Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-08 / 36. szám

1929, szeptember 8-án sin Mi® és mmm 3-ik oldal. főjegyzője és Kovács János köz­ségi főbíró üdvözölték az apostoli kormányzót, akinek Lengyel Liliké bájos felköszöntő kíséretében gyö­nyörű fehér szekfüs; csokrot nyúj­tott át, A község határában felállított első díadalkapu alatt dr. Uhl Ká­roly pusztadobosi esperes bemutatta a főpásztornak a tiszteletére kocsi­kon eléje siető tisztelgőket: gróf Zichy Károlynét és leányát, dr, Boér Ágostont és nejét, Okolicsányi Józsefet és a Hunyady testvéreket, továbbá Nyirmada nagyszámú in­telligenciáját. Az újonnan épült iskola és templom előtt fogadta a főpásztort az egyházközség lelkésze, dr. Schmíedt Béla a híveivel. Ott he­lyezkedett el a harmadik diszkapu mellett Ortutay Gyula lovag, Mol­nár Károly szentszéki tanácsos, Erdélyi Alajos vitkai és Heringh Lajos nyirbaktai lelkész. Ezután kezdetét vette az egyházi szertartás és a templom, iskola, harangok, ke­resztek, oltárkép, szobor szentelés. A főpásztori énekes nagymise alatt a közkedvelt és országos viszony­latban is jóhirü mátészalkai róm, kath, dalkör énekelt Bertók Béla igazgató, karnagy szakszerű veze­tése mellett. Szentmise után tisztelegtek az apostoli kormányzó előtt a nyir- madai hitfelekezetek küldöttsé­gei. A róm. kath, képviselőtestületet Lengyel Antal világi elnök vezette, a gör, kath. testvéregyházat Kriskó Sándor lelkész képviselte, mig a ref. egyházat Keresztessy László lelkipásztor, Eperjessy Béla elnök, Hunyady Béla fofcgondnok, az iz­raelitát pedig Si'^s István tanár, Fried Béni, Fried Kdéza földbirto­kosok képviselték, ak\ikkel az apos­toli kormányzó az üdvözlő beszé­dek után kedvesen elbeszélgetett. Az KMEepI ebéden, \ amit dr. Schmiedt Béla adott részt- vettek a környék és község föld- birtokosai és urai, számszeriní negyvenen. Az első pohárköszöntőt a házigazda mondta az apostoli kormányzóra. Dr. Llhl Károly a kormányfőt éltette, Komjáthy Ár­pád pedig lovag Ortutay Gyulát. Este dr. Boér Ágoston adott ünnepi va­csorát fényesen kivilágított park­jának terraszán. Vacsora alatt ren­dezte a nyirmadai gyermekvilág apostoli kormányzója tiszteletére a lampionos felvonulását. Száz gyermek ballagott kígyózva a park­ban a tündéri szép lámpionokkal, miközben a szálkái dalárda művé­szien precíz énekével a hangulatot a siker tetőfokára emelte. Nem maradt el a tűzijáték sem, ami­ével az ünneplés tökéletes, a bol- i iogság pedig teljes lett. Éjjel 12 c >ra volt, mikor a lámpíonok utol- s ót lobbantak s a tömeg percekig t ártó éljenzés közben lassan haza- 1 lallagott. Hétfőn gróf Zichy Károlyné látta ^szives előkelőséggel az apostoli kormányzót ebéden, amelyre hiva­talos volt Kursinszky Zsigmond ■(. apostoli kormányzói helynök és dr. miedt Béla. ' i Kedden a főpásztor eluzazott Níyirmadáról Debrecenbe. Ü Kagykárol; magyar lakossága akciót iiátolt a középiskolák magyar tagozatainak felállítása végett, mire a miniszter német tagozatot engedélyezett. Nagykároly városában a magyar időben egy nyolcosztályu gimná­zium volt, egy négyosztályu polgári fiu-iskola és egy négy osztályú pol­gári leány-iskola. Mindezekben a középiskolákban a városból és kör­nyékbeli falvakból évenként olyan sok növendék jelentkezett, hogy párhuzamos osztályokat is kellett felállítani. Az impérium-változás első idejében beszüntették a gimnáziumot, melynek helyét a jelenben is mű­ködő állami líceum töltötte be, ahol eleinte magyar tagozat is működött épp úgy, mint a polgári leány-is­kolában. A későbbi években ezeket a magyar tagozatokat fokozatosan megszüntették \és ma már sem a fiu- liceumban, sem'yz alsófoku leány- liceumban nincsenek magyar tago­zatok. A magyar tagozataik beszünteté­sének eredménye az Jett hogy a város lakosságának gyermekei, valamint a vidéki falvak magyar anyanyelvű lakosainak gyermekei egyrészt Erdély távolabbi városai­nak iskoláiban helyezkedtek el, ahol a tanítás nyelve magyar volt, más­részt pedig Magyarországon. A város közönsége a magyar tagozatok beszüntetésének káros következményei miatt többizben for­iadéőiágbaa, ízben éődc&éiágím “OETKER#* VAMiumwcmcmmmm Kérje minden fiszerlmkrilísleii A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-£éle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. dúlt kérelemmel a minisztériumhoz a magyar tagozatok fel­állítása végett, azonban a kérést nem teljesítették a kormányok, dacára annak, hogy a leányliceum növendékeinek lét­száma éppen a magyar tagozatok beszüntetése miatt 50-re apadt le. Amíg azonban a közoktatásügyi múniszter é nagy többségében ma­gyar város iNkoságának méltányos kérését figyelembe nem vette, addig teljesített egy olyan igényt, amely sem a város közönségének, sem a vidék nagy többségének érdekeit nem szolgálja, csupán mes... Mik vagyunk most ? Erőt­len parányi szám s mik lehetnénk, ha a 10 millió hozzánk járulna. ?“ December 26-án bizakodva újra Naplójában: „Úgy látszik, az ur­bárium a szavazati erőt bírni fogja s így nagy tusa nem következnék. Azonban a jövendő, mond Homér, az istenség térdein fekszik." Meg­kezdődtek a sorrendi vitatások: kereskedés, urbárium, nyelvügy.. . elsősége miatt. És megkezdődnek az intrikák is. Már január 5-én tudja, hogy „az országos ülésben tusa lesz az urbárium elsősége miatt; s hihetőleg az urbárium nyer ... Erősek leszünk?" Wesselényi fára­dozik benne reggeltől estig. „Az indító én leszek holnap... írja 6-án. De már 7-én lemondón jegyzi: „Aki reményt bir, az éleményre számot ne tartson... Az indítványt nem fogadták el... “ A következő napokban még az sem vigasztalja meg, hogy erdélyi dolgozatát el­fogadták. Keserűen írja: „Aristok- raták és demokraták között folyik a pör... Szegény haza, mi hátra vagy... A múlt nap Wesselényi szerint gyásznap vala... az által, hogy urbárium elsőségét el nem fogadók... Az urbárium iránt 7-én tett indítványom mellett elhagyatá- som... a gondolat ily eleve fájda­lommal még nem hatott reám... Bizodalom saját erejében és serege hűségében teszi a hőst... Jámbor! küzdés a pálya... Ezeknek ősei hagyták el a Giskra elleni csatában Hunyadyt és Hunyady holtig nem csüggedett. Ezeknek ősei hagyták el a szabadságharcban Rákóczit és Rákóczi hazáját áldva hunyt el idegenben. Nagy példák vannak előtted te parányi ember, tűrj és törj előre ... Bölcs embernek kell annak lennie, aki igy győzi meg magát. Már 11-én ismét a megoldáson gondolkozik. „Úgy intézni az ur- báriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotványba belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett, tiz millió felemelkedhetőt nyerjen: oly gondolat, ami csak egy hazát forrón szerető emberben tá­madhatott. Sokan nábobként szól­tak a népről... Ez tehát a hazafi- ság? Örökre külön korlátoljuk-e magunkat ? Kaszthoz ragadt lélekkel magasból alá nézünk-e mindig? Soha sem fog lelkűnkben felvirradni a gondolat, hogy a választó falakat végre döntsük el, s különválás he­lyett egyesületben keressünk erőt?... Haragszom a fájdalom haragjával." Ez a szép gondolatsor nem volt hiábavaló s nem maradt puszta szó, mert már a következő napon előre jegyzi, hogy az urbárium első leszen már csak azért is, mert a kormány nem akarva. „A kormány urbárium által urbáriumot akar, Wesselényi pedig és a többek urbárium által nemzetet akarnak." 14-én kerületi előlülő borongón, csendesen, hideg külsővel és némán, de féltve vigyá- zón az urbáriumra, amely miatt már előzőleg majdnem hajba kap­tak, mint Kende Zsigmondnak irta. Kitartott mellette egy rész, „mely az adózó nép nemzetté emeltetésén, mint a haza és alkotvány megerő­södése egyetlen egy eszközén ré­gen gondolkozik s lett többségük." De milyen urbáriumot adnának némelyek a népnek? Kölcsey hall­gat most és szomorún írja: „Mi nem lehetne abból, ha valaha böl­csességgel és hévvel teljes követek fognának egymással találkozni ?... Uraim a ti urbáriumotok bodzabél levü lélekből fakadt.“ A sok ha­szontalan beszédre írja 23-án: „Tartunk cifra beszédeket... Nyere­ség, ha a sok cifrában a tárgy örö­kösen el nem vesz. A liberálisok a szabad költözködést kevésnek hivék; s akarták az adózó nép személyes szabadságát törvény által kimondatni... A jobbágytelek sza­bad eladhatása sarkolatos alap, az adófundus bizonyos volta a paraszt felemelkedésének első lépcsője, a felmentés rendszere s a tulajdoni jog épülnek rajta ... Wesselényinél tárgyaltunk s maradánk a szabad adásvevésnél; s mig ezt megállítva nem látjuk, minden egyebet hallgas­sunk el.“ „A telki haszonvétel két­ségkívül kicsiny pont ahhoz képest, amit a paraszt állásával kezdeni lehetne és kellene; de e kicsiny is sokaknak ellenére van. S az el­szólások ... e sokféle néposztályu országban nem örvendetes vissz­hangot fognának szülhetni... Nekünk jogunk van az uralkodáshoz, mit őseink a paraszton vérontással nyer­tek? Mert hogy Zsigmond király óta a paraszt adót fizet és katoná­nak vitetik; hogy 1715. óta állandó terhet visel és vérét állandóul ontja: tesz az valamit? Mi olyanok va­gyunk, mint a Zebaoth isten, ki meglátogatja az atyák bűneit a fiákban harmad és negyedizíglen..." A szabad adás-vevést két napi erős ostrommal vívták ki. „Néhányunk- nak a martyrkoronához már nem is messze az ut, Írja február 1-én. Kende Zsigmondhoz pedig azt irja; „Édes barátom, sokat kell még nekünk odahaza is, itt is harcolni, mig utoljára, talán félszázad után, a szikra egyszer csak fellobban.“ Csak egy nyolcszázad kellett... (Folyt, köv.) Bulyáky

Next

/
Thumbnails
Contents