Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
1929, augusztus 25-én S2ATMII ÉS BIREC 3-ik oldal. 1. Személyek, mint tüzokozók, ezek a tüzesetek kb. 60 százalékát teszik ki, 2. Természeti események, tünemények. 3. Biológiai folyamatok. 4. Chémiai folyamatok, 5. Fizikai folyamatok. 6. Állatok, mint tüzokozók. Most vegyük ezeket sorban tárgyalás alá és igy térjünk át a személyekre, mint tüzokozókra s ezeket osztályozzuk a következőképpen. Személyek, mint tüzokozók: a) elmekórtani okokból: beteges vágy a gyújtogatásra, mint Néró császár, aki az általa okozott tűzvészekben örömét lelte. Megjegyzem, hogy kisebb-nagyobb mértékben valamennyien pyromániások vagyunk; vegyük csak a fáklyás menetet, a kivilágításokat, azaz ezeknek a rengeteg nézőjét vagy vegyük a pásztortüzbe órákhosszat néző pásztort vagy télen a jól fütött szobában közülünk is sokan mennyi ideig elmerengenek a kályha tüzének, parazsának izzásában, fényében. Egy ismertebb példája ennek egy máramarosszigeti eset, ahol egy tanító pyromániás fia, aki kb. 60 tűzesetnek volt az okozója. Igen hajlamosak még a gyújtogatásra a melancholiában szenvedők. A gyen- geelméjüek minden bűncselekményre hajlammal bírnak így a gyújtogatásra is. Sok esetben az alkoholt mértéktelenül élvezők s még inkább a delirium tremensben lévők igen hajlamosak a bűncselekményekre, természetes, hogy ezt a körülményt sokan felhasználják cselekményeik enyhítő elbírálására azzal, hogy tettük elkövetése előtt beszeszelnek. Egy másik ok: szerelem miatti gyújtogatás: előfordult eset, hogy egy lány a bíróságnál azt vallotta, hogy azért gyújtogatott, mert a szeretője tűzoltó s mivel rég nem látta, igy akart vele találkozni, azon igy akarta látni. A hisztériások igen hajlamosak a gyújtogatásra. Példa erre az 1871. évben Párizsban történt sok gyújtogatás s ezek közül leginkább a városháza felgyujtása, amit hisztériás nők fáklyákkal gyújtottak fel s közülök sokan görcsökben fetreng- tek az utcákon a gyújtogatás után, ez inkább a tömeghisztéria példája, amire a nők hajlamosabbak. Életuntság szintén szerepel a gyújtogatások között, mint öngyilkossági eset. Pl. leönti magát vagy ágyát petróleummal s azt meggyujtja. A fenti esetek egyrésze jogilag enyhébb elbírálás alá, másik része, mint az elmebajosok büntetőjogi beszámithatóság alá nem esnek. b) A következő csoport teljes büntetőjogi elbírálás alá esik. Ilyen a psihologiai gyújtogatás. Pl. Berlinben 1908-ban járványszerü volt a tetőtüz, azaz tetőgyujtogatás, amig rájöttek, hogy azokat egyesek utánzási ösztönből, belső lelki kényszerből követték el. (Ide tartozónak tartom a hypnotikus alapon elkövetett gyújtogatást is.) A büntetéstől való félelem is vezetett gyújtogatásra. Pl. egy soffőr tanonc elfolyatta a benzint, félt, hogy a gazdája megveri s inkább felgyújtotta a garazsat, hogy a benzin elfolyását ne vegyék észre. Másik ok az elégedetlenség, ami nem alap természet ugyan, de előáll a súlyos körülményekből, amelyben az illető élni kényszerül. Koldusok, csavargók sokszor gyújtogatnak, mert az adománnyal nincsenek megelégedve, vagy a diákok felgyújtották az iskolát, mert tanáraikkal, illetve bánásmódjukkal nem voltak megelégedve. Történt már gyújtogatás szánalomból is. Például egy leány azért gyújtogatott, hogy gyújtogatásért elzárt szeretőjéről a gyanút elhárítsa. Azután pajkosságból, játékból történnek tüzesetek, felügyelet nélküli gyerekeket okozzák ezeket, amint sertés perzselősdit, vagy gyufával játszanak. vegői, rémalaknak kellett még jönnie, hogy egymástól ismét távolabb vettessünk“. Március 4-én újra kell védelmeznie a nyelvvel együtt Erdély ügyét is. „Az ügy szentsége lelkesített mindenkit, de... magyar tűz szalmaláng ... De kínos jövő várja azt, minek teremtői csak gondolatot és szándékot bírnak, hatalmat pedig és teljesítést nem.“ Naplója nyomát követve is megállapíthatjuk, hogy mit tett az udvar a magyar két haza külön tartása végett. Április 15-én jegyzi: „Erdélybe az én szép Erdélyembe... kir. biztosságot küldtek. “ S aztán... elszaporodtak Erdélyben a panaszok, a bajok, Wesselényinek haza kellett sietnie. A nagy lídérc eltávozott s Kölcseyt könnyebb volt nélküle, a Wesselényi nagy tüzü akarata nélkül leszavaztatni nemzetmentő törekvéseiben. A királyi válasz szemrehányásokat tartalmaz az erdélyi ügyben s ez Kölcseynek egyik legalaposabb gondolatát kelti: „A nemzet szentnek nevezé a koronát, mert annak ideájával a nemzeti nagy egyesület legszentebb, legsarkalatosabh alapjait kötötte együvé. Azért a koronának a nemzet érdekeitől külön szakasztott jogai nem lehetnek. Egye- ■ dűl a polgári alkotmány feltételei alatt nyugszik a korona, e koronának mindnyájan, kik itt tanácsot ülünk, együtt azokkal, kiknek képét viselni büszkék vagyunk, tagjaivá születtünk. A törvény egyformán kötelez kormányt és nemzetet. Katonaságot, adót, segedelmet megadtunk. De imé század óta kívánjuk Erdélyt egyesíteni hiában. És ha százados sérelmeink közül egy, a rendszeres munkák vizsgálata (az urbárium) valahára 40 év után vitatásba vétetik: következik-e, hogy a többeknek feledségbe keli hullaniok? Ismételjük meg tehát felterjesztésünket a haza boldogsága érdekében, mert a mai boldogságunk a hazáé.“ Az események most már gyorsabban peregnek. Wesselényit május 5-én búcsúztatják, „mert a szqrnyölők fiát Erdély körülményei haza szóliták, hogy az általa oly sokszor védelmezett hazának lehetséges oltalmat szerezzen.“ Wesselényi s az ő összefűző lelke nincs! Erdély ügye pedig égő sebként és tüzes óhajként maradt a lelkekben annyi nemes eszmével együtt. , , Bulyáky. Becsvágyból is gyújtogattak s az leginkább tűzoltóknál fordult elő, hogy magukat a tűznél kitüntethessék, vagy hogy az illető jelezhesse először a tüzet, vagy egy másik példa, ami Siebenleben német városkában történt meg, hogy a városka polgármestere a várost a régi házaitól megszabadítsa és ezt szebbé tegye uj épületek építésével, a tűzoltósággal karöltve 43 esetben gyújtogatott s az ily tűzeknél a tűzoltóság úgy dolgozott, hogy a kérdéses házak földig égtek. Hiúságból történt gyújtogatásra felhozom a következő példát: egy tanító a kartársával szemben szé- gyelte, hogy az ő iskolája nádfede- les s kérte a felettes hatóságát, hogy azt cseréppel fedesse be, mivel a kérés teljesítve nem lett, fogta magát és felgyújtotta az iskolát, hogy igy erőszakolja ki kérelmét s egyben igy elégítse ki hiúságát is. Bosszúból okoznak gyújtogatásokat néha a cselédek, rossz bánásmód vagy egyes kérelmük megtagadása miatt, vagy aratáskor arató vagy cséplő munkások, a munkától való eltiltás, illetve munkába nem vétel miatt. Nagyon sok esetben történt gyújtogatás más bűncselekmény palástolására, például lopás után, ezt leginkább a helyi viszonyokkal ismerős egyén tette az eddigi tapasztalatok szerint, de szoktak idegenek is gyújtogatni, leginkább azért, hogy lophassanak. Pl. egy megszállott vasmegyei községben bál alkalmával felgyújtották a csűrt s a kabátokat lopták el, más eset a berlini rendőrségi vagy 1925-ben a messinai ügyészségi irattár felgyujtása bizonyos akták eltüntetése miatt. A bűncselekmény felfedezésétől való félelmében gyújtogatott 1896-ban Darmstadtban egy zsidó lány, ki magzatát csűrben rejtette el, félt azonban, hogy rátalálnak s ezért a csűrt meggyujtotta, amivel a tűz tova terjedése miatt rengeteg kárt okozott. A másik eset 1924-ben történt szintén Németországban, amikor is Augerstein mész- bánya tulajdonos 8 egyént ölt meg, ezeket benzinnel leöntötte & a házat rájuk gyújtotta, ő pedig azt mondta, hogy rablók törtek reájuk s azok gyilkoltak és gyújtották fel a házat; azonban a tüzet lokalizálták és az ujjlenyomatokból megállapították, hogy ő volt a gyilkos. Politikai okokból, különösen a háború alatt történt sok gyújtogatás, például a sok malom égés, hogy élelmezési zavarokat okozzanak úgy a hadrakelt seregeknél, mint a mögöttes országrészekben, e csoporthoz tartozik még az 1848— 49-ki oláh gyújtogatások, 1918-ki forradalomkor különösen a nemzetiségi vidékeken történt gyújtogatások, a háborúban a gyujtólöve- dékek és gyujtóbombák által okozott tüzek, 1927-ben a bécsi igazságügyi palota felgyujtása. (Folyt, köv.) iadóóóágban, izbenéddcdéiágban ’OETKER# wmmmmcimmm Kérje minden liiszerkereskedésbeii A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle receípkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. A debreceni polgári lieészverseny eredménye. Folyó hó 18-án Debrecenben folyt le Hajdú-, Bihar-, Szabolcs- és Szatmár vármegyék, valamint Debrecen és Nyíregyháza városok között a polgári lövész verseny. Ezen versenyen vármegyénk is képviseltette magát. Az idei versenyek eredményei messze felülmúlják a tavalyi és tavaly előtti eredményeket. Innen látszik, hogy a polgári társadalom is élénken érdeklődik a sportok ezen legnemesebbike iránt. Vármegyénk lövészei a következő eredményeket érték el: Pisztoly versenyben: Ill-ík dijat Bottka Imre náb- rádí földbirtokos. Karabély versenyben: I-ső díjat Bottka Imre nábrádi földbirtokos. Miniatűr puska versenyben I-ső dijat Tóth Endre nagy- ecsedí községi aljegyző, Il-ik dijat Zombory Árpád vm. ut- biztos csengeri lakos. Hadipuskával megtartott versenyben I-ső dijat Gáthy Bálint vm. irodasegédtiszt mátészalkai lakos. A miniatűr puskával megUTAZÁSÁHOZ a vállap magyar-román határon át BÉRELJEM AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon.
