Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-15 / 37. szám

Mátészalka, 1929. szeptember 15. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 37. szám.-^Syötoűii Kör e brecen i ■feSiEBCü • __... ______ __ ivei. ilegiuxn. PO LITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetésied!): Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Mayer miniszter határozottan cáfolja, hogy politikai megegyezést kötött volna Tiszabecsen Balthazar Dezsővel. — A tiszabecsí találkozás visszhangja. — Múlt hét óta a magyar politikai élet mesterkélt szenzációjává nőtt az a találkozás, amely Mayer Já­nos földmivelésügyi miniszter és Baltazár Dezső ref. püspök között történt Tiszabecsen. Mint már a múlt héten megírtuk, akadtak or­gánumok és politikai érdekcsoportok, amelyek ezt a barátságos eszme­cserét a maguk céljai előmozdítá­sára szerették volna kihasználni s olyan távolabbra néző következte­téseket vontak le, amelyek abból, ami igazában történt, levonhatók egyáltalán nem voltak. Maga Mayer miniszter jelentette ki egy nyilat­kozatában, hogy az egész tárgya­lásnak csak fesztelen beszélgetés jellege volt, amelynek során ő semmiféle megállapodást nem létesített és semmilyen álláspontot le nem szögezett. „Valótlan tehát az, mint­hogyha én a kormányelnök ur tudta nélkül olyan irányú politikai tárgyalást kezdettem volna, amely az egész magyar politikai életnek kíván irányt adni, mert, mint a kormánynak egyik aktiv tagja, ezt nem is tehettem“. A miniszternek ezek a szavai kétséget kizáróan vágják el minden további következtetés lehetőségét s emelik ki az egész találkozásnak magánjellegét. Mert ugyan mi cso­dálatos is van abban, hogy Baltazár püspök a vakációzó minisztert fel­keresi s előadja, hogyan is gondolja ő az ország további demokratizá­lódását és a kisgazdatársadalom megszervezését, valamint az alkot­mányos kormányzatba való inten­zivebb bevonását ? Hogy pedig Ma­yer miniszter ezeket a fejtegetése­ket érdeklődéssel hallgatta, ez csak természetes, hiszen elvégre ő képviseli a kabinetben a kisgazda elgondolást s ugyan miféle kisgazdaminiszter lenne ő, ha a gazdatársadalom ér­vényesülésére, politikai befolyására, kulturális és szociális emelkedésére vonatkoznak. Ez nemcsak, hogy hiba nem lehet a részéről, de egye­nesen az ellenkező magatartás vol­na a hiba. Mayer Jánost akkor le­hetne támadni és szereplését ferde színbe helyezni, ha ennek az egész beszélgetésnek ténylegesen a miniszterelnök személye és politikája ellen irányuló éle lett volna, ami pedig nem volt, hiszen erre maga a mi­niszter adja a szavát előbb ismer­tetett nyilatkozatában. De hogyan is lenne képzelhető, hogy a kisgazdaminiszter az ellen a miniszterelnök ellen fordulna, aki elsőként ismerte fel a kisgazdaosz­tály jelentőségét, politikai koncepciójának alapjává tette, mint a magyarságnak azt a hatal­mas rezervoárját, amelyből újabb erőt nyerhet a nemzet legyöngült szervezete. Azok, akik most ten­denciózus éllel szeretnék ellátni azt, ami tulajdonképpen nem is történt, sokkal kevésbbé értették meg an­nak idején a kisgazdaosztály jelen­tőségét, mint az a miniszterelnök, aki felé mérges nyilakat lövöldöz­nek Mayer János szegélyének fel- használásával. Nem akarunk mi, arról vitat­kozni, hogy a kisgazdaosztálynak vannak-e még elérendő céljai, vagy sem? Annyi bizonyos, hogy minden magyar társadalmi réteg mostoha viszonyok folytán nagyobb küzdelmet folytat az előrehaladás­ért, mint kellene tenni normális időkben. Egyetlen osztály sem érte el és nem is érhette el a fejlődés és megerősödés tetőpontját, de ép­pen azért kötelesség gondolkodni azokról a módokról, amelyeknek segítségével ez a tetőpont elérhető és az errevonatkozó eszközöket megvitatni. Mi bűn lehetne tehát abban, ha Balthazár püspök és Mayer miniszter, mint a kisgazda­gondolat harcosai eszmét cserélnek baráti magánbeszélgetés keretében a kisgazdaosztály jelen helyzetéről s közelebbről utána néznek azok­nak a lehetőségeknek, amelyek en­nek az osztálynak a fejlődését elő­segíthetnék. Nem közönséges politikai raíüínéria, sőt bizonyos rosszakarat kellett ah­hoz, hogy ezeket a lényegében ily egyszerű és semmi homályt maguk­ban nem rejtő tényeket ekkora szenzációvá dagaszthasson bárki is, mohó magatartásával elárulva azt, hogy az eseménytelen esemény szá­mára csak ürügy, önző célok elé-, rése érdekében. Mayer miniszter nyilatko­zata után többé semmiféle kommentárnak eb­ben az ügyben helye nincs. Ő maga mondta meg félreérthetetlenül és napnál világosabban, hogy mi tör­tént s mégis csak nevetséges lenne, hogy azok akarjanak többet tudni a kuliszák titkairól, akik nem pil­lanthatnak a kulisszák mögé, már csak azért sem, mert ilyen kulísz- szák nincsenek, legfeljebb csak az ő képzeletükben. A búza-termés minőségbe vármegyénkben általában jó* A rozs, az árpa és a zab ugyancsak eléggé fejlett. — Tengeri­ben jó közepes termés mutatkozik. A vármegyei gazdasági felügye­lőség augusztus havi jelentését a közigazgatási bizottság pénteki ülé­sén ismertette Buschwein Béla gaz­dasági főfelügyelő s e jelentésében részletesen ismertette a megyei ter­més-eredményeket. Eszerint a búza minősége általában jó, a szemek szépek, tömöttek és acélosak. Hek­toliterenként! minőség 78—81 kg. között váltakozik. Terméshozam kát. holdanként 4'7 q. A rozsnál a szemek eléggé fejlettek. Súlya 72—75 kg. között mozog. Termés­hozama 6T q. Az árpa termése is szép szemű, telt, súlya 65—68 kg.-os, terméshozama 5'8 q. A zab termése kifogástalan, egyes helye­ken azonban a nagy hőségtől meg­szorult. Hektoliter súlya 40—46 kgr. között váltakozik. Termésho­zama kát. holdanként 6'9 q. pi!i^!!l8i!^B»!!i^l!!lli!Wiilll!i^!!!i:ilW!iii^ | írószert, | 1 Iskolai cikkeket Ü vásároljon a is mm® könyvesboltjában. SÍ!!li!^il!li!l!üffri!!lilii^il!liiiiiiaRíillillil^>Ullli!iMBil!l^ A tengeri szemképződését a száraz időjárás gátolta. Általában azonban jó kö­zepes termésre van kilátás. A burgonya az utóbbi szárazságot nagyon meg­sínylette. A korai fajták szedését megkezdték, a gumók szépek, elég nagyok. A cukor és termény-répa a szárazság következtében fejlődé­sében megakadt. A dohány törése folyamatban van, jó közepes ter­mést adott. Kerti vetemények visz- szamaradtak. A rétek sarjutermése közepes. A mesterséges takarmá­nyok közül a lóhere és lucerna sínyli a szárazságot, gyenge termést adott. Gyümölcs-fajtákból az alma bőtermést igér, de a szá­razság miatt fejlődésben visszama­radt, apró részben férges és lehull. A szőlő fejletlen, gyenge termést igér, A földmivelésügyi miniszter által a fagykár enyhítésére engedélyezett 788.000 P hitel lebonyolítása folya­matban van, sok gazda azonban nem veszi igénybe a hitelt, mivel a megkívánt kötvény aláírásától tar­tózkodik. A jelentkezési idő szep­tember 20-ig meg van hosszabbítva. A gazdasági felügyelő jelentésé­vel kapcsolatban a fagykár-kölcsönről mélyreható vita folyt, amelyben Péchy Manó, Tomcsányi V. Pál bizottsági tagok, Péchy László fő­ispán és Buchwein Béla gazdasági felügyelő vett részt. A bizottság megnyugvással tudomásul vette a főispán ismertetését az általa tett körültekintően gondos intézkedé­sekért. Műtrágyák bel- és külföldi gyártmányok legkedvezőbb beszerzése FEHÉR LÁSZLÓ OKL KÖZGAZDÁSZ NYÍRBÁTOR Iroda: Piac-tér 18 sz. — Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 sz. — Telefon 93.

Next

/
Thumbnails
Contents