Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám
Mátészalka, 1929. december 22. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 51. szám. > P @11 • * 9-------% I . * 9------> V-----* ' K ÉSIfflEI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. j Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR h Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj:’ Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. KARÁCSONY. Ha akkora is a hitem, hogy hegyeket mozdítok el vele, semmi sem vagyok, ha nincs bennem szeretet. Szent Pál apostolnak az emberiség egyik legnagyobb lángelméjének ezek a szavai talán még sohasem markoltak bele annyira az emberekbe, mint napjainkban. Mert a történelem lapjairól sehol sem sikolt felénk annyi jaj és nem pereg le annyi könny, mint tizenegy év óta. Pá- risban uj vonalakat rajzolgattak a térképekre, tologatták a hegyeket, elorozták a folyókat és az erdőket abban az erős és megingathatatlan hitben, hogy a négy esztendős viaskodás után az erősebb fegyverét nem csorbíthatja ki többé a térdrekényszeri- tett ellenség vasa, lelke és akarata. Kimozdították helyükből a hegyeket, elkergették az ezeresztendős gazdákat, mert az volt a hitük, hogy rossz, igazságtalan volt a Duna-Tisza mentének elosztása és ők olyan törvényt mondanak, ami helyrebillenti a megsértett jog mérlegének nyelvét, Felforgatták Európa rendjét, erős hittel, de kőszivvel, csak a szeretetről feledkeztek meg. És ebben a mérhetetlen felfordulásban, amikor tótágast áll az ész, a törvény és az igazság, a karácsonyfák apró gyertyáinak lobogásában megmozdul valami láthatatlan erő is a lélek mélyén, az a kicsi lángnyelv fellobbantja az ellopott otthont és a szétzüllesztett család vágyát, a nyomorúság és a szégyen hamuja alatt izzani kezd a gőgös hittel elaltatott szeretetparázs. Ilyenkor érezzük, ilyenkor hasit bele a lelkűnkbe az Apostol szava. Karácsonykor, a szeretet ünnepén, higy- jünk a bátortalan fényű tüzecsJelentettük már olvasóinknak, hogy a „Szatmár és Bereg" ez idén is ad karácsonyi ajándékkönyvet hűséges olvasóinak. Annak a fokozatos fejlődésnek utján, amelyen immár tizedik évébe fordul csonka vármegyénk közönségének egyetlen újságja, figyelemreméltó állomás nekünk ez a karácsony. A mai magyar, vidéki újságírás ezer nehézséggel küzd s ezek a nehézségek csak fokozottabban jelentkeznek egy csonka megye rendkívül szegényes viszonyai között. Különösképpen örvendetes dolog ép ezért, ha egy hetilap, csaknem egyedülállóan a magyar vidéki újságok között, páratlan áldozatkészséggel 240 oldalas évkönyvet ad ajándékba előfizetőinek, oly technikai előállításban, amely mindenben méltó akar lenni a magyar nyomdaipar ma fejlettséghez. A könyv tartalma nagyjában a következő: Naptárin csillagászati tudnivalókkal. Péchy László főispán írása a régi vármegyéről és az uj törvényhatóságról. Kelemen Gyula és dr. Fábián Sándor versei. Dr. Streicher Andor alispán Írása a megye-rendezés történelmi dátumairól. Dr. Schmiedt Béla cikke Márkás nagyságok címmel. Ortutay Gyula bankvezérigazgató írása válságba kékben, ne ijedjünk meg annak a rettenetes hitnek a hatalmától, amely annyi magyar könnyet fakasztott Trianon óta, Az Apostol modta: Ha akkora is a hitem, hogy hegyeket mozdítok el vele, semmi sem vagyok szeretet nélkül. jutott mezőgazdaságunk megsegítésének módjairól. Dr. Barthos Andor képviselő cikke gazdasági kérdésekről. Kosa Béla cikke a Mikulásról és a karácsonyfáról. Bibó Lajos országos nevű írónk kis regénye Kétlelkű szerelem címmel. Postai és rádió-tájékoztató, pénzügyi illetékek, vadászati, halászati tilalmi idők, az év története, törvénykezési szüneti napok, szakács- könyv, jó tanácsok gazdasszonyok- nak, hasznos tudnivalók, budapesti kalauz, névnapok jegyzéke. Szendrey Zsigmond írása Szatmármegye múltjából. Dr. Gaál Endre cikke a képviselőségről, Kincs Elek cikke Köl- cseyről, mint emberről. K. Szabó Károly versei. Berey József Írása Szatmármegye és az erdélyi fejedelmek címmel. Szuhányi Ferenc képviselő emlékezése Tisza István grófról, Dr. Smer Gyula versei. Décse Károly humoros elbeszélése Attila koporsójáról. Fekete Lajos írása Három fénykép címmel. Ko- vácsy Árpád cikke vármegyénk tűzoltóságának fejlődéséről. A könyvet csak azok az előfizetőink kaphatják meg, akik az esedékes díjakat befizetik s hozzá segítenek bennünket ahhoz, hogy lapunk fokozottabb erővel szolgáhassa a megye életében kitűzött céljait. Betlehemi béke. Irta: Dr. Schmiedt Béla. Szomorú históriának bájos fináléja a karácsony este. Az első bűn után szembekerült egymással az Ég és Föld. A názáreti kicsiny gyermek helyreállította Isten és ember között a jó viszonyt. Egyik kis kacsójával megsimogatta a rakoncátlan földet, másikkal megcirógatta a haragvó jó Istent s megkötötte az Ég és Föld között a békességet. Azóta szerepel Betlehem a világ történelemben. A betlehemibéke külön fogalom lett. Vele zárul az ószövetség s kinyíltak az újkor kapui. Az igazi béke mindig örömöt jelent az emberiségnek. A Vatikán és quirinál kézfogása öröm-mámorba ejtett bennünket, mert lábhoz rakott fegyverrel lehet csak nagyot alkotni az életben. A betlehemi béke a békék királya. A kisded Jézus lett a Manifesztuma. A betlehemi béke örömére megosztotta falatját farkas a báránynyal s karácsony éjjel bántalom nélkül találkozik az őzike és róka az erdőszélen. Szent karácsony éjjelén leveti álarcát a világ. Az ügyvéd elhallgat; a biró szigorú arca nyájasra lágyul. A közélet feddői leteszik a tógát, utcaseprő szerszámát, a kovács kalapácsát. Az utonállók a szent estére fába verik a bicskát s szegre akasztják a puskát. Minden zaj bele- szelidül az angyalok karácsonyesti énekének visszhangjába, melyet kétezredéven szerteszét vitt a földön az evangélium. Karácsonyra minden elő- fizetőnk megkapja tartalmas ajándék-könyvünket. Béke. Angyal-ének zengedezte: béke, béke, béke, — de csak jászol volt a szent éj édes menedéke. Királyi fők keltek útra napkelet felöl, — de futott József s Mária Heródes elől. Betlehemből égi fényt vert az angyalok [szárnya, — de ráhajolt már a Gyermekre a keresztfa árnya. Ama szent-éj óta zendül: béke, béke, béke, — csak az ember fiának nincs ma se menedéke. A karácsonyi ének. Irta : K. Szabó Károly. Karácsony közeledett s az iskolában Jézus születéséről beszélgettünk. Hatvan gyermekfej éberen figyelt a bűbájos bibliai történetre, mely tele van a hófehér gyermek- leiket megragadó mozzanatokkal. Ünnepélyesség ömlött szét a tanteremben s a lelkekben e napokban, mintha valami nagy vendéget vártunk volna, — de mégis másfélét, mint a tanfelügyelő ur — a Jézuskát vártuk s a karácsonyt. A tantárgyak lendületesen mentek ebben a hangulatban, még az „osztás a 8-as számkörben“ is, mintha jobban sikerült volna, mint az alacsonyabb számkörökben. Aztán azt a dicséretet énekeltük, amelyik igy kezdődik: Az Istennek szent angyala. A gyermekek jórésze tudta már, megtanulta otthon és fújták lelkesülten, orcáikon piros rózsák gyultak, karácsonyi rózsák. Észrevettem, hogy Kis Jóska nagyon kedvetlenül énekel az első padban, pedig tiszta, szép, csengő hangja máskor kivált a többi közül. — Hát te Jóska miért vagy olyan szomorú? Talán beteg vagy? Azt mondta, hogy nem beteg ő. Mi lehet itt a baj ? Eszembe jutott, hogy hajdan, mikor én is kis iskolás voltam, már fordult elő ilyen esetem. Mert én egy hazafias dalnak egyik sorát igy sajátítottam el: „Ki magyar bánt mind levágom“. S mint kis gyermek eltűnődtem, hogy miért bánthatna engem a magyar, mikor én*ís magyar vagyok és hogy vághatnám én le azokat. S az értelmetlen sorért kedvetlenül énekeltem a dalt. Csak nagykésőn jöttem rá, hogy a dal nem is oly értelmetlen, sőt olyan, mint a zengő muzsika, mert jelzett sora igy hangzik: „Ki magyart bánt mind levágom.“ Tehát egy árva t betű elhagyása okozta a zavart. Ilyen féle esetem volt Kis Jóska fiammal is, de aztán elintéztük ezt is szépen és Kis Jóskának ez lett a legszebb ének a világon. Aztán az az ötletem támadt, hogy két szólamra betanítom ezt az éneket. Hozzáfogtunk. Nehezen ment, de egyszer csak sikerült. Egy össz- próba idején a kurátor ur jött be Fábián Sándor. I Könyvet, papirt, Írószert könyvkereskedésében vásároljon.
