Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-03 / 9. szám
4-ik oldal. SXAYMÁR ÉS BÉR*« 1929. március 3-án. Ne csináltasson női ruhát addig, amigmegnem tekinti báli ruháinkat, melyeket jutányosán adunk KEPETS TESTVÉREK ruhaáruháza Mátészalka, Kisvárd a. Csütörtökön tárgyalásra kerül a Mátészalka-nyiregyházai vasútvonal sín-cseréj ének kérdése. A megyei érdekeltségek által kiküldött bizottság tagjait a főispán értekezletre hivta össze s ezen megjelennek az államvasutak képviselői is. A Mátészalka—nyíregyházai vasútvonal átépítésének, fővonallá alakításának, helyesebben sín-kicserélésének nagyfontosságu kérdése a közvéleményt állandóan foglalkoztatja. Ismeretes dolog', hogy ebben az ügyben már hosszabb ideje folynak bizonyos tárgyalások az érdekeltségek és az államvasutak között. A sin-cserélés munkája is megkezdődött, még a múlt évben, a Nyíregyháza—nagykáílói szakaszon. A sza- bolcsmegyei vonalrészek további kiépítése is programmon szerepel erre az esztendőre s őszre tervezik, hogy a vasútépítéssel Máriapócsig készen lesznek. A sín-cserélés ügye s ezzel a vonalnak elsőrangúvá átalakítása természetesen vármegyénk közönségét is közelről érdekli. Illetékes köreink lehetővé tették, hogy ebben a fontos kérdésben az érdekeltségek állást foglalhassanak. Ezt a célt szolgálta a dr. Streicher Andor alispán által még januárban összehívott értekezlet, amely — mint emlékezetes — bizottságot jelölt ki a további tárgyalásokra. A bizottság elnöke, Péchy László főispán, most a Máv. igazgatóság felkérésére, a bizottság tagjait Tom- csányi V. Pált, Gulácsy Istvánt, Szuhányi Ferencet, báró Kende Györgyöt, dr. Streicher Andort, a Hév. sin-kicserélési költségeivel kapcsolatosan értekezletre hivta össze csütörtökön délelőttre s ezen az értekezleten a Máv. igazgatóság képviselői is megjelennek. Szate'ron a legveszedelmesebb bűnözök az oláh csendőrök. Pénzt, órát, láncot lopnak az oláh rendfentartó közegek. A szatmári törvényszék tárgyalásra tűzte ki Olariu batarcsi csendőrőrmester, őrsparancsnok bűnügyét, aki ellen följelentés érkezett, hogy félholíra vert egy kereskedőt, akitől négyezer leit kért, de a kereskedő nem volt hajlandó az összeget átadni. Egy másik feljelentés is érkezett ellene egy aranylánc ellopása miatt. A községben ugyanis összeverekedett két ember és a verekedőket Olariu választotta szét, de közben eltűnt az egyik verekedő arany óralánca. Napok múlva kiderült, hogy a Ián cot az őrmester adta el egy szatmári kereskedőnek. A tárgyalást nem lehetett megtartani, mert a beidézett tanuk nem jelentek meg, még pedig azért, mert mint megállapították az őrmester fenyegetőzött, hogy agyonlövi őket, ha ellene vallanak. A legújabb jelentés szerint a szatmári vizsgálóbíró letartóztatta Vancea csendőrőrmestert, mert kiderült róla, hogy miután kinyomozta egy kereskedő elvesztett pénzének megtalálóját, a pénzt nem szolgáltatta vissza, hanem a megtalálóval megosztozott. Amikor a kereskedő maga is megtudta, hogy ki találta meg a pénzt, a csendőrőrmester a gyanúsítottat álvallatás alá vette, bevitte egy mellékszobába, nagy lármát rendezett, hogy úgy tűnjék föl a dolog, mintha ütlegelné a delikvenst, akire rászólt, hogy a torka szakadtából ordítson. A kereskedő azonban észrevette, hogy a zaklatott emberen semmi sérülés nincs és feljelentést tett az őrmester ellen. A vizsgálat során a pénz megtalálója rávallott az őrmesterre, hogy a pénzen osztozkodtak. TzöToo^ltványo'k gyökeres hazai vesszők, fajtisztán legolcsóbban Nemzetközi Borkereskedelmirt.-nál Budapest, VIII., Kenyérmező-utca 6. sz. — Kérjen árajánlatot. — 3 h polgári iskolai magánvizsgálatok oj rendje. Vármegyénk kir. tanfelügyelőjének közlése szerint a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a polgári iskolai magánvizsgálatok színvonalának emelése érdekében széleskörű uj intézkedéseket léptetett életbe. Ugyanis helybeli, osztályának megfelelő korban levő tanuló, magánvizsgálati engedélyt csak kivételesen indokolt esetben kaphat. Jövőben az Írásbeli magánvizsgálat két napig tart s a szóbeli vizsgálat csak 24 órán túl veszi kezdetét. Magánvizsgázók kérvényeiket az éveleji (szeptember hó), karácsonyi (december hó) s évvégi (junius hó) magánvizsgálatokra julius hó 15-ig, október hó 15-ig és május hó 1-ig a folyamodó lakása szerint illetékes iskola igazgatóságához annál is inkább nyújtsák be, mert elkésett folyamodványokat, orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegség esetét kivéve, avagy a kir. tanfelügyelőhöz közvetlenül benyújtott kérvényeket tárgyalás nélkül vissza fogják adni. Jövőben magánvizsgálati engedélyek ügyében folyamodványok a vallásos közoktatásügyi miniszterhez közvetlenül be nem nyújthatók. A magánvizsgálatok engedélyezése ügyében a kir. tanfelügyelő véglegesen dönt s a szabályzatban felsorolt eseteken túlmenő kérések elutasítása tárgyában hozott határozatai jogerősek s azok ellen felebbe- zésnek helye nincs. Isten szuverenitása és az emberi vallásosság. Jegyzetek Szabó János kocsordi lelkész beszédéből a fehérgyarmati gondnok-beiktatásról. A református egyházmegyei gondnokság, mely világi szempontból tekintve is nagy kitüntetést és tisztséget jelent, — hiszen ennél többet és nagyobbat egy egyházmegye senkinek sem adhat, — működési terét tekintve, csak szolgálat, de amelynek méltóságot, fényt, tekintélyt és mélységes tiszteletet igazában csak az ad, ha nem gyarló embereknek, de az örökké való Istennek s az Ő országa szent ügyének szolgál. A ref. vallás központi tétele az Isten szuverénitásának alázatos elismerése, vallása annak, hogy Isten abszolút ura e világnak, fölötte nincs hát senki, Ő minden hatalomnak, jognak, méltóságnak egyedüli forrása s nemcsak teremtője e világnak, de mint mindenható egyedüli fentartó- | ja és gondviselője is, akit épen j ezért illet meg a tökéletes imádat, | hódolat, tisztelet és engedelmesség, egyszóval a szolgálat lélek és igazság szerint. Az ő kegyelméből való minden ember, mindenik, még a leghatalmasabb is csak eszköz az ő erős és jóságos kezében. Ő a kezdet és a vég, a forrás, a kiből létünket vettük s a végtelenségnek mérhetetlen tengere, kibe egykor mindnyájan visszatérünk. S a mi emberi életünk földi részein a kezdet és a vég közé esik, az mind csak szolgálat, annak megmutatása, hogy az Isten által belénk teremtett vallásosság magva miként fejlődik bennünk és általunk az életet megtermékenyítő, megszentelő, áldást és boldogságot árasztó, könnyeket törlő és nyomorúságot enyhítő hatalommá úgy, hogy érette egyedül Istené a dicsőség. Egyén ugyanis a maga életébe a vallásosságot s annak áldásait elrejteni sohasem tudja, hiszen ennek a természete nem más, mint másokra is kiterjedő hatás, minden földi összeköttetéseknek megszentelése, tehát végeredményében az Istennek az akarata, az Istennek az uralma. De ezt a világuralomra való törekvést nem politikai értelemben óhajtja érvényesíteni s nem is egyes kiválasztott emberei sőt még csak nem is az egyház uralma által, hanem egyedül az Istennek uralma által minden egyes ember lelkében annak a tökéletes és utolérhetetlen eszményi, példát mutató életnek uralkodóvá tételével, mely a Jézus Krisztusban lett emberi szemek által is szemlélhetővé. Magyarság és kálvinista hit nem ad okot ellentétre, összeütközésre sohasem, mert Istennek törvénye ép úgy tartozik az egyén, mint a nemzet életére; a minek fényes bizonysága az, hogy a kik magyar történelmünk folyamán református hitüknek gazdagságában nagyokká lettek, nagyok voltak azok, mint magyar emberek is, mert hitükkel, egyházukkal együtt földi barátjukat is védték, oltalmazták, mind a két féle, testi és lelki, idegen és faji hatalmasságok ellen is. * Magyarnak lenni és reformátusnak lenni nagy feladat ma és rettentően súlyos kötelességet jelent. Az Istennek utai nem a mi utaink! Abszolút akarata megengedte, hogy ezeréves édes hazánk szétdarabol- tassék, de belőle meghagyott egy szent magot, kicsinyke magot, mustár maghoz hasonlót, hogy ez dolgozzék a jobb, a szebb magyar jövendőért. * A világháborúnak vége van, — sokan ezt hiszik — mi lelkipásztorok úgy tudjuk, hogy csak a testi fegyverekkel harcoltnak van vége, de a lelki fegyverekkel folytatott örökös világháború küzdelme ma is és mindvégig tart. Földiekben meg- aláztattunk, ezért zokog a magyar lélek, de áll a harc a lelkiekben is, mert a bűn a Sátán változatlanul küzd a világosság, az igazság, az Isten ellen. Ezt a harcot nekünk kell megharcolnunk az Isten törvényeinek diadaláért az Isten által adott fegyverekkel, az imádság, a munka fegyverével az igazságon alapuló békéért, a magyar nemzet életéért! * Az ősi ezer éves Magyaroszágot csak ezzel a három hatalommal lehet visszaszerezni. Ki hit nélkül akarja, annak szörnyű nagy a tévedése, hiszen igazi hit nélkül az ember sem magát meg nem tarthatja, sem földi házát, hazáját meg nem építheti. A hittel végzett munka, Istennek végzett munka által a múlandó ember az örökké való Istennek munkatársa lesz. Ez az a boldogító és jelen nyomorúságunkban minden magyar lelket valláskülönbség nélkül vigasztaló hit, amelyben a most még álmodott jövőt egymást megértő s vállvetett munkával egykor diadalmas jelenre változtathatjuk.
