Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-01 / 48. szám
1929. december 1-én sz/ivmür is mm® 3-ik oldal. A „Szatmár és Bcreg“ ez idén is értékes ajándék-könyvet ad előfizetőinek. Karácsonyi könyvünk a múlt évinéi gazdagabb tartalommal jelenik meg. székhelyén, Mátészalkán, amikor egy közös beadványt intéznénk a kereskedelmi miniszterhez a vásárok fokozatos megszüntetése ügyében. Szilárd meggyőződésem, hogy az eredmény megérné a költséget és fáradtságot. „Tömörülésben rejlik az erő." Egy érdekelt kereskedő. * Közreadtuk ezt az érdekeltek köréből vett levelet, mert sok meg- szivlelésre méltó szempontból hivja fel a figyelmet a felvetetett kérdésre. Érdemes vele foglalkozni elsősorban az — érdekeltségeknek. Szerencsejátékosok Mátészalkán. A múlt héten zajlott le nálunk az őszi nagyvásár. Akinek nem volt vásárolni valója, érdekes jeleneteknek lehetett csöndes megfigyelője a főutcán. Kora délután, mikor már odakint eladódtak a malackák, borjucskák — a Horthy Miklós-utcán végig felállították az úgynevezett „tányérosok“ primitív, de annál észvesztőbb játékasztalaikat. Két ilyen patent bankadót (mert többen is voltak ám) volt alkalmam tanulmányozni nekem is. Leteszik az asztalkát a járda szélére, reá a három bádoglemezt és — várakozási álláspontra helyezkednek . . . Ekkor már ömlik a nép a vásárból hazafelé. Most jön egy pár gyanús alak — persze csak nekem gyanús, mert a publikum nem gyanít semmit — és kiveszik a teli bugyellárist. Most az egyik feltesz 10 P-t_ fordul a „tányér“ és — nyer! Tovább !. .. Újra nyer. Jön a társa — az is nyer. A mester adja a haragost. Jön a harmadik — az is nyer, kétszer, háromszor . . . A játék-mester adja a dühöst! De már ekkor kezdődik a csoportosulás nagyban. Rövid időn belül egész embergyürü képződik a szerencse asztalkák körül. Figyelek és fájó szívvel látom, érezvén közelgő halálát. E gondolat tényleg rövidítette életét és 1791. december 3-án, pár hónappal a „Varázsfuvola" fényes sikere után végezte be rövid, de fényes pályáját. Wolfgang Amadeus Mozart egyike volt a legnevezetesebb és legtehetségesebb classikusoknak a zenetörténelemben. Fiatalsága dacára több, mint 600 zenemüvet szerzett. A már felsorolt operáin kívül megemlítésre méltó „Laida", „Thamos, egyiptomi király" és „A színigazgató", továbbá 15 mise, 9 offertorium, 41 simphonia, 55 zongora-hangverseny, számtalan sonata, serenade, ének, quintette, quartette, triók, koncertdarabok, orchesternek, 42 sonata hegedűre, mások fuvóhangszerek- nek, 32 Divertissement, stb. Haendel müveiből sokat átdolgozott hegedű, orgona és fuvóhang- szerekre. Salzburgban van a Mozart emlékére létesült Mozarteum, hol a nagy művész kéziratait őrzik. A hirneves Mozart, kinek gyermekkora is dicsőséges volt és mint férfi csak a művészi munkának élt, alig 36 éves korában hunyt el, anélkül, hogy még életében anyagi haszon és kellő elismerés koronázta volna! Vége. hogyan cserélnek gazdát a hűtlen 5 és ÍO pengősök, előkerülve a bugyellárisok és zsebkendőkből, de már vissza nem kerülnek sohasem ! A játékdüh úrrá lessz a tömeg felett és mind többen és többen csoportosulnak. Van olyan, aki oda sem figyel, hogy a vonata elfütyült . . . Öreg anyóka kuporog a földön és kiveszi, munkában összeaszott kebléből a kék-kendőt, kezdi a sarkát kibogozni és reszkető kezekkel szed ki onnan 2 drb. 10 és 5 drb. ezüst egypengősöket. Csapzott hajú, félrebillent kalapu legény áll előtte várakozóan. De már erre én is méregbe jövök. Nem tudom megállani, hogy közbe ne szóljak. — Aztán öreganyó, csak nem adja oda azt a szép pénzt — veszendőbe ? ! . . . Megadással bólint felém az öreg. — Hát mit csináljak ? ! Ennyi maradi meg a malac árából, oszt vissza akarjuk nyerni a többit is! . . . Persze az utolsónak is vége lett ! . . . Jön sietve egy kis borbélyinas a szomszédos üzletből, odafurakodik az asztalhoz és — 10 perc alatt elveszíti a pénzét. O te gyerek ! hány fejet nyírtál amíg a pénzed összekuporgattad ? ! és ime, most vége, ezt is elnyelte a „mester" feneketlen zsákja! Én most elfelejtkezem, hogy Szálkán vagyok és rendőrök után kutatok dühösen, de bizony csak két gazda-ember állt a hátam mögött és azon panaszkodtak, hogy rosszul megy a világ sorja, nincsen pénz, kevés a vásároló, olcsó a jószág meg a termény, nagy az adó stb., stb.! De az egyik azért elkeseredetten kivág 10 P-t a „tányérra" és — csodák-csodája — nyer. Újra föltesz tizet, újra nyer. Mikor a harmadik tizet is előveszi, a „tányéros" dühösen visszaadja azzal, hogy : 20 a tét • Az ember kivágja a húszat és ... vészit! De már tovább nem bírtam ott maradni és keserű gondolatokkal megrakodva elmenekültem a hadszíntérről, ahol az ember az ördöggel viaskodott és — az ördög lett a győztes ! ! De még éjjel álmomban is láttam a dúlt arcokat, az elszórt halom pénzt, amivel hej! de sok könnyet lehetett volna letörölni ! . . . I. Gy.-né. Uj műszerész- műhely! Mátészalka és környéke érdekelt közönségének szives figyelmébe ajánljuk, hogy 1929. december hó 15-én műszerészmühelyiinket Mátészalkán megnyitjuk. Vállalunk minden e szakmá- bavágó munkát, javításokat és uj munkák elkészítését, úgymint: kerékpárok, varró- és írógépek, villany-, gáz- és benzinmotorok javítását, villanyszerelést és tekercselést. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérik BALÁZS JÁNOS műszerész, WEBER FRIGYES mozi gépész. 48—49 — Sikerrel megvédik a légzőszervek veszélyes és kellemetlen megbetegedései ellen a jóizü Panflavin-pasztillák. A ,,Szatmár és Bereg“ tavaly karácsonykor adott először ajándék-könyvet hűséges előfizetőinek, hogy ezzel is szorosabbra fűzze azt a közvetlen kapcsolatot, amely olvasóival összeköti. A januártól tizedik évfolyamába forduló „Szatmár és Bereg“ természetesen ez idén még fokozottabb gonddal készül arra, hogy karácsonyi könyve tartalomban és formában értékesebb és gazdagabb legyen. Több szin-nyomással készült, művésziesen szép tetszetős külső fedélben, 16—18 Ívnyi terjedelemben, finom, siIsmeretes, hogy a kormány egyszer üsiténi kívánja az állami adminisztrációt és e célból mélyreható intézkedéseket tervez. A kormánynak az a terve, hogy újévkor megkezdi az uj adminisztráció bevezetését. Maga a tervezet szigorú szankciókkal kívánja biztosítani az adminisztráció egyszerűsítésének sikerét. Az ügyrend kötelező lesz az állami hivatalokon kívül a vármegyei, városi és községi hivatalokra is. A jó és gyors elintézésre fegyelmi felelősség mellett kell törekednie minden hivatali alkalmazottnak. A tervezet egyik pontja szerint a főnökök, osztályvezetők feladata az irányítás, a közvetlen fogalmazási munkában azonban csak kivételesen vesznek részt. A főnök a munka mennyisége tekintetében a lasabban dolgozó alkalmazottra nézve hosszabb hivatali időt szabhat meg. A hét egy kijelölt napján kérelemfelvételí napot kell tartania valamennyi hivatalnak, amely a közönséggel közvetlen érintkezik. Ezeken a napokon jegyzőkönyvbe veszik azoknak az ügyfeleknek panaszait, kívánságait, akik nem tudnak beadványt szerkeszteni. Az akta egyik oldalára kerül a jegyzőkönyv, másik oldalára az intézkedés. A hivatal főnöknek a halasztást nem tűrő beadványokat „ma“ vagy „sürgős“ jelzéssel kell ellátnia és azt az aktát, amelyre a főnök nem jegyzi fel a „H“ betűt, (hozzám), az előadó maga intézi. mííott nyomópapiron készül a könyv s közéleti kiválóságaink és legjobb tollú munkatársaink írják az évkönyvet, amelyet minden előfizetőnknek megküldünk. Rendkívül nagy áldozatot kívánó munkánk ellenértékéül csak azt kérjük előfizetőinktől, hogy ajánlják lapunkat a vármegyében, szerezzenek nekünk újabb hiveket és barátokat, hogy annál eredményesebben szolgálhassuk nagy- érdekű, hazafias céljainkat a nemzeti erők összefogásának jegyében. Megszigorítják az iktatási rendet. Bármelyik minisztérium elrendelheti, hogy az iktatószámot a féllel egy ilyen célra szolgáló levelezőlapon, postán közöljék. A bizalmas ügyeket külön kell kezelni, a rájuk vonatkozó külön iktató- könyvet maga a főnök vezeti. Az iktatás minden esetben annál a a csoportnál, vagy osztálynál történik, ahová az akta tartozik. A mellékleteket tiz darabig számmal azon felül súly szerint kell feltüntetni. Ha a beadvány a szabályok értelmében esetleg nem kapna iktatószámot, az iktató köteles a féllel közölni az előadó nevét. A jövőben az előadó közbeeső intézkedés seit nem szabad iktatni. Tömegesen érkező egyszerűen és egyszersmin- denkorra elintézhető ügyekre vonatkozóan fontos újítást vezet be az uj ügyrend: a hívatalfőnök elrendelheti az iktatás mellőzését és a kartotékrendszer bevezetését. Rendkívül érdekes az uj ügyrendben megszabott elintézési határidő. A nem soronkivüli ügydarabokat nyolc nap alatt, a terjedelmes és bonyolult ügyeket pedig más rendelkezés hiányában tizenöt nap alatt kell elintézni. Kisebb hivatalokban, kisebb ügyeket nem előadói ivén, hanem magán a beadványon el lehet intézni. Az elintézésben minden felesleges címzést, — Nagyméltóságu, stb. — minden felesleges udvariassági szólást kerülni kell. Hogy egyszerűsítik az adminisztrációt ? Az uj ügyrend nemcsak az állami, hanem a megyei és községi hivatalnokokra is vonatkozik.
