Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-24 / 47. szám

1929. november 24-én SIAlMll iSBEREi 3-ik oldal. Gróf Dógeofeld Pál lesi a tlszántoll ref. egyházkerület főgondnoka. igazoló választmány tagjai. Kijelölte ezután a közgyűlés azt a 30 bizott­sági tagot, akik közül az összefér­hetetlenségi bizottság kisorsolása történik. Megalkotta azután a kis- gyülés tagjainak számáról szóló sza­bályrendeletet, majd a kísgyülés tagjait választotta meg. Rendes tagok lettek : Almer Béla (140), Becsky Sándor (152), Berey József (153), Csizmadia Ferenc (132), Damjanovich Ágoston (134), Doby Antal (119), Eötvös Sándor (151), Gaál Endre dr. (107), Gacsályi Gusz­táv (145), Gulácsy István (160), Horváth István (157), Kaprinay Endre dr. (128), Kölcsey Béla (153), Köl­csey István (156), Kun Jenő (140), Medve Zoltán (154); Németh Béla dr. (159), Péchy Szabolcs (161), Székely Gyula (132) és Gyene Zsigmond 129 szavazattal. A közigazgatási bizottság tagjait választotta meg ezután a közgyűlés a következőkből: Gulá­csy István dr., Gyene István dr., Jékey Sándor, Károlyi Gyula gr., br. Kende György dr., Madarassy Dezső, Péchy Manó, Szuhányi Fe­renc, Tisza Lajos gr. és Tomcsányi V. Pál dr. Megállapította végül a közgyűlés a tisztujitó szék napját december 17-ikében s utána letárgyalta a na­pirenden volt néhány ügyet, mire délután fél 3 órakor befejezte a mozgalmas nap programmját. Folytonégő kályhák fatüze­léssel (Zephir), valamint széntüzelés­sel [Kalor, Perpétuum stb.) szénkan­nák, faládák, szénkanalak, tüzpisz- kálók a legjobb minőségben és nagy választékban, feltűnően olcsó al­kalmi árakon Feldman Mátyás Fia vaskereskedő cégnél Mátészalka, Kossuth-utca (Városháza mellett) sze­rezhetők be. den. Sajnos, neki nem adatott a boldogság, hogy Mozart neje le­hessen, hanem Franciaország ki­rálynője lett. A későbbi években Mozart, mint nagy zeneszerző, nyil­vánosan lett megkoszorúzva és Bécs lakosságától megéljenezve, mig a szép francia királynő, mint XVI-dik Lajos neje kivégeztetett. Ilyen a végzet! A sors elrejti a jövőt a halandók előtt, de bármilyen legyen sorsunk, jó vagy rossz, gazdag vagy szegény, annyi bizonyos, hogy a jó lelkiismeret vigasztaló még a balsorsban is, a szerencse pedig ezzel jobban boldogit. De most térjünk vissza fiatal hősünkhöz, kit a császárné ölébe vett és virágok, cukorkák és min­denféle ajándékokkal halmozott el. — Mennyire fel van hevülve sze­gényke ! — mondá, egy illatos ba- tíszt zsebkendővel letörölve a kis fiú homlokát. — Nagyon fáradt vagy, ugy-e, gyermekem? — Nem — felelt a kis Mozart, egy cukorsüteményt ropogtatva. — Én annyira boldog vagyok, ha Apámnak örömöt szerezhetek, hogy olyankor sohasem érzek fáradtságot. A közel egymillió lelket szám­láló tiszántúli református egyházke­rület, a magyarországi protestantiz­mus legnagyobb középfokú főható­sága kedden ült össze évi rendes közgyűlésére Debrecenben, a kol­légium dísztermében. A közgyűlésre mintegy 150 hivatalos delegátus je­lent meg. V ármegyénkből ott voltak Péchy László főispán, Gu­lácsy István, dr. Gaál Endre or­szággyűlési képviselő, egyházmegyei főgondnokok, gróf Tisza Lajos ke­rületi tanácsbiró, aki ez alkalommal tette le tanácsbirói esküjét, továb­bá Madarassy István főszolgabíró, Berey József, Sipos József, Fóris Lajos, Lánczy József esperesek és még mások számosán. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy vitéz Horthy István egyházkerületi Jegyzetek a mátészalkai népkonyha megnyitásához. Irta dr. Schmiedt Béla (Nyirmada). Nem a löncsök és dezsönék világát élem. Az élet munkás Kristófjai nem az estélye­ket várják, hanem az ebédeket. A hássék és párfék nem tudják befűteni a földet- hordó Atlaszokat s nem tudják munkába állítani a munkás Cyklopszokat. Az élet nagy menükártyáját nem az As­toriák, Hungáriák és Vigadók bocsájtják kif hanem a Szociális Népkonyhák. Az „élet" gépészei nem a frakkos pincérek, hanem a megrakott kötényes adakozó Erzsébetek. A kerekasztal kosztosainak nevezi Asz- sziszi szent Ferenc a szegény koldusokat. Ezen a címen adja a világ szájára a jó Is­ten lieblingjeit, az élet szegényeit, a Sze­génység Trubadúrja. Ezeket a lefagyott dáliákat és lefagyott árvácskákat szedte össze a métészalkai Szociális Nép­konyha egy szivetinditó csokorba. Odaültette őket — Jó gyermek! tehát nagyon szereted apádat, ugy-e? — Oh igen; ő olyan jó! Soha­sem dorgál meg. — Azért talán, mert nagyon jó vagy — volt a válasz. — Igen, de oly könnyű jónak lenni! Csak teljesítenem kell Papa kívánságát. — De előtted néha unalmassá válhat az örökös zongorajáték. — Oh, nem mondhatom, hogy az mindig mulattat, de Apám azt mondja, hogy az ember nem teheti csak azt, ami mulatságára szolgál. '■— Tudod-e, kis Mozart, hogyha igy haladsz, egykor nevezetes zene­szerző válik belőled? — Remélem — felelt a kis Mo­zart önérzetesen. — Aztán, mikor nagy leszek, szép dalműveket is fogok írni. Oh, és Apám milyen boldog lesz, ha fiát megkoszorúzva látja! — És te is boldog lész akkor. — Hogyne, ha Apám az! — fe­lelt Mozart. (Folyt, köv.) főgondnok lemondását s változat­lan ragaszkodását fejezte ki a tá­vozó főgondnok iránt. Az uj főgondnok személyének megválasztására az egy­házmegyei gondnokok és esperesek szerdán bizalmas értekezletet tar­tottak, hogy kit ajánljanak főgond­noknak. A megnyilatkozott felfogás szerint a kerület bizalma Dégenfeld Pál gróf téglási nagybirtokos, a kö­zépszabolcsi egyházmegye gondnoka felé irányul, Degenfeld Pál gróf fiatalabb ko­rában a közigazgatási pályán mű­ködött, majd teljesen gazdaságának szentelte magát. Nagyatyja, Degen- feld Imre gróf is, nagybátyja, a nem­rég elhunyt Degenfeld József gróf is harminc esztendeig viselték a fő­gondnoki tisztet. A gyülekezetek egyébként 1930. március elsejéig szavaznak Horthy István utódjára. az élet nagy kerékasztalához, hogy jól lak­janak az öt árpakenyérből és nehány ha­lacskából. A jó Isten ezen B-C-D listásainak me­nükártyáit adta közre a kötényes Erzsébe­tek Szociális Csapata az elmúlt napokban. Azok a szűkszavú menükártyák sok esetben utolsó lapjai egy megtépázott re­gényének. Meghatva forgattam őket s lel­kem érzékeny szeizmográfként reagált azon gyűrött étlapok beszédes széljegyzeteire. A margók ételpecsétjei az örök evan­gélium szövegeként hirdetik, hogy Isten országának adója: az alamizsna. Ezt is le kell rónunk, mint az állami adón­kat. A politika ismeri a fejadót. Az ethika szivadóval rója meg az embereket. Nagyszerűen kifejezi az alamizsna lelkét és lényegét az alábbi török közmondás: fogd meg falatodat s vesd a tengerbe, ha nem látja meg a hal, meglátja az Ur Isten. Azért, ha látod, hogy a szegény hozzád közelit, ne rejtsd el magadat, hanem menj elébe, mutatkozzál előtte, nehogy Isten el­fordítsa arcát tőled, midőn kezeidet hozzá felemeled. El ne mulassz egy alkalmat is, akármely rászorultnak örömet szerezni. A szegények Atyja meg fog áldani. Nemcsak a szívvel lehet imádkozni, le­het zsebekkel is ! Ehhez a modem karimá­hoz a Szociális Népkonyhák adják meg a hangot. Mindenkinek ki kell vennie a részét ebben a szociális kórusban. A nemes szegénység szemérmes, a nem­telen rikolt, a nemes gazdagság szerény, a nemtelen ordít. A nemes szegénység s a nemes gazdagság, hacsak okos szociálpoli­tika hidat nem ver köztük sohasem talál­koznak, mint két külön irányú parallel vo­nal. A másik kettő minden utcasarkon ! A Szociális Népkonyha az az Erzsébet-hid, amelyen lebonyolitódik a forgalom a fé­nyes belváros és a pusztuló Tabán között. Az organizált szociális intézmé­nyek vannak hivatva levezetni a nagyfokúan fe­szült energia és áramkülönbözetet a palota és szükséglakás, az erkély és cselédház, a megtelt magtár és üres gyomoT között. Családi vagyonodhól Istennek adj ka­matra. A szociális adományok nagyon jó tőkekihelyezések. A jó Isten fillér-bank­jában egy pohár viz is figyelembe vétetik. A kerekasztal kosztosaí* Dr. OETKERif kuglófanyagc/al Kérje minden InszertefesiPdesdtn A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. A mennyországnak a szabott ára egy po­hár viz, hogy azt mindenki megvehesse. Ér­tékül egy darab kenyeret jelöl meg Krisz­tus. Ki tudná menteni könnyelműségét, mi­kor a vételár oly kicsiny ? A Szociális Népkonyha asztalának apró kenyérmorzsái, mint valami kis miniatűr evangéliumok hangosan tanúsítják, hogy nincsen az a kis darab kenyér, amit ne lehetne ketté törni. Nincsen olyan finom sevrési porcellán kész­let, amiből ne lehetne néhány kanál ételt bádogtányérba átrakni. Amikor a mátészalkai népkonyha szo­ciális tranzitó üzleti forgalmát olvastam, eszembe jutott egy régen olvasott poéma: „Tudjátok mikor vagyonosodunk ? Az em­ber azt feleli: amikor kapunk. Az angyal azt feleli: amikor adunk". A szociális for­galom „kiadás" és „bevétel" mérlege ez: kenyeret adunk s kegyelmet kapunk ; ápo­lunk és magunk is meggyógyulunk, köny- nyeket törlünk s gyöngyöket találunk; fá­radunk s lépéseinket megszámlálják az an­gyalok. Hogy a Szociális Hid forgalma örökre biztosítva legyen, ideiktatom a Jó Szív örök kalendáriumát: Tégy jót januárban, hogy jótéteménnyel kezdjed el az évet. Tégy jót februárban, mert még mindig hideg van s fogy az éle­lem is. Tégy jót márciusban, mert ilyenkor szedi a tüdővész az áldozatait. Tégy jót áprilisban, hogy telkeden könnyits. Tégy májusban, hogy tavasz legyen a szegény lelkében is. Tégy jót júniusban, mert Jé­zus szerelmére kér a szegény. Tégy jót jú­liusban, izzadsz a hőségtől, a szegény meg lázas az éhségtől. Tégy jót augusztusban, mert a legforróbb ágy a betegágy. Szep­temberben fonnyadt szíveket gyógyíts, könnyzáporokat állíts. Tégy jót októberben, mert mikor a gazdagok szüretelnek, akkor a szegények szüret nélkül szűkölködnek. Tégy jót novemberben, mert itt a tél, fázik, éhezik a szegény. Tégy jót decemberben, mert csak a jó cselekedetek kisérnek az örök Biró elé. Mérsékelték a cukor árát. A cukorgyárak a cukor nagybani árát kilónként 11/i fillérrel csökken­tették, igy a jelenleg érvényben lévő nagybani árak a következők: kristálycukor 112‘20—114'50, kar­tonkockacukor 117*20, ládáskocka 118*20. zsáklísztcukor 116*70— 118*20.

Next

/
Thumbnails
Contents