Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-17 / 46. szám
Mátészalka, 1929. november 17, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 46. szám- wwgGBF®**.wf&w ' imámésIbiéi POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklős-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. RfifflaBHUgraaraBagadatiiiigattffia^^azaKaMe^CTfiaattg. ■ - ’■ Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR ■ Megjelenik minden vasárnap. Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. hSiífm I Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Ikfári Bethlen Gábor« Amidőn halálának háromszázados évfordulóján hálás kegyelettel megemlékezem róla, — nem zárkózhatom el attól, hogy vázlatosan, nehány egyszerű vonással fel ne rajzoljam pályafutásának legfőbb fordulóit. Ismernünk kell azt, kit ünnepelünk s kinek alakja ma mementóként emelkedik ki a történelem vizeiből. A fiatal és férjtelen, a nagyakaratu és tehetetlen Báthory Gábor fejedelem addig hajtotta Erdélyt a napkeleti királyság délibábjai felé, mig megérkezett az örvény szélére. A felekezetek testét hihetetlen viszálykodás tépdeste, a nemzetiségek megtagadták az engedelmességet, a menekvésnek egy útja látszott: feláldozni a kis Erdély függetlenséget az osztrák császárnak. Ekkor 1613. okt. 23-án választották meg a rendek a nagytehetségü székely főkapitányt, Bethlen Gábort fejedelemnek. Szomorú és fekete napokban vette át a kormányzást, de tüneményes politikával mégis ő teremtette meg Erdély aranykorát. Első sorban katona volt, de nemcsak, mint hadvezért és államférfit csodáljuk, hanem mint az alkotó munka mélységes hitü, művészi mesterét is. Másfél évtizedes uralkodása állandó hadakozásban telt el, amit a lelkiismeret szabadságáért s Erdély jogaiért folytatott eredményesen. (Nikolsburgi béke 1621. dec- 31.) Tudnunk kell azonban, hogy ő, mint református, nemcsak a maga felekezetének, hanem az egész országnak, akart regenerátora lenni. Lobogóján a vallásszabadság nem üres jelszó volt, hanem élet-programmja annak a felekezetesség-nélküli nemes léleknek, ki a bibliát 26-szor olvasta végig. A vallási liberálizmus tekintetében nincs párja nagyjaink között. Az egyéni érték volt előtte a legfontosabb. Egyik kancellárja katholikus, a másik szombatos volt. A jezsuiták visszatérését megengedte, — Káldy Györgyöt támogatta, tanácsait sokszor kikérte. Oláh nyelvű biblia kiadásáról is gondoskodott s a kereskedelem terén a zsidóknak is kiváltságokat adott. Különösen a közművelődés kérdései érintették mélyen a lelkét s ő volt az első, ki intézményesen gondoskodott arról, hogy Erdély soha ne lásson szükséget, tanult és hü fiákban. Már az 1614-ik medgyesi országgyűlésen kimondatja, hogy mindenütt iskolát kell épiteni s az 1624-iki gyulafehérvári gyűlés lehetővé teszi jobbágy gyermekek részére is a tanulást. Külföldről hires tanárokat, tudósokat hozatott s a külföldre menő ifjakat anyagilag támogatta, előmenetelüket személyesen ellenőrizte. Segítette a nagyszombati, debreceni, máramarosszi- geti iskolákat, de fejedelmi bőkezűségének legszebb koronája a gyulafehérvári akade- mica-gymnázium megalapítása volt. {Most Nagyenyeden van). Gyulafehérvárt általában nagyon szerette, — ő tette székvárossá. Nagyon szeretett építkezni. Nevéhez fűződik Vajda-Hu- nyad várának az átépítése is. Gondolkozására, fenkölt szellemére éles fényt vet az élete utolsó évében kiadott rendelkezése, mélyben Erdély minden lelkészét és tanárát — felekezeti különbség nélkül — nemesi méltóságra emelte maradékaikkal együtt. Meghalt 49 éves korában 1629. november 15-én. Levett kalappal állunk meg áldott emléke előtt annak, kit jókedvében ajándékozott Isten ennek a szomorú nemzetnek. Ugy-e szabad megkérdeznem ezekután: micsoda örökséget hagyott reánk a nagy fejedelem? Ez az örökség nem ország: ez immár minden vonatkozásban a múlté; — nem is fegyver; fegyvereit összetörte az idők szomorú fordulása; — nem föld és pénz; a föld megindult és elment a lábunk alól s a pénz rongyokká, semmivé lett. Ez az örökség láthatatlan lélek és kultúra s mégis erős valóságok országa, mert örökké devalválhatatlan erkölcsi tőke. Nagy értéke, hogy nincs helyhez, fajhoz, valláshoz, állampolgársághoz kötve, tehát mindnyájan boldog büszkeséggel vallhatjuk magunkénak ezt az örökséget. Az ő öröksége — amire már három évszázad varrt patinát — nekünk cél, feladat és magyar eszmény. Bethlen Gábort a nagy feladatok alázatossá, józanná és reálissá tették. Csendben, de elszánt lélekkel, odaállott mindenestől egy nagy gondolat szolgálatába s túlnőtt az átlag emberi korlátokon. A hit és tudás erejével regenerálta kora ifjúságát, az etikai értékek alapján megszervezte az erdélyi társadalmat, biztosította számára a szellemi és erkölcsi fölényt s ebben magát a jövendőt. Fejedelmi fényének élettámasztó sugarával kivirult lassan a letarolt Erdély aranykora; kezdeményezése, hatása, az odaadó lelkek csendes áldozata nyomán megindultak a kövek s iskolákká épültek a keresztény nevelés számára. Intézmények emelkedtek, mint foglalatair a lélek édes, tüzes borának. Élet virult a pusztaságban s az isteni élet környezete illatozott az erdélyi földön. Ma is igy van ez kedves olvasóm. Nagy erő ma is a szélvész, a tűz, a földrengés, mindent el tudnak pusztítani. De nagyobb a nap csendes, mosolygó sugara, mely szelíden töri át magát sötét fellegeken s életre csókol ^szendergő rügyeket. Legnagyobb hatalom a világon a szív, mely áldozatosan szeret s életet teremt ott, ahol eddig csak pusztulás volt. Dobbanjon meg mi bennünk is ez a szív, hogy emlékezésünk, ünneplésünk ne legyen hiába! Halott nagy fejedelem, — Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyék örökös Ura! Három százados sírod felett hálás kegyelettel emlékeznek késő unokák! Pihenj csendesen — álmodj a Te földed uj aranykoráról! Te álmodj, — mi dolgozunk! A neved nekünk riadó s ez lesz egykor a diadalének!... Tiszaszalka, Kelemen Gyula. Négy örökös tagot választ a holnapi rendkívüli naegyegyülésMegválasztják a közigazgatási bizottság 10 tagját és szabály- rendelet készül a kísgyülés tagjainak számáról. A „Szatmár és Bereg“ múlt heti számában az általános megyebizottsági tagok választásával kapcsolatban megírtuk, hogy alakuló közgyűlését november hó 18-án, délelőtt tartja az uj törvényhatósági bizottság. A tárgysorozatnak több nevezetes és fontos pontja van. így megválaszt a megye-gyűlés négy örökös tagot, megalakítja 8 tagból az igazoló választmányt, kijelöli azt a 30 bizottsági tagot, akik közül az összeférhetetlenségi bizottság kisorsolása történik s megalkotja szabályrendeletét a kisgyülés tagjainak számáról. Erre nézve a törvény következőkép intézkedik: A kisgyülés tagjai az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, akadályoztatása esetében helyettese, a tiszti főorvos, továbbá a törvényhatósági bizottság közgyűlése által tagjai közül öt évre választott tagok. Ezeknek a száma a törvényhatósági bizottság összes tagjai számának tiz százalékát nem haladhatja túl, igy vármegyénkben 20 választott tagja lesz a kis- gyülésnek. A kisgyülésben a legtöbbadófizetők és az összes választók által választott, valamint az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagoknak képviselve kell lenniök. A kisgyülés tagjává megválasztani, nem lehet azt, aki szakszerűség képviselete cimén vagy hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. A kisgyülés tagjainak választása alkalmával a rendes tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani. Előadóként működhetik a kisgyülés Folytatás a 2-ik oldal 11-ik hasábján.) Fizetiiá-e jóvátételt? Mátészalka, 1929. nov. 16. A múlt nyáron a győztes hatalmak Hágában megegyeztek Németországgal a jóvátételi fizetések dolgában. E szerint a németek fizetnek, de csak akkor, ha kiürítik a még megszállt Rajna-mentét. A belgák és angolok már ki is mentek, csak a franciák nem, sőt azzal a csalafintasággal, hogy a kiürítés tervszerű előkészítésére megtehessenek minden intézkedést, megszállták azokat a helyiségeket is, ahonnan kimentek az angolok és a belgák. Az uj francia miniszterelnök pedig kijelentette, hogy „nagyon messze van még az idő, amikor sor kerülhet a Rajna-vidék kiürítésére“. Ez a világraszóló nyilatkozat bennünket is közelről érint, mert a volt nagyantant kezdheti elölről a tárgyalásokat a németekkel és kisebb gondja is nagyobb annál, hogy bíbelődjék az úgynevezett keleti jóvátétellel, amelybe a mi ügyünk is tartozik. Azután még van egy másik fontos ok is, amely szintén nagy szerepet játszik a mi jóvátételi fizetésünkben. 1924-ben a Nép- szövetség elhatározta, hogy Magyarország húsz év alatt 200 millió aranykorona jóvátételt fizet félévi részletekben és amig igy nem fizette vissza a népszövetségi kölcsönt, vagyis 1944-ig, újabb terheket nem szabad rá róni. Ez világos és félremagya- rázhatatlan rendelkezés. Még 16 év van hátra, amig letörlesztjük ezt az adósságot Emellett ott van a háború előtti és háborús adósságok kérdése, mely olyan bonyodalmas, hogy 10—11 év alatt sem tudtak benne dűlőre jutni. A háború előtti Osztrák-Magyar Monarchia adósságait a békeszerződések általában úgy osztották meg a hét utódállam között, hogy mindegyikre az uj terület nagyságának megfelelő hányad esett. Az arany- és valuta-, valamint a háborús (hadikölcsönök) adósságokra vonatkozóan a béke- szerződések úgy rendelkeztek, hogy minden uj állam adósságává válik, a területén levő minden államadóssági kötvény. Ez a területi hányad, a békebeli adózóképesség alapján kiszámították a teljesítési hányadot és 3 kettő különbségéből származó hányadot. Ezek szerint tehát a hét utódállam ■ . ■ _ _ , A IZIIMiKll eiKEI papi fi, IfOSZeri könyvkereskedésében vásárolj on. MBB
