csonka-megye Kölcsey irodalmi egyesülete s mindenképen méltó dolog ehhez a magasztos cél­kitűzéshez, hogy az első nagysza­bású bematatkozást a nagymultu nagykárolyi Kölcsey-egye­sület kiváló művészi erői­nek és előadóinak szenteli az egyesület. A már jelzett szereplőkön kivül a műsor értékes bővüléséről adha- hatunk hirt, amennyiben az érkező vendégek között lesz Lukovich Endréné énekmüvésznő és Dr. Köl­csey Ferenc is, aki a nagykárolyi Kölcsey-egyesületnek mai elnöke. Végeredményben igy közreműködik a műsorban: Gáspár Nica zongoraművésznő (Nagykároly), Gönczy Sándor ref. lelkész (Nagykároly), Dr. Kölcsey Ferenc a nagykárolyi Kölcsey-egye- sület elnöke, Lukovich Endréné énekmüvésznő (Nagykároly), Dr. Pirchler Ernő iró (Szatmári, Tar- czynsky Kázmér dalköltő (Nagy­károly). A helyi egyesület részéről Berey József elnök és Szentiványi Sándor. A Tarczynski-dalokat a szerző zongorajátéka mellett Csiky Gyula és zenekara muzsikálja. Az estély iránt mutatkozó rend- kivüli érdeklődés miatt ajánlatos gondoskodni mielőbb a jegyekről, amelyek elővételben lapunk szer­ingadozó, hogy csakugyan aznap látták-e? Mert járt arra Schwarcz Zélig nap, mint nap, eltűnése hirét pedig csak hat nap múlva jelentette a családja. Nem volt tehát kétszerkettő bizony­ságával igazolható, hogy Zélignek aznap mindenképen haza kellett tér­nie, ahogy az Egyenlőség mondja. Az a feltevés se alaptalan, hogy cseh területre mehetett át, mert sok esetben volt már oda hosszabb ideig is szó nélkül. Vannak, akik egy ízben látták Ungváron járni. Sőt kért is Európára szóló útlevelet, de ilyet nem kapott. Erről az érte­sítést március 18-án kapta kézhez. Irt Zélig valami Talmud-féle köny­vet, ezzel akart elindulni egy kis pénzre szert tenni. Nem valószínűt­len tehát a feltevés, hogy átment a határon a lányáról szóló hir, a be­regszászi rabbi temetése és egyéb meggondolás hatása alatt. Hogy miért nem adott hirt magáról ? Erre nincsen felelet, de máskor se na­gyon adott, ha oda volt. Az eltűnés bejelentése hírére nyomozni kezdett a csendőrség. Emellett a beregi, sőt szatmárme- gyei, mátészalkai zsidóság buzgal­mából fővárosi detektív is nyomo­zott. Bár Kiss Sándor vásárosna- ményi csendőrtiszthelyettes lelkiis­meretes gondossága napról-napra igyekezett a nyomozást valamilyen biztosabb támponton beállítani, a csendőrség is végzett kebelbeli de- tektiwel külön nyomozást, Kiss Sándor átkutatta 60—70 leventével a Csaroda átkeléshez 40—50 lé­pésre levő zsombékos helyet csák- lyákkal. Átkutatták a Boczkerek- erdőt, mégis semmi nyom. Kozma György szolgabiró állandó érdek­lődése mellett mindent elkövetnek a nyo­mozó hatóságok, hogy vi­lágosságot derítsenek az ominózus ügyre. A gyanúsítások és feltevések, amelyek alapján a nyíregyházai ügyészség is foglalkozott a kérdés­sel néhány előállítással kapcsolat­ban, nem bizonyultak alaposnak. Abból az elgondolásból kiindulni, hogy antiszemita cselekedet a Schwartz Zélig eltűnése s egyedül ebben találni okot a nyomozás ered­ménytelenségére, káros hatású buz- gólkodás. A beregi népet éppen eléggé elfoglalja a nehéz gazdasági helyzet, elhibázott volna tehát képzelt antiszemitiz­mus szemszögéből iz­gatni a kedélyeket. Az eset kétségtelenül felderítésre vár. A nyomozásnak minden erély- lyel folytatódni kell. Nem szalad azonban tápot adni erőltetett in- szinuációknak, úgyis túlontúl sokat beszél már is a beregi nép arról, hogy bár jó régen kifogták már Tiszavidnél a Tiszából egy keresz­tény ember hulláját, alig tud róla valaki, a Schwartz Zélig nyomtalan eltűnése pedig Budapest, Kisvárda, Nyíregyháza, Mátészalka és csak­nem az egész ország zsidó­ságát mozgósítja a nyomozás erély- telenségének gyanújával. kesztőségében kaphatók. Hová tűnt Schwarcz Zélig fiíszaszalkai metszd? Országos zsidó megmozdulás a nyomozás sikere érdekében — Gyanúsítások, feltevések, suttogó szóbeszéd. Jámbor és félénk kis zsidó-ember volt Schwartz Zélig tiszaszalkai metsző, akinek nyomtalan eltűnése két hónapja oly sok gondot ad a nyomát kutató csendőrségnek. Ne­vét felkapta két vármegye felfigyelő zsidósága s hire ment már az eset­nek, sajtó-közlésekből, országszerte. A gyanúsítások és feltevések, vé­gül a suttogó szóbeszédek mester­séges ködéből a túlbuzgó szolidari­tás mintha valami rendkívüli atro­citás-szerű eseményre akarna kö­vetkeztetni. Szükségesnek találtuk éppen ezért magunk is utána járni, mi is történt hát Schwartz Zéliggel ? Március 20-án Schwartz Zélig el­indult Tiszaszalkáról, hogy a kör­nyékbeli zsidóság vallásos szükség­leteiben elvégezze rendes feladatát. Először Tiszavidre ment. Egyedül volt s nem mint az Egyenlőség írja, harmadmagával. Tiszavidről dolgavégeztével útnak indult állítólag a Bus-tanya felé. Alig hagyta el a falut, fia érte utói Tiszaszalkáról, egy aznap érkezett levéllel, amely arról szólt, hogy Schwartz Zélignek a megszállt Dob- ronyban lakó lánya halva szülte meg a gyermekét. A levelet Schwartz Zélig magához vette s fiától elválva folytatta útját. Délután 3-4 óra tájban, „a nap már siklóban volt" amikor látták a lőberszegi kerülő­háznál s itt meg is kérdezte Fejes kerü­lőéktől, átmehet-e a Csarodán a Bustanya felé ? Válaszul azt kapta, hogy van egy kis viz a kanálisban, de mert Schwartz Zélig máskor is mindig erre szokott járni, nem ügyel­tek rá, csak annyit láttak, hogy va­lóban lement a patak szélére. Mégis az történt állítólag, hogy nem ment át a Csarodán, mert a Simondi-ta- nyán látták, ahová csak nagy kerü­léssel a kőhidon átmenve juthatott s még nagyobb utat kellett tennie a Butanya felé. Vallomás hangzott el azonban, hogy járt a Simondi-tanyán, mert a tanyai birtokos, Kulcsár Sán­dor vej ével Rostás Gyulával és Ha­lász, meg Nagy nevű emberével látta a tanya mellett, ahol négyes­ben az időtájt egy sövénykeritést csináltak s még tréfásan meg is szólította közülük az egyik: van egy jó tyúkom, vágd meg Zélig! De az szó nélkül tovább haladt Vámosatya felé a kövesutnak. Lé­nyeges volna az a momentum, hogy járt-e Zélig a Simondi tanyán tény­leg akkor nap, a vallomás azonban TT> r _ ' 1* ___ggj— és a gyümölcsös minden kártevői ellen védő­Il ßZgallC^ rezftienpor, lallla szerek. — Kaszák, kapák nagy választékban, a „HANGYA“ SZÖVETKEZET MÁTÉSZALKÁN Kossuth-utca 22 szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents