Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-05-11 / 19. (498.) szám

1930. május 11-én. tXITMlK iS tlRlt 3-ik oldal. Gyönyörflen fejlődtek ax őszi vetések vármegyénkben. Milliók kedvence olcsó ára, esínos formája, finom kidolgozása, tartós anyaga miatt a cipő Kapható: szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikéreggel-Oyahtókekaek j?22—27 nagyság Lányoknak 38—34 'nagyság P 3-451 Hőknek 35—41 nagyság P 4“— Férfiaknak 42—46 nagyság P 4-551 k. százezren hordják és aki még nem ismeri, sürgősen próbálja meg. Egyfor- h kényelmes és egészséges házi-, kerti-, uccal- és »peéfcipönek Csak qyöla) védjeggyel a talpán valódi I A közigazgatási bizottság pénteki ülésén Buchwein Béla gazdasági fő­felügyelő az alábbiakban ismertette vármegyénk mezőgazdasági helyze­tének április havi állapotát: Az időjárás április hó folyamán kedvező volt, bőséges csapadékkal, amely a mezei gazdasági munkála­tokat hátráltatta. Az őszi vetések a kedvező tavaszi időjárás mellett jól fejlődtek, erőteljesek, jól bokrosodtak A repce szépen fejlődött, virágzik. Az őszi búza általában jól fej­lődött, erőteljes, széles sásu, egyes helyeken annyira buja a növése) különösen a lápirészeken, hogy sá- solni kellett. Az őszi rozs szépen fejlődött, szárba indult s helyenként már a kalászát is kihányta. A tavaszi árpa és zab vetések szépen fejlődnek, de benük több helyütt a drótféreg és futrinka szá­mottevő károkat okozott. Szatmár, Ugocsa és Bereg közi­gazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék Általános Tanitó Egyesü­lete 1930. évi junius hó 5-én, csü­törtökön délelőtt fél 10 órai kez­dettel évi rendes közgyűlését tartja Mátészalkán, a Vármegyei Nagy­vendéglő (Székház) helyiségeiben, melyre az egyesület tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelet­tel meghívja Pap Ignác elnök és Gáli János főtitkár. Tárgysorozat: 1. Himnusz. 2. Elnöki megnyitó. hez emelkedhessünk. Ö épen az ösztön bizonytalanságából, a tévely­gések erőt rontó gátolásából óhajt­ja felemelni népét az ész biztonsá­got nyújtó igazságaihoz, hogy egye­sek boldogsága helyett az egész állam, az egész nemzet legyen bol­dog. Igen természetes, hogy az igaz­ság a két felfogás között van. Pla­ton az ösztön túlkapásaitól félti né­pét és a közérdeket látja veszélyez­tetve, ha az egyén elmerül ösztö­nei élvezésében s nem lát tovább tinója farkánál, nem érzi a hala­dás, a felemelkedés szükségességét, nem érzi s nem ismeri a közérde­ket, a közös célokat és még önma­ga érdekét is csak a napiak meg­szerzésére korlátozza. Az ilyen egyén s az ilyen állam kétségtele­nül a romlás, hanyatlás, pusztulás felé megy, mert nem ismerte fel az élet nagy követelményét: küz­delem, haladás, jobbitgatás nélkül elhull az ember, de a nemzet is. Elhull, mint az az épület, amelyi­ket nem gondoznak. Elkorhad, mint az a fa, amelyiken rajtavész a moh. Elesik, mint az esztelenül futó. El­terül, elvész anélkül, hogy célját A tengeri vetése megindult, a sok eső azonban a munkálatokat több helyütt akádolyozta. A burgonyát is elültették. A cukor- és takármányrépát már többnyire elvetették. — Egyes gaz­daságokban nagyobb rovar kár van s igy azokat újra kellett vetni. A korai vetések, amelyek jól keltek, szépen fejlődnek, sarabolásuk meg­kezdődött. A kerti veteményezést túlnyomó- részben be is fejezték. A dohánypalánták a melegágyak­ban jól fejlődtek, A rétek és legelők a bőséges csa- dék folytán erőteljesen fejlődnek, szép zöldek. A szőlők jól teleltek. Jelentette végül a gazdasági fel­ügyelő, hogy a baromfitenyésztés fej­lesztése szempontjából a földmivelésügyi miniszter várme­gyénk részére 2500 drb. rhode iz- land red naposcsibe és 500 darab tojás kiosztását engedélyezte, ame­lyek leszállítása folyamatban van. műsoros előadás. — 3. Főtitkári jelentés. 4, „A tanitó és a közigazgatás": Karabélyos Ede áll. isk. igazgató. 5. „Pedagógiai reflexiók" : Darvas János áll. tanitó. 6. Alapszabály módosítás bejelen­tése : Gáli János áll. isk. igazgató. 7. Az Eötvös-alap, mint a tanítóság jóléti intézménye: Csoknyai Berta­lan áll. isk, igazgató. 8. Pénztári jelentés, költségvetés és tagdíj hát­ralékok rendezése: Bertók Béla róm. kath, iskolai igazgató. 9. Indít­ványok. 10. Szózat. elérte volna, mert nem volt módja megujúlni. Az egyén azonban nemcsak arra való, hogy a tinó farkánál elbibe- lődjék. Ezt a nemtörődő igényte­lenséget még a 400 millió hindu nép sem engedheti meg magának. Annál kevésbé mi minden oldalról szorított, állandóan izzó tűz körül élő kis nemzet. Nékünk igenis fo­kozni kell igényeinket, ha meg aka­runk maradni. Nékünk a küzde­lemre felajzottan kell élnünk. Né­künk sem az ösztön elszunyasztó bizsergetéseibe, sem az ész elveibe nem lehet elmerülnünk. Nékünk még magunk fenntartása miatt is haladnunk kell a müveit nemzetek­kel, sőt a bennünket szorító ka­pocsként körülvevő népeket meg is kell előznünk. Elébük kell lép­nünk, amit nem érünk el a tinó farkához ragadással, csak a műve­lődéssel, Ennek a művelődésnek azonban nem szabad Platon példá­jára egyáltaljában megtagadnia az érzést és az ösztönt. És nem is a meglévő rossz állapot megrögzési- tésére kell törekednie. Hanem ösz- sze kell fognia az ösztön és érzés mutatásait az ész követelményeivel. előadással egybekötött táncmulatság a Vármegyei Nagyvendéglő (Szék­ház) összes termeiben. Műsor: 1. Hoppe Rezső: „Magyar dal- egyveleg". Énekli a beregi dalkör. 2. „A pótvizsga" egy felvonásos vígjáték, Irta: Vaszari János. Sze­replők: Tanár Szabó Viktor, Diák­kisasszony Boruch Bözsike, Rebi Ferenc. 3. Mácsai: „Petőfi dalok". Énekli a beregi dalkör. 4. „Üzenet Erdélyből". Szavalja Csoknyai Bertalan. 5. „Dalok", Énekli Varga Ferenc. 6. „A holdkóros“ egy felvonásos vígjáték. Irta: Nóti Károly. Szerep­lők: Tarló Menyhért Szabó Géza, Kendéné Vörös Ilona, Kende Gelsi László, Gitta Radványi Vilma, Dok­tor Aranyossy Ágoston, Szobalány. Megjelent Wells Világ­története« 16 pengős árban lapunk könyvesboltjában kapható. Az ész követelményei is olyan ta­nulságok eredményei, amelyeket az ösztönös cselekvés már elért, vagy amelyek abból szorosan következ­nek, amint az ész előrelépő gon­dolkozása igazolja. Ha tehát fela­datokat akarunk betölteni, célokat szolgálni, akkor nem is lehet más műveltségűnk iránya, mint épen az ösztön és érzés felfokozása, eliga­zítása, törekvéseink, céljaink eme­lése, hogy többek lehessünk. Ehhez azzal járul az ész, hogy többre se­gíti, sarkalja az ösztönt. Egyúttal a művelődés 1. megkönnyíti a napi­ak megszerzését, 2. fokozza az erő­ket, 3. előmozdítja életünket azzal, hogy kiemel szükségtelen kiadások­ból és szinte hajtja lépéseinket a jövő felé, jövőnk emelése, megtar­tása felé. A közvetetlen célokat eléreti s vélük az erőt fokozza — a jövő megvívására s benne ma­gunk emelésére, megtartására. Ha igy tekintjük, akkor a művelődés kerülhetetlen és amint látszik, épen ösztöneink és érzésünk kifejleszté­sével szolgálja emelkedésünket, meg­maradásunkat. Budapest. Kincs Elek. Mi a gazda legsürgősebb teen­dője? Az országos jelentések szerint várakozáson felüli jó termésre van kilátás úgy, hogy részben pótolni fogja a fagy által oko­zott múlt évi nagy kárt. De szük­ség is van bő termésre, hogy az alacsony terményárakat pótolja a mennyiség. Gazdálkodóink nagy részének számítása az, hogy ezer minden­féle kiadását az uj termésből fedezi, nagyobb beszerzéseit akkorára halogatja, vagy azt ha­marabb eszközölve ősszel fog­ja kifizetni. A legbiztosabbnak látszó legszebb számítást is ke­resztülhúzhatja azonban néhány percig tartó jégve­rés, vagy a tűz. E két elemi kár közül csak az egyik is kétségbe ejtő helyzetet teremthet és a gazda a jég ál­tal elvert táblája, vagy leégett asztagja mellett állva hiába kér­dezi : Istenem, miért tetted ezt velem, miből fizetem tartozásai­mat, ősszel honnan és miből ve­szek vetőmagot, miből tartom el családomat egy hosszú éven át, miből fedezem a gazdaság egy évi kiadását? Késő bánat, ezekre a kérdé­sekre választ adni nem lehet. De e kétségbeejtő gondoktól min­denki könnyen megszabadul, ha a tűz és jég okozta kárt áthárít­ja a biztositó intézetre azáltal, hogy termését jég ellen, házát, termését, egyáltalán me­zőgazdasági átalányát tűz ellen bebiztosítja. A vármegyei tüzrendészeti fe­lügyelőség 1929. évi adatai sze­rint 1928-ban 223.121 P, 1929- ben 151.288 P értéket tett ki a tűz által elpusztított vagyon, melynek csak kis hányada térült A vármegyei Áltelános Tenitó Egyesület junius 5-én közgyűlést tért. — Ugyanaznap este Este fél 9 órai kezdettel műsoros

Next

/
Thumbnails
Contents