Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-03 / 44. szám
1929. november 3-án szATMán is mmm 3-ik oldal. Hatalmas tömegek érdeklődése mellett, rendkívül díszes keretek között tartották meg a XXL országos katholikus nagygyűlést. Ezer és ezer ember özönlött a múlt hét végén napokon át Budapestre, hogy hitet tegyen vallása mellett és résztvegyen a magyar katolikus élet egyik leghatalmasabb megnyilatkozásán, a 3 napos katolikus nagygyűlésen. De nem maradtak el a budapestiek sem. Hogy milyen hatalmas erők mozgatták meg a magyar katolikus társadalmat, arra a legegyszerűbb bizonyíték az az óriási lelkesedés, amely a vasárnapi eucharisztikus körmeneten jutott teljes megnyilatkozásra. Vasárnap reggel félkilenckor a belvárosi főplébánia templomban a pápai nun- cius celebrált misét, Bangha Béla prédikált. A kongresszus résztvevői azután a Vigadóban gyülekeztek, élükön a magyar egyházi, társadalmi és politikai élet kiválóságaival. A disziilést Zichy János nyitotta meg és felolvasta a gyengélkedő gróf Apponyi Albert megnyitó beszédét. Apponyi azt üzente a nagygyűlésnek, hogy a katolikusok, ha szabadságaikban vagy hagyományaikban meg is támadják őket, ellentámadásba ne menjenek. A katolikus világból — Írja Apponyi — soha a béke megbontása nem fog kiindulni, soha a magyar nemzeti egység pilléreit nem fogják megdönteni. Végül megemlékezett Zichy Nándor születésének századik évfordulójáról és Prohászka Ottokárról. életre hulló homályban. A sirhan- tokba tűzdelt gyertyák imbolygó fénye tulvilágit a földi dolgok sötétségén. Egyszerű fenyőfakereszt és a félelmetes kripta fölé emelt művészi mauzóleum dokumentum az örökkévalóság hazájáról. A Betti néni keresztje több volt, mint dokumentum, az a sugár fakereszt olyan volt, mint egy zenés evangélium. Emiatt a kereszt miatt szerették a Betti néni sírját lukas zsebü munkások, a vasalt nadrágu agglegények, a halált váró öreg emberek és élni nem tudó szegény- legények. Az a kereszt száraz tényként vetítette a sir körül állók homlokára, hogy minden sir alatt pihenő, tört szív odaát él és énekel! Az emberi élet nem kérdőjel, hanem felkiáltójel! Az emberi élet rövidke béke s hosszú harc és a halál rövid harc és hosszú béke! Minden múlik, száll, búcsút int, elillan: az ifjúság, a dal, a nyár, a csók . . . Születünk, élünk és észre se vesszük, hogy meghalunk . . . Földi életünk az örök élethez csak egy — prológ! A nagy tetszéssel fogadott üzenet felolvasása után Orsenigo Cesare pápai nuncius magyarnyelvű beszédet mondott és rámutatott azokra az elszakíthatatlan kötelékekre, melyek XL Pius pápát Magyarországhoz fűzik. A nagygyűlés lelkes tapssal ünnepelte a pápa követét, aki után Hász István tábori püspök mondott ünnepi beszédet Szent Benedek rendjének 1400 éves jubileumáról. A tábori püspök után gróf Kle- belsberg Kuno kultuszminiszter tartott előadást a vallási és nemzeti gondolatról. Történelmi visszapillantással ismertette a katolikusok szerepét Magyarországnak Kelet ellen vívott küzdelmeiben, kiemelte, hogy a magyar nemzet életének nagy eseményeivel mindig összefonódik a nemzeti és vallási gondolat. A kultuszminiszter beszéde után a Himnusz eléneklése bezárta az első diszgyülést. A körmenet. Délután a szokásos fénnyel tartották meg az eucharisztikus körmenetet. Az Oltáriszentséget Szmre- csányi Lajos egri érsek vitte fényes baldachin alatt. A Kossuth Lajos-téren felállított diszoltárnál Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondott szentbeszédet. Hirdette, hogy a katolikus világ a mostani egyre nyomasztóbb gazdasági, társadalmi és nemzetközi bizonytalanságban Krisztustól várja a gyógyulást, mert hiszi és tudja, hogy a nemzetek még gyógyíthatók, hogy nincs még veszve minden és lesz még feltámadás. A nagygyűlés második napfa. A katholikus nagggyülés hétfői napjának délelőttje a különböző egyesületek gyűléseivel telt el. Ezúttal is főpapi szentmisék vezették be a tanácskozásokat. Délután 4 órakor tartották a katolikus nagygyűlés második nyilvános diszülését a Vigadóban. A pápai himnusz éneklése után Láng János országgyűlési képviselő „A családok és a nemzeti egység megmentése“ címmel tartott előadást. Huszár Károly a jövő évben kezdődő Szent Imre jubileumi év előkészítésével foglalkozott beszédében. Glattfelder Gyula Csanádi püspök tartott ezután nagyszabású előadást a hithüségről és a békéről. Este 7 órakor a katolikus munkások gyűltek össze a régi képviselőházban. A nagygyűlést Szabó József nyitotta meg, majd Zadravecz István püspök beszélt a kenyérproblémáróL Serédi Jusztinián hercegprímás beszédében hangoztatta, hogy mindig jól érzi magát a munkások között, mert gyermekkorától kezdve megtanulta a muka szereiét. — Az ország boldogulni fog, — mondotta — ha a munkáskéztől az illető részt senki sem tagadja meg. Senki ne vegye el más elől a kenyeret. Akinek van kenyere, az ne szorítson ki másokat a munkából. Akinek van olvan állása, amelyből becsületesen meg tud élni, az ne harácsolja el mások elől a hivatalokat. Vass József népjóléti miniszter beszélt ezután és azt fejtegette, hogy az erkölcsi értékek valutája lassan- lassan emelkedőben van. A szociális problémák megülik minden kormány fejét és a néprétegek lelkét. Ép ezért megérti minden nemzet kormánya, hogy a munkának egyenlő jogosultsága van a tőkével. Takarékoskodjunk! A hatalmas nagygyűlés utolsó napján Serédi Jusztinián hercegprímás mondotta a záróbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a nagygyűlésen mindenki megvizsgálta lelkiismeretét és azt, vájjon a magán- és nyilvános élete megegyezik-e a krisztusi ideállal. A magyar katolikusok gyógyulni akarnak, különösen kigyógyulni a hitbeli közönyösségből, a nemtörődömségből és a felfokozott igényekből. Minden ember száz és száz apróságot könnyen megtagadhat magától anélkül, hogy a szükségestől megfosztaná magát. Ha kevesebb a jövedelem, nem akarom lakásban, divatban és luxusban túlszárnyalni a gazdagokat. És azt is bátran kimondom, mert úgy érzem, ki kell mondania valakinek, hogy ha csonka ország vagyunk, akkor szabjuk cson- kaságunkhoz állami igényeinket is. Hosszantartó taps szakította félbe a hercegprímás beszédét, aki ezután arról beszélt, hogy a nagygyűlés mélységes részvéttel osztozik a kormányzónak gyermekéért aggódó apai fájdalmában. Végül áldását adta az egybegyűltekre. A nagykárolyi református egyházmegye szerdán közgyűlést tartott, egyházi és világi tagjainak élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Fóris Lajos esperes-lelkész szárnyalóan szép imája vezette be, majd a tanácskozások rendjét Péchy László főispán, főgondnok nyitotta meg rendkívül mély hatást tett elnöki szavakkal. Mint máskor, úgy ez alkalommal is erőteljes szavakban adott kifejezést annak a meggyőződésének, hogy legnagyobb nemzeti érdekeink szempontjából feltétlenül szükségesnek tartja a legteljesebb felekezeti béke megóvását, mert enélkül nem szolgálhatjuk eredményesen legfontosabb nemzeti céljainkat. A magyar ellenzéki pártok megerősödtek a felvidéki választásokon. Kilenc magyar kéviselő a prágai parlamentben. A vasárnapi felvidéki választások elé nagy várakozással tekintett a csonka-ország népe is. A választást ugyanis rendkívül erős és heves küzdelem előzte meg. Az egyesült magyar pártok azonban szívósan kitartottak a küzdelemben s hiábavaló volt a hatalmasok minden erőszakoskodása. Különösen a magyar újságok s ezek között Ruszinszkóban a Munkácson megjelenő Kárpáti Híradó és a Beregszászban megjelenő, rendkívül bátor hangú Ruszinszkói Magyar Gazda lelkesültsége tartotta ébren a magyarságban az öntudatos összefogás elhatározó érzését. A választások eredménye általában megfelel a várakozásnak. A cseh pártok között lényeges eltolódás nincs. A magyar ellenzékiek a cseh pártok rohama ellenére megtartották pozíciójukat, sőt általában növelték szavazataikat. Az 1925. évben kapott 222.985 szavazattal szemben most 257'438 szavazatot kaptak és igy 34*453 uj szavazatot nyert a magyar lista. Végeredményben a magyarság 9 mandátumhoz jutott. Remarque: „Nyugaton a helyzi változatlan" cimü könyve P 3'60-< kapható a Szatmár és Bereg könyv- kereskedésében. Vidékre portómentesen. Különösképpen figyelemre méltó szavakkal szólott ezután a főispán- főgondnok az egyházaknak arról a fokozott kötelességéről és hivatásáról, amellyel a mai nyomasztó gazdasági viszonyok között legkiváltkép óvniok kell a lelkeket a szélsőségektől. A nagyhatású főgondnoki szavak után sorra kerültek a tárgysorozat pontjai, a tanügyi bizottság jelentése, az egyházmegye viszonyait alapos áttekintéssel ismertető espe- resi jelentés, majd a számvevőszéki jelentés. Ennél a pontnál a tagságáról lemondott Osváth Lajos miskolci vm. számvevőségi főnök helyére Varga Gyula számvevőségi főnököt választotta meg a közgyűlés. Népes közebéd után a délutáni órákban bírósági ügyek kerültek sorra. Péchy László főispán a felekezeti béke szükségességét hirdette főgondnoki beszédében a nagykárolyi ref. egyházmegye közgyűlésénA mai leromlott gazdasági helyzetben az egyházak kötelessége, hogy a lelkeket óvják a szélsőségektől.
