Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-11 / 32. szám
SXAVMiR tS BUN 3-ik oldal. __1^29. augusztus 11-éri „ÉÉJ lMl — F;ngem, mint miniszteri biztost bízott meg. Ennek a súlyos felelősséggel járó megbízatásnak csak azért tudtam sikeresen megfelelni, mert az érdekeltség abszolút többsége báró Kende Zsigmond javaslatára a legnagyobb anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, a munkálatok végrehajtására szükséges 6 millió aranykorona államkölcsön felvételét 1926. évi április 14-én tartott közgyűlésén megszavazta és a mellém rendelt véleményező bizottság, élén báró Kende Zsigmonddal mindenben a legnagyobb odaadással, azonban úgy támogatott, hogy észrevételeit sem hallgatta el, igy módot nyújtott arra is, hogy az érdekeltség óhajtását is megismerjem és teljesíthessem. A csatorna megnyitása előtt kö- szönetemet és hálámat fejezem ki kedves munkatársaim mérnök kartársaimnak, elsősorban Schick Jenő igazgató-főmérnöknek, továbbá Szó- rády Pál és Tápay László szakaszmérnököknek, Bállá László számvevőnek, továbbá Bátori Oszkár és gróf Teleky János építési vállalkozóknak. Végül a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznem Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozóról is, aki az előttünk levő osztómű és a torkolati bukógát munkálatait ta- lajvizszín sülyesztéssel a lehető legnehezebb viszonyok között is nagy anyagi áldozatok árán, de azért műszakilag helyesen és kifogástalanul hajtotta végre. Általában kiváló gondot fordítottam arra, hogy a munkálatokat jól és a célnak megfelelően hajtsuk végre. Szilárd hitem és meggyőződésem, hogy a létesített vizimüvek biztosítani fogják az ártéri birtokosságnak a nyugodt és vízkároktól mentes gazdálkodás lehetőségét. Kérem azonban az ártéri birtokosságot, hogy minél előbb térjenek át az intenzivebb és modern gazdálkodásra, szerezzenek be modern gazdasági gépeket (traktorokat stb.) s evégből a kisgazdák társuljanak vagy alakítsanak szövetkezeteket. Ily gazdálkodás mellett azután a vizszabályozási járulék a nagyobb terméshozammal szemben alig szám- bavehető terhet fog jelenteni s ha majd erről a birtokosság meggyőződik, kérem fogadjon engem is szeretetébe és néha emlékezzék meg rólam. Ezután Péchy László főispán, a kormány nevében kifejezte elismerését és megelégedettségét az elvégzett hatalmas munka felett és szívélyes szavakkal köszöntötte a munka levezetőit és végrehajtóit. Lelkes éljenzéssel és helyesléssel fogadott párperces beszéde után, Becker Ádám miniszteri tanácsos a földmivelésügyi miniszter képviseletében a miniszter szerencse- kivánatait és további jóindulatát tolmácsolta. Báró Kende Zsigmond, felsőházi tag, magasan szárnyaló és alapos áttekintésü beszédet mondott el ezekután. A beszédet lapunk tárcarovatában közöljük. Báró Kende Zsigmond beszéde után, melyet a nagyszámú hallgatóság zajos helyeslése többször megszakított, az egybegyűltek áhitatos hangulatban és felemelt szívvel elénekelték a Himnuszt. A Himnusz elhangzása után Kö- vessy Győző min. biztos felkérte a miniszterelnök képviseletében megjelent Péchy László főispán ő méltóságát, hogy a csatorna megnyitását engedélyezze. Az engedély megadása után báró Kende Zsigmond intézkedett, hogy meginduljon a kotrógép s kiemelje az utolsó földrészletet, melyet még az uj csatorna s a régi Túr folyó között meghagytak. Az Európában egyedül álló méretezésű kotrógép dübörögve indult meg s néhány perc múlva a parton várakozók ezrei ajkáról elröpent az ujjongó kiáltás: folyik már a Túr!!... Schick Jenő ig. főmérnök ismertette ezután a munkálatokat: A Tisza-Szamosköz Szatmár és Ugocsa vármegyéknek az a háromszög alakú lapályos része, amelyet egyik oldalon a Tisza folyónak Tiszapéterfalvától a Szamos torkolatáig terjedő szakasza, másik oldalon a Szamos folyónak a torkolattól az etenyi holt mederig terjedő szakasza, harmadik oldalon pedig a sárközi határban fekvő Rákta és Ravaszos nevű természetes medrek, innen pedig Szőllősgyuláíg az ugo- csai Avas hegység lába, illetőleg a tervezett tiszai Túr csatorna nyomvonala határol Tiszapéterfalváig. A leirt és vizrajzilag pontosan körülhatárolt, egységes területet évszázadokon keresztül szabadon járták a Tisza, Szamos és Túr folyók, valamint a Batár patak árvizei. A XIX, században történtek ugyan már elszigetelt kísérletek. Az erők egyesítése csak 1914. január hóban következett be, amikor az előbb ismertetett terület érdekeltsége a szatmári folyammérnöki hivatal által készített és a földmivelésügyi miniszter ur által elbírált tervek alapján társulattá alakult és nyomban hozzá is fogott a legsürgősebb feladatnak, a Túr elvezetésének megvalósításához. A világtörténelem leggyászosabb évében alakult uj társulat a tervezett Tiszai Tur-csatornának mindössze 4 km.-es szakaszát tudta csak kiépíteni, valamint Tiszabecsnél az tán az árvizek még gyakoribbak lettek és évről-évre elpusztítva a termést, a tönkrejutás szélére juttatták az elszegényedett szinmagyar vidéket. Hogy mi történt ezen határozat, illetve Kövessy Győző min. biztos ur kinevezése óta, azt az imént hallott szakszerű beszédéből méltóztatnak tudni. Két év alatt megváltozott a vidék képe, de megváltozott a földmive- léssel foglalkozó lakosság lelkiállapota is, amit első sorban gróf Bethlen István miniszterelnök ur ő exelenciá- jának köszönhetünk, ki mérlegelve helyzetünket, hogy három impérium- ra szakadtunk, hogy három országhatárt képező folyónk van, székhelyünktől megfosztattunk és hogy egy tizennégy és fél kilométeres, 24 méter fenékszélességü csatorna építése nem lehet segély nélküli feladata egy felére csonkított társulatnak, — bölcs belátással, hazafias gondolkozásának általunk soha meg nem hálálható elhatározásával az előirányzati összeg egy harmadával 2.320.000 arany koronával, mint államsegéllyel, a költségek egyharma- dát levette vállunkról. Köszönet és hála érette éppen úgy, mint Máyer János és Búd János nagyméltóságainak, kik sok jóakarattal, igazságos ügyünknek mindenkor előmozditói, támogatói voltak. Most már be kell látnia minden ártéri birtokosnak, hogy szorgalma jutalmára ugyanolyan esélye van, mint más árviznemjárta vidék gazdáinak, tudja, hogy a talaj meg- müvelési és javítási költségeinek jövedelmét az árvíz nem pusztítja el és azt is el kell ismernie, hogy a sok csapás után ez a két év szerencsét hozott, ami éppen úgy a Kövessy Győző min. biztos ur és általa jól választott Schick Jenő főmérnök ur érdeme, mint a vállalkozó Bátori Oszkár és gróf Teleki János uraknak és gróf Haller Ferenc urnák, nemkülönben Széchy Endre vállalkozó urnák. Ők a munka minden részleténél igyekeztek a tervnek megfelelő legtökéletesebbet adni a legnobilisabb formában és eljárással. Az az elismerés, mellyel a miniszteri biztos ur a véleményező bizottság odaadó munkája iránt nyilatkozott, érdemet jutalmazott, mert egy hosszú éveken tartó nobile-offitiuam teltesité- séről van szó és ezen elismerésért társaim nevében is köszönetét mondok. De viszont, hol találjak szavakat azon, a társulat érdekében, habár fél századon kifejtett tevékenységemnek oly nagy mérvű túlbecsüléséért és jutalmazásáért, amit a Tur- csatornának nevemről való elnevezése jelent? Mindőn egy év előtt ezen gondolat a véleményező bizottság előtt felvettetett, méltatlannak érezve magamat ezen kitüntetésre, sikerült az indítványt visszavétetnem, most a véleményező bizottság és annak elnöke, a miniszteri biztos ur befejezett tény elé állított s igy nem tehetek egyebet, mint meghajolva akaratuk és határozatuk előtt, szivem mélyéből mondok hálás köszönetét az indítványozó Székely Eduárd urnák, a véleményező bizottság tagjainak és a határozatot jogerőssé tevő Kövessy Győző min. biztos urnák és az ő határozatukat esetleg helyeslő közönségnek. És most csak azon erős hitemnek adok még kifejezést, hogy minél jobban, minél biztosabban fogjuk élvezhetni a szabályozás kulturális előnyeit, annál kevésbbé fog nehezen esni a ma oly súlyos ártéri adó fizetése. Tisztelt ünneplő közönség, — amidőn a nagy kulturmunkát vidékünk anyagi biztosítására, minden iránybani fellendülésére végrehajtottuk, éppen úgy hazafias célt is szolgáltunk, mert megmutattuk, hogy a magyar nemzetben van élni akarás, van tudás, van áldozatkészség és van hit és remény egy szebb és jobb jövőben. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. úadÓMágban, ízben éd ded faágban PrOETKER-fé,e Kérje minien fiiszerteestedcsta A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. uj tiszai töltés 600 m. és a panyo- lai határban a Szamosjobbparti töltés 3000 m, hosszú szakaszát. A régi, vizrajzilag pontosan körülhatárolt 208.000 »kataszteri holdján a társulatnak e szinmagyar lakta területen a tervezett töltések és csatornák ma három ország határán vonulnak keresztül. Magyar impérium alatt mindössze 114.000 kát. hold, vagyis az egész terület 52.5°/o-a maradt. Szimbólumnak tekintem azt, hogy a három társulati rész közül mi szegény, kifosztott magyarok fogtunk először hozzá a nagy munkához, megmaradt nemzeti vagyonunk megmentéséhez és biztosításához. A földmivelésügyi miniszter ur által elbírált tervek alapján a munka még 1926. évben megindult a Tisza- balparti védtöltés Tiszabecs-milotai szakaszán, valamint a belvízcsatornákon, mig a külvizek, vagyis a Túr elvezetésének munkálatait a tervezés, engedélyezés és előkészítés miatt csak 1927 év októberében lehetett megkezdeni. A külvizek elvezetésére készült és jóváhagyott terv szerint a Túr folyó szabályozása és árvizeinek kártétel nélkül való elvezetése végett a trianoni hármas határtól kezdve a Hodos patak medrének felhasználásával uj medret kellett két oldali védtöltéssel létesíteni Sonkádig, ahonnan az árvizek a 11,5 km. hosszú báró Kende Zsigmond csatornán át Halábor községgel szemben jutnak a Tiszába. A szabályozott Túr meder és csatorna együttes hossza 30.4 km, A kereken 2,500.000 m3-es hatalmas földmunka 1927 októberében indult meg, de csak az 1928. év márciusában vett nagyobb lendületet, amikor a kontinens legnagyobb excavatora, az István kotró is beállott a dolgozók sorába. A sonkádi osztómű, amely egy bukógátból és egy két nyílású vasbeton csőzsilipből áll, abból a célból épült, hogy a Sonkádtól Olcsva- apátiig terjedő és a csatorna kiépültével holttá váló Túr meder legfeljebb 5 másodpercenkénti vízmennyiséggel ellátható legyen. A belvizek levezetésére készült
