Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-08 / 36. szám
1929, szeptember 8-án sin Mi® és mmm 3-ik oldal. főjegyzője és Kovács János községi főbíró üdvözölték az apostoli kormányzót, akinek Lengyel Liliké bájos felköszöntő kíséretében gyönyörű fehér szekfüs; csokrot nyújtott át, A község határában felállított első díadalkapu alatt dr. Uhl Károly pusztadobosi esperes bemutatta a főpásztornak a tiszteletére kocsikon eléje siető tisztelgőket: gróf Zichy Károlynét és leányát, dr, Boér Ágostont és nejét, Okolicsányi Józsefet és a Hunyady testvéreket, továbbá Nyirmada nagyszámú intelligenciáját. Az újonnan épült iskola és templom előtt fogadta a főpásztort az egyházközség lelkésze, dr. Schmíedt Béla a híveivel. Ott helyezkedett el a harmadik diszkapu mellett Ortutay Gyula lovag, Molnár Károly szentszéki tanácsos, Erdélyi Alajos vitkai és Heringh Lajos nyirbaktai lelkész. Ezután kezdetét vette az egyházi szertartás és a templom, iskola, harangok, keresztek, oltárkép, szobor szentelés. A főpásztori énekes nagymise alatt a közkedvelt és országos viszonylatban is jóhirü mátészalkai róm, kath, dalkör énekelt Bertók Béla igazgató, karnagy szakszerű vezetése mellett. Szentmise után tisztelegtek az apostoli kormányzó előtt a nyir- madai hitfelekezetek küldöttségei. A róm. kath, képviselőtestületet Lengyel Antal világi elnök vezette, a gör, kath. testvéregyházat Kriskó Sándor lelkész képviselte, mig a ref. egyházat Keresztessy László lelkipásztor, Eperjessy Béla elnök, Hunyady Béla fofcgondnok, az izraelitát pedig Si'^s István tanár, Fried Béni, Fried Kdéza földbirtokosok képviselték, ak\ikkel az apostoli kormányzó az üdvözlő beszédek után kedvesen elbeszélgetett. Az KMEepI ebéden, \ amit dr. Schmiedt Béla adott részt- vettek a környék és község föld- birtokosai és urai, számszeriní negyvenen. Az első pohárköszöntőt a házigazda mondta az apostoli kormányzóra. Dr. Llhl Károly a kormányfőt éltette, Komjáthy Árpád pedig lovag Ortutay Gyulát. Este dr. Boér Ágoston adott ünnepi vacsorát fényesen kivilágított parkjának terraszán. Vacsora alatt rendezte a nyirmadai gyermekvilág apostoli kormányzója tiszteletére a lampionos felvonulását. Száz gyermek ballagott kígyózva a parkban a tündéri szép lámpionokkal, miközben a szálkái dalárda művészien precíz énekével a hangulatot a siker tetőfokára emelte. Nem maradt el a tűzijáték sem, amiével az ünneplés tökéletes, a bol- i iogság pedig teljes lett. Éjjel 12 c >ra volt, mikor a lámpíonok utol- s ót lobbantak s a tömeg percekig t ártó éljenzés közben lassan haza- 1 lallagott. Hétfőn gróf Zichy Károlyné látta ^szives előkelőséggel az apostoli kormányzót ebéden, amelyre hivatalos volt Kursinszky Zsigmond ■(. apostoli kormányzói helynök és dr. miedt Béla. ' i Kedden a főpásztor eluzazott Níyirmadáról Debrecenbe. Ü Kagykárol; magyar lakossága akciót iiátolt a középiskolák magyar tagozatainak felállítása végett, mire a miniszter német tagozatot engedélyezett. Nagykároly városában a magyar időben egy nyolcosztályu gimnázium volt, egy négyosztályu polgári fiu-iskola és egy négy osztályú polgári leány-iskola. Mindezekben a középiskolákban a városból és környékbeli falvakból évenként olyan sok növendék jelentkezett, hogy párhuzamos osztályokat is kellett felállítani. Az impérium-változás első idejében beszüntették a gimnáziumot, melynek helyét a jelenben is működő állami líceum töltötte be, ahol eleinte magyar tagozat is működött épp úgy, mint a polgári leány-iskolában. A későbbi években ezeket a magyar tagozatokat fokozatosan megszüntették \és ma már sem a fiu- liceumban, sem'yz alsófoku leány- liceumban nincsenek magyar tagozatok. A magyar tagozataik beszüntetésének eredménye az Jett hogy a város lakosságának gyermekei, valamint a vidéki falvak magyar anyanyelvű lakosainak gyermekei egyrészt Erdély távolabbi városainak iskoláiban helyezkedtek el, ahol a tanítás nyelve magyar volt, másrészt pedig Magyarországon. A város közönsége a magyar tagozatok beszüntetésének káros következményei miatt többizben foriadéőiágbaa, ízben éődc&éiágím “OETKER#* VAMiumwcmcmmmm Kérje minden fiszerlmkrilísleii A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-£éle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. dúlt kérelemmel a minisztériumhoz a magyar tagozatok felállítása végett, azonban a kérést nem teljesítették a kormányok, dacára annak, hogy a leányliceum növendékeinek létszáma éppen a magyar tagozatok beszüntetése miatt 50-re apadt le. Amíg azonban a közoktatásügyi múniszter é nagy többségében magyar város iNkoságának méltányos kérését figyelembe nem vette, addig teljesített egy olyan igényt, amely sem a város közönségének, sem a vidék nagy többségének érdekeit nem szolgálja, csupán mes... Mik vagyunk most ? Erőtlen parányi szám s mik lehetnénk, ha a 10 millió hozzánk járulna. ?“ December 26-án bizakodva újra Naplójában: „Úgy látszik, az urbárium a szavazati erőt bírni fogja s így nagy tusa nem következnék. Azonban a jövendő, mond Homér, az istenség térdein fekszik." Megkezdődtek a sorrendi vitatások: kereskedés, urbárium, nyelvügy.. . elsősége miatt. És megkezdődnek az intrikák is. Már január 5-én tudja, hogy „az országos ülésben tusa lesz az urbárium elsősége miatt; s hihetőleg az urbárium nyer ... Erősek leszünk?" Wesselényi fáradozik benne reggeltől estig. „Az indító én leszek holnap... írja 6-án. De már 7-én lemondón jegyzi: „Aki reményt bir, az éleményre számot ne tartson... Az indítványt nem fogadták el... “ A következő napokban még az sem vigasztalja meg, hogy erdélyi dolgozatát elfogadták. Keserűen írja: „Aristok- raták és demokraták között folyik a pör... Szegény haza, mi hátra vagy... A múlt nap Wesselényi szerint gyásznap vala... az által, hogy urbárium elsőségét el nem fogadók... Az urbárium iránt 7-én tett indítványom mellett elhagyatá- som... a gondolat ily eleve fájdalommal még nem hatott reám... Bizodalom saját erejében és serege hűségében teszi a hőst... Jámbor! küzdés a pálya... Ezeknek ősei hagyták el a Giskra elleni csatában Hunyadyt és Hunyady holtig nem csüggedett. Ezeknek ősei hagyták el a szabadságharcban Rákóczit és Rákóczi hazáját áldva hunyt el idegenben. Nagy példák vannak előtted te parányi ember, tűrj és törj előre ... Bölcs embernek kell annak lennie, aki igy győzi meg magát. Már 11-én ismét a megoldáson gondolkozik. „Úgy intézni az ur- báriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotványba belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett, tiz millió felemelkedhetőt nyerjen: oly gondolat, ami csak egy hazát forrón szerető emberben támadhatott. Sokan nábobként szóltak a népről... Ez tehát a hazafi- ság? Örökre külön korlátoljuk-e magunkat ? Kaszthoz ragadt lélekkel magasból alá nézünk-e mindig? Soha sem fog lelkűnkben felvirradni a gondolat, hogy a választó falakat végre döntsük el, s különválás helyett egyesületben keressünk erőt?... Haragszom a fájdalom haragjával." Ez a szép gondolatsor nem volt hiábavaló s nem maradt puszta szó, mert már a következő napon előre jegyzi, hogy az urbárium első leszen már csak azért is, mert a kormány nem akarva. „A kormány urbárium által urbáriumot akar, Wesselényi pedig és a többek urbárium által nemzetet akarnak." 14-én kerületi előlülő borongón, csendesen, hideg külsővel és némán, de féltve vigyá- zón az urbáriumra, amely miatt már előzőleg majdnem hajba kaptak, mint Kende Zsigmondnak irta. Kitartott mellette egy rész, „mely az adózó nép nemzetté emeltetésén, mint a haza és alkotvány megerősödése egyetlen egy eszközén régen gondolkozik s lett többségük." De milyen urbáriumot adnának némelyek a népnek? Kölcsey hallgat most és szomorún írja: „Mi nem lehetne abból, ha valaha bölcsességgel és hévvel teljes követek fognának egymással találkozni ?... Uraim a ti urbáriumotok bodzabél levü lélekből fakadt.“ A sok haszontalan beszédre írja 23-án: „Tartunk cifra beszédeket... Nyereség, ha a sok cifrában a tárgy örökösen el nem vesz. A liberálisok a szabad költözködést kevésnek hivék; s akarták az adózó nép személyes szabadságát törvény által kimondatni... A jobbágytelek szabad eladhatása sarkolatos alap, az adófundus bizonyos volta a paraszt felemelkedésének első lépcsője, a felmentés rendszere s a tulajdoni jog épülnek rajta ... Wesselényinél tárgyaltunk s maradánk a szabad adásvevésnél; s mig ezt megállítva nem látjuk, minden egyebet hallgassunk el.“ „A telki haszonvétel kétségkívül kicsiny pont ahhoz képest, amit a paraszt állásával kezdeni lehetne és kellene; de e kicsiny is sokaknak ellenére van. S az elszólások ... e sokféle néposztályu országban nem örvendetes visszhangot fognának szülhetni... Nekünk jogunk van az uralkodáshoz, mit őseink a paraszton vérontással nyertek? Mert hogy Zsigmond király óta a paraszt adót fizet és katonának vitetik; hogy 1715. óta állandó terhet visel és vérét állandóul ontja: tesz az valamit? Mi olyanok vagyunk, mint a Zebaoth isten, ki meglátogatja az atyák bűneit a fiákban harmad és negyedizíglen..." A szabad adás-vevést két napi erős ostrommal vívták ki. „Néhányunk- nak a martyrkoronához már nem is messze az ut, Írja február 1-én. Kende Zsigmondhoz pedig azt irja; „Édes barátom, sokat kell még nekünk odahaza is, itt is harcolni, mig utoljára, talán félszázad után, a szikra egyszer csak fellobban.“ Csak egy nyolcszázad kellett... (Folyt, köv.) Bulyáky
