Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-10 / 10. szám
1929, március 10-én, 3-ik oldal. %mmm is me® A hónap folyamán tett hivatalos látogatásai során a tanítás menetének megfigyelése végett meglátogatta a mátészalkai áll. polg. fiu- és leányiskolát s ennek eredményeként megállapította, hogy e polgári iskolának törvényes elhelyezését a tanulmányi és nevelési eredmények biztos veszélyeztetése nélkül elodázni továbbra már nem lehet s eziránt szükséges intézkedéseket foganatosítani kell. Hírül adtuk a múlt héten, hogy a Máv. igazgatóságának kérésére Péchy László főispán csütörtökre értekezletet hivott össze a Mátészalka—nyíregyházai vasútvonal síncseréje s a vonal átépítés költségeihez való érdekeltségi hozzájárulás megtárgyalása végett. Az értekezleten a főispán elnöklete alatt vármegyénk részéről kiküldött bizottság tagjai közül ott volt dr. Streicher Andor alispán, br. Kende György és Gu- lácsy István. A Máv. képviseletében megjelent Lux Ernő igazgató helyettes, Balás Károly debreceni üzleti-igazgató, Érti Róbert, dr. Udvarhelyi Bartha Sándor, Ungváry György főfelügyelők, Kiár István felügyelő, Jörg József osztálymérnök. A főispán megnyitójában hangsúlyozta a tervezett vonal-átépités közgazdasági jelentőségét, egyben rámutatott arra, hogy vármegyénk e kérdés elbírálásánál anyagi helyzetét is különösképpen számba kell, hogy vegye. A vasútvonal-átépítés ügyét L,ux Ernő igazgató helyettes ismertette. Elmondotta, hogy ezen a vonalon a kellemetlen forgalmi nehézségek gyökeres javításra szorulnak annál inkább, mert csak fokozatos rosszabbodás következhet s rövidesen lehetetlenné válik a mai nagyobb tonnaszámu teherkocsik Járatása, egyben pedig a személyvonatok már ma is kínosan hosszú menetidejének megfelelő csökkentése. Az átépítés munkáját azonban anyagi eszközének hiánya miatt sem a Máv., sem a Hév. nem tudja vállalni, hanem ahhoz az érdekeltek hozzájárulása is szükséges. Az átépítés már meg is kezdődött, mert a Máv. nem várhatott addig, mig az érdekeltekkel való tárgyalások befejeződHradil Dezső főállatorvos számolt be végül arról, hogy állategészségügyi zárlat áll fenn lépfene miatt Vásárosnamény, Nagyszekeres, Csen- ger községekben. Veszettség miatt Olcsván, Nyírcsaholyban. Lórühkór miatt Tunyog, Fábiánháza, Kocsord, Tiszaadony, Gergelyi, Milota, Pe- nyíge, Csaholc, Cégénydányád, Sza- mosszeg, Kislónya, Zajta községekben. Sertésvész miatt Urában. Ser- tésorbánc miatt Csarodán. nek, hanem a rendelkezésére álló összegekből hozzáfogott az építéshez. Ha az érdekeltségek hozzájárulása meglesz, akkor 1929-30 évben a munka befejezhető lesz. Az átépítésnek legtöbb közlekedési előnye, hogy 15—20 tonnás teherkocsik rendes Járatása válik lehetségessé, ami a szállítási díjtételeknél lényeges különbséget jeleni a közönség javára. Rövídebb less továbbá a személyvonatok menetideje az eddigieknek csaknem telével, végül pedig a legkedvezőbb budapesti vonatokhoz közvetlen kocsik lesznek csatlakoztathatók. Az átépítés 3 millió pengőbe kerül, amelyből 65%-ot fedez a Máv. A további 35%-ból 720.000 pengőt a Hév. fedez, így az érdekeltségekre 360.000 pengő jutna. A vonal-hosz- szuság alapján eszközölt számítás szerint a Szatmár-beregmegyei érdekeltség hozzájárulása 101.000 pengőt tesz ki s ennek a vállalását kéri a Máv. Gulácsy István az előterjesztésre nyomban hangsúlyozta, hogy a hozzájárulás arányosításánál sok szempontot kell figyelembe venni. ILende György báró már az elvi állásfoglalást is nehézI ! nek tartotta s több oldalról megvilágította, a hozzájárulás vállalásának kérdését, mire behatóan részletes vita indult meg. Dr. Streicher Andor alispán az esetleges megyei hozzájárulás kölcsön utján történő biztosításának nehézségéről, szólt s ebben a kérdésben a Máv. segítségét kérte. A kimerítően alapos vita során Péchy László főispán annak a szükségét hangsúlyozta, hogy a vármegye megbízottai fejezzék ki azt az óhajtásukat, hogy kívánatosnak tartják a vonalátépítést, a hozzájárulás összegének megállapításánál azonban Nyíregyháza város és a szabolcsi érdekeltségek § . I nagyobb előnyei továbbá még száI mos szempont egyeztetése kell. A | megyei hozzájárulással kapcsolatban I főbb kikötései volnának a közvetlen jj kocsik beállítása, egyes állomások I rendbehozása és 1930 őszéig is | ideiglenes megoldásként a forgalmi g viszonyoknak esetleg sin-autók ut- | ján történő javítása. A Máv. képviselői reflektáltak a kívánságra s a lehetőséghez képest megígérték azok íel- ! jesítéséi. Végül is a hozzájárulási > összeg dolgában báró Kende György l úgy nyilatkozott, hogy maximálisan l 50.000 pengő lehet az az összeg, | melynek vállalását a bizottság, a törvényhatóság kilátásba helyezheti s a megyénket képviselő bizottság is erre az álláspontra helyezkedett, jj Az értekezlet azzal fejeződött be, g hogy a Máv. képviselői közvetlen 1 tárgyalásokat kezdenek a szabolcsi I érdekeltségekkel is. I Műsoros sst Fehérgyarmaton. I A róm, kaíh. egyház Fehérgyar- § maion tartott szokásos évi müros I bálja nemcsak kereteiben, de jelentő- ! ségében is méltó utóda az eddigi Ü báloknak. A műkedvelő gárdának egészen uj hajtásai kerültek ezen az estén a színpadra a régi tagok között. Ez leheteti ' egyik oka annak, hogy szokatlanul élénk érdeklődés nyilvánult meg a műsoros est iránt. Fehérgyarmat úri közönsége csaknem kivétel nélkül jelen volt a bálon. Sokan jöttek el vidékről is. A műsorról röviden a következőkben számolhatunk be: Bakó Midiké mondott egy igen hatásos prológot, úgy hogy annál csak az igen bájos előadó volt kedvesebb és megnyerőbb. A műsor második száma „A krízis“ Cc vígjáték volt, amelynek szereplői voltak: Markovits Mici, Baróthy Lóci, Vízer Vili, Szilágyi László, Tardy Vilmos és Bakó Gáspár. A legnemesebb humor és vidámság csendült ki a darab minden jelenetéből. A darabban különösen kitűnt elsőrangú alakításával Markovits Mici, aki a darabban a félelmetes anyós szerepét adta elő. Tudásban, stílusban, egyéni buzgóságban, olyan értéket képviselt, hogy egy pár sorral kellőkép méltatni nem is lehet. Baróthy Lóci, Irma szerepében a finomság a kellem, a szivbeli jóság mintaképe. Kedves játéka a legteljesebb mértékben megnyerte a közönség tetszését. Kitűnt még kiváló alakításával a darabban Szilágyi László, aki a mostoha sorsban élő vő szerepét alakította. Ebben a darabban olyan szerephez jutott, amelyben KÉRJE ATŐSZERKERESKEDÉ5BEN A MOST MEGJELENT, , 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. . A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény ?“ cimü könyvecskét kívánatra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm. 38—10 vidámságát, humorát és pajkosságát a legteljesebb mértékben érvényesítette. Az após szerepét Tardy Vilmos alakította, aki ebben a szerepében műkedvelő színész karíerjének jelentős és kimagasló állomásához érkezett. Nagyon jó volt szerepében Vízer Vili és Bakó Gáspár is. Kiemelendő száma volt az estnek Újhelyi Istvánná zongora játéka, aki Liszt XIV. Rhapsódíáját adta elő. Rutinja és tapasztalata előnyösen érvényesült zongora játékában. Figyelemre méltó technikai készséggel játszott. Meglepően érett és kulturált játékával teljesen lekötötte hallgatóságát Szivet, lelket gyönyörködtető kedves száma volt a műsornak. A közönség demonstrativ tapsokkal hálálta meg a művészi színvonalú zeneszámot, ami méltán megérdemelte a közönség viharos tapsait. Az előadás hallgatóinak valóban művészi élvezetben volt része. A termet szépen megtöltő közönség őszinte tetszés nyilvánítással honorálta az Évíoa-daló c. darab előadását is. Ennek szereplői Bakó Annus, Dr. Szikszó Bálint, Markovits Vince és Bakó Gáspár voltak. Elismerésre méltó tudással adták elő szerepüket. A darabban különösen kitűnt igen megnyerő és kedves alakításával Bakó Annus, aki egy mélíóságos asszony szerepét adta elő valóban méltóság teljesen. Annyira bájos és lebilincselő volt szerepében, hogy nehéz volt megállapítani vájjon a közönség a darabot-e, vagy e kedves szereplőt ünnepli állandó tetszésnyilvánításával. Első műkedvelő szereplése valóban sikerrel végződött. Dicséretet érdemel párja — de csak színpadi — Dr. Szikszó Bálint alakítása is. MegVármegyénk őszintén óhajtja a Máté« szalka— nyíregyházai vasniwcmal raEgMsItását, any ági hozzájárulást azonban csak teherbírásához képest hajlandó adni, A csütörtöki értekezleten az államvasutak képviselőinek 50.000 pengő maximális hozzájárulást helyeztek kilátásba vármegyénk kiküldött bizottsági tagjai. SZÍNES kepekkel illusztrált f\ IP'IP? / tp-. ,