Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-22 / 51. szám

4-ík oldal. 1929. december 22-én. SZATMjÉR IS ftíREfj A mátészalkai m. kir. téli gazdasági iskola folyó évi november hó 10-ike óta oktatja rendszeresen azokat a gazda- ifjakat, akik a mai kor szellemét megértve, az okszerű gazdálkodás fogásait óhajtják elsajátítani. Ezek az ifjak ez évben is elég szép szám­mal jelentkeztek, úgy hogy a ki­tűzött létszámot is jóval felülhalad­ják. A létszám jelenleg 70. Túlnyomórészt vidékről jönnek, — sajnos — a mátészalkaiak ezidén mindössze 2 tanulóval szere­pelnek. Porcsalma, Szatmárököritó, Tunyog, Győrtelek, Nyircsaholy és még 17 más község ellenben annál inkább képviselve van — mely ör­vendetes körülmény előállása körül nem csekély szerepe van az illető községek jegyzői hathatós közre­működésének — s öröm látni, ami­kor reggelenkint a többfelől beér­kező vonatokból leszállva, csopor­tosan vonulnak az iskolához vezető utón. Az iskola tanári kara — mely 10 előadó tanárból és 2 oktató mesterből áll — mindent megtesz, hogy a tanulni vágyó ifjúság kikép­zése példaképül szolgáljon a falu Ax állami exportintézet bői is körülbelül 300 Az állami exportintézetnek az olasz kormánnyal folytatott tárgya­lásai eredményeként Olaszország megengedte a magyar burgonya be­vitelét, azzal a kikötéssel hogyha a magyar kereskedők a múlt esz­tendei szállítmányokhoz hasonló rossz minőségű, szemetes, piszkos burgonyát szállítanak, a beviteli en­gedélyt megszünteti és a megnem- felelő minőségű burgonyás vagono­kat a magyar határra vissza küldi. Staub Elemér államtitkár, az ex­portintézet elnökének intenciói sze­rint, hogy az elmúlt esztendőkben elrontott jó hírnevünket visszahó­dítsuk és a mezőgazdasági termé­keink elhelyezését biztosítsuk, az Olaszországba kerülő burgonya szállítmányokat állami ellenőrzés alá vonta és nem hagyhatta el az ország te­rületét egy olyan burgonya szállít­mány sem, amely az ellenőrzésen és vizsgálaton át nem esett. Tíz lelkes, teljes szakértelemmel biró tisztviselőjét küldte az export­intézet elnöke szerte az országba, hogy végezzék az exportra kerülő burgonyák ellenőrzését, adjanak út­baigazítást, tanácsot, legyenek tá­mogatói a gazdának, kereskedőnek s céljuk mindig az legyen, hogy minél több és minél jobb burgonya kerüljön kivi­telre. társadalma előtt. Ez a kiképzés nem csupán a gazdasági ágakra szorítko­zik, hanem általános műveltség szer­zésére is bőséges alapul szolgál, De csak a tanítás órái alatt van gondoskodva az ifjak el­foglalásáról, szórakoztatásuk céljá­ból rádió hangjai töltik be a szüne­tek alatt a termeket. Látókörük bővítésére tanulmányi kirándulások­ban vesznek részt. Jelenleg Jékey László tyukodi mintaszerű gazdaságá­nak megtekintésére nyert az ifjúság meghívást, hol a lápon végzett leg­újabb kísérletekről szerezhetnek hasznos tapasztalatokat. Mindezen tanulmányokra valamennyi gazdaiijunak szüksége volna. Sajnos a távolság és a nem kielégítő közlekedési vi­szonyok igen sokat — akik pedig szívesen és szeretettel látogatnák az iskolát — visszatartanak a tanulás­tól. Konviktus felépítése nagyban segítene ezen a hátráltató körülmé­nyen és erős a reményünk, hogy ez az építkezés — hála a főispán hathatós közbenjárásának — már a tavasz folyamán megindulhat. tevékenysége. — Alma- vagon talált vevőre. Fáradtságot nem kiméivé végezték munkájukat, mindenütt ott voltak, mindenütt intézkedtek oktattak ma­gyaráztak. Meglehetős ellenszenvre talált ez a kiküldetés úgy a gazdák, mint a kereskedők körében, főleg a bur­gonya alacsony ára miatt, melyhez a termelőnek, meglehetős, magas napszámbéreket kellett a váloga­tási munkálatok miatt kalkulálni, mert bizony az idén eladott bur­gonya a gazdának a termelői költ­ségeket sem hozta meg. Gáncsosko- dást véltek az állami ellenőrzésben és az export nehezen is indult. De a jóindulat, az odaadó munkásság önzetlenül az országos érdek szem előtt tartása, a bürokratikus keze­lés teljes mellőzése rövidesen el­oszlatta az aggodalmakat és az ál­lamnak kevés ilyen akciója volt, mely kiküldötteinek rátermettségé­vel a különben száraz ellenőrzést kedveltté, sőt kívánatossá tette. Vármegyénk területéről ebben a kampányban cca 300 vagon jó minőségű burgonyát szállítottak el olaszországi küldetés­sel és hogy ez a szám már az őszi szezonban nem emelkedett, fő­leg az az oka, hogy kevés olyan fajta burgonya van vármegyénk te­rületén, melyet az olasz piacok ke­resnek. Hisszük, hogy a tavaszi kampány a kevésbbé értékesebb fajokra na­gyobb elhelyezési lehetőséget nyújt. Itt említjük, hogy ugyancsak a vármegyénk területéről közel 300 vagon almát is elszállítottak s ennek ellenőrzé­sét ugyancsak a fenti kiküldöttek végezték, sajnos azonban kevés eredménnyel, mert erre utasítás hijján csupán tanácsokat adtak és úgy a külföldi, mint a belföldi ke­reskedőknek forrás helyeket jelöl- tek meg a beszerzésre. __________ Me ralakuit a Magyar Mérnökök ás Építészek Nemzeti Szövetségének nyiregvházi osztálya. A Magyar Mérnökök és Építé­szek Nemzeti Szövetségének a köz­ponti szövetségen kívül ezidő sze­rint 12 osztálya van. Nyíregyháza és vidéke eddig a debreceni osz­tályhoz tartozott. Sikorszky István kir. kerületi iparfelügyelő — a központi vezető­ség felhívására — a régi tagokat, valamint a belépni szándékozó uj tagokat folyó hó 14-én délután Nyíregyházára összehívta a nyíregy­házi osztály megalakítására. Az alakuló gyűlésen megjelent a központi vezetőség ré­széről Dalmady Ödön ministeri ta­nácsos, a vasúti és hajózási főfelü­gyelőség főbb tisztviselőivel, Balás Károly a debreceni osztály elnöke, Zakariás József ny. ezredes, mint a m. kir. belügyminisztérium Nem­zeti munkavédelmi főfelügyelőjének helyettese, Putnoky István, mint a nyíregyházi nemzeti munkavédelmi kirendeltség főnöke a munkavédelmi hivatal tisztikarával együtt és mások. Sikorszky István kir. kerületi iparfelügyeíő üdvözlő beszéde után az országos elnök magas szárnya- lásu beszédben ismertette a szövet­ség célját s kifejtette azokat az in­dokokat, melyeknél fogva szüksé­ges a vidéki osztályok megalakítása. Zakariás József ny. ezredes ezu­tán megtartotta a nemzeti munka- védelmi és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége kö­zötti kapcsolatokról szóló nagyér- tékü előadását, mely után a tiszti­kar megválasztására került a sor, A helyi csoport elnökének Pintér László kir. műszaki tanácsost, a nyíregyházi m. kir. folyammér­nöki hivatal főnökét, alelnöknek Sikorszky István kir. kerületi ipar­felügyelőt, titkár-jegyzőnek pedig Durst Zoltán kir. mérnököt válasz­tották meg. A hatos intéző bizottságba vár­megyénkből Jörg József máv. fő­mérnököt, a mátészalkai osztály­mérnökség vezetőjét és Schick Jenő igazgató főmérnököt, a fehérgyar­mati ármentesitő társulat vezetőjét választották be. Az egyesület ezúton is fel­kéri mindazokat a Sza­bolcs, Szatmár és Bereg- vármegyei mérnököket és építészeket, akik a szövetség nemzeti céljaival egyetértenek, hogy a szövetségbe lépjenek be s a belépési nyilatko­zatért forduljanak az elnökséghez. (Folyammérnöki hivatal, Buza-tér 3.) FURCSASÁGOK. Húsz pengő jutalmat kap Máté­szalkán, a Tompa Mihály-utca 4 számú házban az a kőműves vagy más iparos, aki ott egy uj Kalor- kályhát füstölés nélkül — jó húzat- ra beállít. * Az is húsz pengő jutalmat kap, aki bebizonyítja, hogy ez csak aféle kitalált furcsaság és nem — valóság. * Kereskedőink szerint a magyar áru karácsonya gyengén sikerült. Pedig ma már legtöbbször nem a magyar a — gyenge áru. Boldog karácsonyi ünnepeket kiván olvasóinknak a „Szatmár és Bereg“ szerkesztősége ki- adóhivatala, nyomdája és könyvkereskedése. — Főispán! kinevezés vármegyei tiszteletbeli állásokra. A vármegyei tiszt­újító közgyűlés alkalmából Péchy László főispán törvényben gyöke­rező jogánál fogva a következő tisz­teletbeli tisztviselői kinevezéseket eszközölte. Tb. főügyész lett: Dr, Bornemisza Béla, Dr. Gáthy Árpád, Dr. Gulácsy Pál, Dr. Sipos Géza, Dr. Sulyok Sándor, Dr. Tóth Bálint, Dr. Vass Jenő. Tb. főjegyző lett: Papp Imre. Tb. II.-od főjegyző Dr. Puky József. Tb. főorvos: Dr. Ascher Kálmán, Dr, Domahidy György, Dr. Markovits Soma. Tb. főszolgabíró : Kozányi Zsigmond, Dr. Osváth Ferenc, N. Szabó István. Tb. járásorvos: Dr. Csépke Zoltán. Tb. aljegyző: Dr. Noéh Ferenc. Tb. szolgabiró: Dr. Gulácsy Ferenc. A Kath. Nőegylet tea­estélye a küszöbön levő farsang első nagy mulatsága lesz és 1930. január 5-én, vasárnap este lesz megtartva a Vármegyei nagy ven­déglőben. A tea-estély iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődésből ítélve már előre is biztosítottnak látszik a mulatság sikere és a jövedelem nagyban fogja gyarapítani a Szoci­ális Missiótársulat szegény-pénztárát, mely a karácsonyi ruha- és faak­ciót lebonyolította és a szilárd alapú Népkonyha fenntartását lehetővé teszi. Olcsva község újon­nan épült reff. templo­mában két ui harangot szentelt. Olcsva község refor­mátus magyarjai páratlan áldozat- készséggel uj templomot építettek az idén. Az uj templom részére, melynek építéséről lesz alkalmunk legközelebb érdekes adatokat kö­zölni, két uj harangot is önttettek a buzgó olcsvaiak. Csendes, de ben­sőséges ünnepséggel vasárnap szen­telte fel a harangokat Fóris Lajos esperes. Közreműködött az Isten­tiszteleten Nagy Imre lelkészen kí­vül Boross Mihály vitkai lelkész is. Ének és szavalat tette gazdagabbá a nevezetes nap programmját, amely­nek középpontja Fóris Lajos espe­res ünnepi beszéde volt. Vármegyénkből 300 vagon burgonyát vittek Olasz­országba. va*KBudapesti cipőáruházban MÁTÉSZALKÁN, gróf Tisza István-utca 18 szám alatt. (Cukrászda épület). árak.

Next

/
Thumbnails
Contents