Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-11 / 32. szám

SXAVMiR tS BUN 3-ik oldal. __1^29. augusztus 11-éri „ÉÉJ lMl — F;ngem, mint miniszteri biztost bí­zott meg. Ennek a súlyos felelősséggel járó megbízatásnak csak azért tudtam sikeresen megfelelni, mert az érde­keltség abszolút többsége báró Kende Zsigmond javaslatára a leg­nagyobb anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, a munkálatok végre­hajtására szükséges 6 millió arany­korona államkölcsön felvételét 1926. évi április 14-én tartott közgyűlé­sén megszavazta és a mellém ren­delt véleményező bizottság, élén báró Kende Zsigmonddal mindenben a legnagyobb odaadással, azonban úgy támogatott, hogy észrevételeit sem hallgatta el, igy módot nyújtott arra is, hogy az érdekeltség óhaj­tását is megismerjem és teljesít­hessem. A csatorna megnyitása előtt kö- szönetemet és hálámat fejezem ki kedves munkatársaim mérnök kar­társaimnak, elsősorban Schick Jenő igazgató-főmérnöknek, továbbá Szó- rády Pál és Tápay László szakasz­mérnököknek, Bállá László számve­vőnek, továbbá Bátori Oszkár és gróf Teleky János építési vállal­kozóknak. Végül a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznem Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozóról is, aki az előttünk levő osztómű és a torkolati bukógát munkálatait ta- lajvizszín sülyesztéssel a lehető leg­nehezebb viszonyok között is nagy anyagi áldozatok árán, de azért műszakilag helyesen és kifogástala­nul hajtotta végre. Általában kiváló gondot fordítot­tam arra, hogy a munkálatokat jól és a célnak megfelelően hajtsuk végre. Szilárd hitem és meggyőződésem, hogy a létesített vizimüvek biztosí­tani fogják az ártéri birtokosságnak a nyugodt és vízkároktól mentes gazdálkodás lehetőségét. Kérem azonban az ártéri birto­kosságot, hogy minél előbb térjenek át az intenzivebb és modern gaz­dálkodásra, szerezzenek be modern gazdasági gépeket (traktorokat stb.) s evégből a kisgazdák társuljanak vagy alakítsanak szövetkezeteket. Ily gazdálkodás mellett azután a vizszabályozási járulék a nagyobb terméshozammal szemben alig szám- bavehető terhet fog jelenteni s ha majd erről a birtokosság meggyő­ződik, kérem fogadjon engem is szeretetébe és néha emlékezzék meg rólam. Ezután Péchy László főispán, a kormány nevében kife­jezte elismerését és meg­elégedettségét az elvégzett hatalmas munka felett és szívélyes szavakkal köszöntötte a munka levezetőit és végrehajtóit. Lelkes éljenzéssel és helyesléssel fogadott párperces beszéde után, Becker Ádám miniszteri tanácsos a földmivelésügyi miniszter képvi­seletében a miniszter szerencse- kivánatait és további jóindulatát tolmácsolta. Báró Kende Zsigmond, felsőházi tag, magasan szárnyaló és alapos áttekintésü beszédet mondott el ezekután. A beszédet lapunk tárca­rovatában közöljük. Báró Kende Zsigmond beszéde után, melyet a nagyszámú hallgatóság zajos helyes­lése többször megszakított, az egybegyűltek áhitatos hangulatban és felemelt szívvel elénekelték a Himnuszt. A Himnusz elhangzása után Kö- vessy Győző min. biztos felkérte a miniszterelnök képviseletében meg­jelent Péchy László főispán ő méltó­ságát, hogy a csatorna megnyitását engedélyezze. Az engedély meg­adása után báró Kende Zsigmond intézkedett, hogy meginduljon a kotrógép s kiemelje az utolsó föld­részletet, melyet még az uj csatorna s a régi Túr folyó között meghagy­tak. Az Európában egyedül ál­ló méretezésű kotrógép dübörögve indult meg s néhány perc múlva a parton várakozók ezrei ajkáról elröpent az ujjongó kiáltás: folyik már a Túr!!... Schick Jenő ig. főmérnök ismer­tette ezután a munkálatokat: A Tisza-Szamosköz Szatmár és Ugocsa vármegyéknek az a három­szög alakú lapályos része, amelyet egyik oldalon a Tisza folyónak Tiszapéterfalvától a Szamos torko­latáig terjedő szakasza, másik olda­lon a Szamos folyónak a torkolat­tól az etenyi holt mederig terjedő szakasza, harmadik oldalon pedig a sárközi határban fekvő Rákta és Ravaszos nevű természetes medrek, innen pedig Szőllősgyuláíg az ugo- csai Avas hegység lába, illetőleg a tervezett tiszai Túr csatorna nyom­vonala határol Tiszapéterfalváig. A leirt és vizrajzilag pontosan körülhatárolt, egységes területet év­századokon keresztül szabadon jár­ták a Tisza, Szamos és Túr folyók, valamint a Batár patak árvizei. A XIX, században történtek ugyan már elszigetelt kísérletek. Az erők egyesítése csak 1914. január hóban következett be, amikor az előbb ismertetett terület érdekeltsége a szatmári folyammérnöki hivatal által készített és a földmivelésügyi mi­niszter ur által elbírált tervek alap­ján társulattá alakult és nyomban hozzá is fogott a legsürgősebb fel­adatnak, a Túr elvezetésének meg­valósításához. A világtörténelem leggyászosabb évében alakult uj társulat a terve­zett Tiszai Tur-csatornának mind­össze 4 km.-es szakaszát tudta csak kiépíteni, valamint Tiszabecsnél az tán az árvizek még gyakoribbak lettek és évről-évre elpusztítva a termést, a tönkrejutás szélére juttat­ták az elszegényedett szinmagyar vidéket. Hogy mi történt ezen ha­tározat, illetve Kövessy Győző min. biztos ur kinevezése óta, azt az imént hallott szakszerű beszédéből méltóztatnak tudni. Két év alatt megváltozott a vidék képe, de megváltozott a földmive- léssel foglalkozó lakosság lelkiálla­pota is, amit első sorban gróf Bethlen István miniszterelnök ur ő exelenciá- jának köszönhetünk, ki mérlegelve helyzetünket, hogy három impérium- ra szakadtunk, hogy három ország­határt képező folyónk van, szék­helyünktől megfosztattunk és hogy egy tizennégy és fél kilométeres, 24 méter fenékszélességü csatorna épí­tése nem lehet segély nélküli fel­adata egy felére csonkított társulat­nak, — bölcs belátással, hazafias gondolkozásának általunk soha meg nem hálálható elhatározásával az előirányzati összeg egy harmadával 2.320.000 arany koronával, mint ál­lamsegéllyel, a költségek egyharma- dát levette vállunkról. Köszönet és hála érette éppen úgy, mint Máyer János és Búd János nagyméltóságai­nak, kik sok jóakarattal, igazságos ügyünknek mindenkor előmozditói, támogatói voltak. Most már be kell látnia minden ártéri birtokosnak, hogy szorgalma jutalmára ugyanolyan esélye van, mint más árviznemjárta vidék gaz­dáinak, tudja, hogy a talaj meg- müvelési és javítási költségeinek jövedelmét az árvíz nem pusztítja el és azt is el kell ismernie, hogy a sok csapás után ez a két év szerencsét hozott, ami éppen úgy a Kövessy Győző min. biztos ur és általa jól választott Schick Jenő fő­mérnök ur érdeme, mint a vállal­kozó Bátori Oszkár és gróf Teleki János uraknak és gróf Haller Fe­renc urnák, nemkülönben Széchy Endre vállalkozó urnák. Ők a munka minden részleténél igyekeztek a tervnek megfelelő leg­tökéletesebbet adni a legnobilisabb formában és eljárással. Az az elis­merés, mellyel a miniszteri biztos ur a véleményező bizottság odaadó munkája iránt nyilatkozott, érdemet jutalmazott, mert egy hosszú éve­ken tartó nobile-offitiuam teltesité- séről van szó és ezen elismerésért társaim nevében is köszönetét mon­dok. De viszont, hol találjak szavakat azon, a társulat érdekében, habár fél századon kifejtett tevékenysé­gemnek oly nagy mérvű túlbecsü­léséért és jutalmazásáért, amit a Tur- csatornának nevemről való elneve­zése jelent? Mindőn egy év előtt ezen gon­dolat a véleményező bizottság előtt felvettetett, méltatlannak érezve ma­gamat ezen kitüntetésre, sikerült az indítványt visszavétetnem, most a véleményező bizottság és annak el­nöke, a miniszteri biztos ur befeje­zett tény elé állított s igy nem te­hetek egyebet, mint meghajolva akaratuk és határozatuk előtt, szi­vem mélyéből mondok hálás köszö­netét az indítványozó Székely Eduárd urnák, a véleményező bizottság tag­jainak és a határozatot jogerőssé tevő Kövessy Győző min. biztos urnák és az ő határozatukat esetleg helyeslő közönségnek. És most csak azon erős hitem­nek adok még kifejezést, hogy mi­nél jobban, minél biztosabban fog­juk élvezhetni a szabályozás kultu­rális előnyeit, annál kevésbbé fog nehezen esni a ma oly súlyos ár­téri adó fizetése. Tisztelt ünneplő közönség, — amidőn a nagy kulturmunkát vidé­künk anyagi biztosítására, minden iránybani fellendülésére végrehajtot­tuk, éppen úgy hazafias célt is szolgáltunk, mert megmutattuk, hogy a magyar nemzetben van élni aka­rás, van tudás, van áldozatkészség és van hit és remény egy szebb és jobb jövőben. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. úadÓMágban, ízben éd ded faágban PrOETKER-fé,e Kérje minien fiiszerteestedcsta A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. uj tiszai töltés 600 m. és a panyo- lai határban a Szamosjobbparti töl­tés 3000 m, hosszú szakaszát. A régi, vizrajzilag pontosan kö­rülhatárolt 208.000 »kataszteri hold­ján a társulatnak e szinmagyar lakta területen a tervezett töltések és csatornák ma három ország hatá­rán vonulnak keresztül. Magyar impérium alatt mindössze 114.000 kát. hold, vagyis az egész terület 52.5°/o-a maradt. Szimbólumnak tekintem azt, hogy a három társulati rész közül mi szegény, kifosztott magyarok fog­tunk először hozzá a nagy munká­hoz, megmaradt nemzeti vagyonunk megmentéséhez és biztosításához. A földmivelésügyi miniszter ur által elbírált tervek alapján a munka még 1926. évben megindult a Tisza- balparti védtöltés Tiszabecs-milotai szakaszán, valamint a belvízcsator­nákon, mig a külvizek, vagyis a Túr elvezetésének munkálatait a tervezés, engedélyezés és előkészí­tés miatt csak 1927 év októberében lehetett megkezdeni. A külvizek elvezetésére készült és jóváhagyott terv szerint a Túr folyó szabályozása és árvizeinek kártétel nélkül való elvezetése vé­gett a trianoni hármas határtól kezdve a Hodos patak medrének felhasználásával uj medret kellett két oldali védtöltéssel létesíteni Sonkádig, ahonnan az árvizek a 11,5 km. hosszú báró Kende Zsig­mond csatornán át Halábor község­gel szemben jutnak a Tiszába. A szabályozott Túr meder és csatorna együttes hossza 30.4 km, A kereken 2,500.000 m3-es hatal­mas földmunka 1927 októberében indult meg, de csak az 1928. év márciusában vett nagyobb lendüle­tet, amikor a kontinens legnagyobb excavatora, az István kotró is beál­lott a dolgozók sorába. A sonkádi osztómű, amely egy bukógátból és egy két nyílású vas­beton csőzsilipből áll, abból a cél­ból épült, hogy a Sonkádtól Olcsva- apátiig terjedő és a csatorna ki­épültével holttá váló Túr meder legfeljebb 5 másodpercenkénti víz­mennyiséggel ellátható legyen. A belvizek levezetésére készült

Next

/
Thumbnails
Contents