Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-28 / 30. szám
II1IMÍK is BERKS 3-ik oldal. 1929. julius 28-án. bői kijutott a társaságában lévő képviselőknek is. Utalt, felszólalásában, a kormány tevékenységére, amely oda irányul, hogy minél jobbá tegye a gazdasági helyzetet és utalt azokra a felelőtlen kritizálásokra amelyek csak arra jók, hogy a magyar nép egységét megbontsák és ellentéteket támasszanak, de alkotni, teremteni ezek a birálatok soha sem tudtak és a jövőben sem fognak tudni. Dukay-Takács, Szabó Zoltán és dr. Mózer Ernő szólaltak még fel a vacsorán és valamennyien a legnagyobb elismeréssel adóztak a kerület polgárságának azért a munkakészségéért, önzetlenségéért és hazaszeretetéért, amely minden ténykedésében megnyilvánult. A lélekemelő ünnepség rendezésében derekasan kivette részét az egész presbitérium — élén Filep Sándor tivadari ref. lelkésszel. A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara előterjesztésben fordul a pénzügyminiszterhez a fagykárosult vármegyék adóterheinek enyhítése érdekében. Közismert ma már az a súlyos helyzet, amelybe a tiszántúli vármegyék az abnormis téli időjárás és ennek közgazdasági hatásai következtében jutottak. Hazánk kereskedelmének és iparának sorsa a legszorosabb kapcsolatban van a mezőgazdasági foglalkozású lakosság helyzetével. Ezért a tiszántúli vármegyék, mint túlnyomóan agrár vármegyék, kereskedelme és ipara fokozottabban érzi a forgalom csökkenését, ami nemcsak az általánosan ismert gazdasági bajokban, hanem a téli nagy fagykárok súlyos következményeiben és különösen a lakosság szükségletei beszerzésének legnagyobb óvatosságra intő voltában érezteti hatását. Ezekre a rendkivüli viszonyokra a pénzügyminiszter is gondolt már, mert hiszen olyan esetekben, amikor elemi csapások zúdulnak az adóalanyokra, méltányos lévén, hogy a közszolgáltatások tekintetében bizonyos enyhitést adjanak, az 1929. évi XXIII-ik te. 7-ik §-ának 5-ik bekezdésébe azt vétette be: „A pénzügyminiszter külön rendeletben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve uj adókivetést rendelhet el." A debreceni k;er. és iparkamara, amelynek területén voltak a legnagyobb fagykárok és közvetve a kereskedelmet és ipart a legerősebben sújtották az elemi csapások, a fagypusztitás helyrehozhatatlan kártevésének kétségtelenné válásakor szükségesnek látta, hogy állást foglaljon a fagykárosult vidékek adóterheinek enyhítése érdekében. A közszolgáltatások, így különösen az egyenes adók tekintetében ugyanis nem lehet beérni azzal, hogy az 1929. évi gazdasági csapások majd 1930-ban vétetnek számításba, mert nyilvánvaló, hogy az 1929. évre kivetett adókat nem az 1928. évről tartalékolt összegből, hanem az 1929. év tiszta keresetéből, jövedelméből fizeti az adóalanyok túlnyomó része. A közszolgáltatások tekintetében kell enyhitést nyújtani azért, mert hiszen más téren, például hitelnyújtás terén az ipar és kereskedelem, mint ingó vagyont kezelő és forgató termelési foglalkozások, nem rendelkeznek a jelenlegi törvényes rendelkezések mellett (ingó jelzálog intézményesítése még nem történvén meg) azzal a fedezeti alappal (ingatlan), amivel a mezőgazdaság rendelkezik. A mezőgazdaság meg fogja kapni a segítséget, a közszolgáltatások terén is az elemi kár okozta bajokat figyelembe fogják venni nála, méltányos tehát ilyen körülmények között, hogy a kereskedelem és ipar jogos kívánságai is meghallgatásra találjanak. A súlyos helyzet enyhítése érdekében tehát a debreceni kereskedelmi és iparkamara előterjesztéssel fordult a m. kir. pénzügyminiszterhez. Kívánságai a következők: 1. Az egyenes adók terén: Tegye lehetővé a pénzügyminiszter, hogy a rendkivüli viszonyokra való tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyékben, tehát a szolnoki, nyíregyházai, debreceni m. kir. pénzügyigazgatóságok területén azok az adózók is kérhessék 1929. évi általános kereseti és jövedelmi adójuk felülvizsgálását, illetve leszállítását, akik a rögzítési rendelkezések következtében az 1929. évi adókivetés ellen felszólamlási jogosultsággal nem bírnak, mert az adó- felszólamlási bizottsághoz nem fordulhatnak. Amennyiben a pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a rendkivüli idők rendkivüli eszközöket követelnek, arra az álláspontra helyezkednék, hogy adminisztrációs okokból fenti kérelemre elutasító választ adna, abban az esetben az 1929. évi általános kereseti és jövedelmi adók 50 százalékának behajtását az említett vármegyékben függessze fel, illetőleg az 1929. évi XXIII-ik te. 11-ik §. 1. pontja alapján az együttesen kezelt közadókra nézve az esedékesség napjától számított egy esztendeig 6 százalékos késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége mellett, generális fizetési halasztást engedélyezzen. A pénzügyigazgatóságokat hatalmazza fel tehát arra, hogy az illetékmentesen beadható kérelemre ezt a fizetési halasztást egyénenként engedélyezhessék. Ez a kérés természetesen úgy a rögzített, mint a nem rögzített adóalappal biró adóalanyokra is vonatkozik. A folyó évi adókivetéseknél újra azt tapasztalták az érdekképviseletek, hogy a becslés szerint megállapított adóalapoknál gyakran a való életben lehetetlen nettó haszonszázalékok nyertek sok helyütt alkalmazást. Kívánatos volna tehát olyan irányú rendelkezés kiadása, hogy az adófelszólamlási bizottsági tárgyalások előtt a pénzügyigazgatóságok megkeresésére a kereskedelmi és iparkamarák megkeresésekben felsorolandó szakmákban 1928. évben minimálisan és maximálisan elérhető nettó haszonszázalékokra vonatkozólag adjanak alaposan megokolt véleményt. 2. Kívánságok a forgalmiadó terén. A Kamarának kisexisztencíákat érintő kívánsága az, hogy az átalányok évközbeni megváltoztatására irányuló kérelmeket a fent említett három pénzügyigazgatóság területén, a forgalmi adóhivatalok ne kezeljék azzal a szigorúsággal, amit addig tapasztalt. A forgalmiadó átalányok megrögzítése tárgyában kelt 63.270—1928. sz. rendelet 15. §. 2. bek. 1. pontja szerint a kivetett átalány évközbeni helyesbítésének akkor van helye, ha az átalányozott adózó igazolja, hogy az átalányozás alkalmával megállapított forgalom és az ennek megfelelő adóalappal szemben a tényleges forgalom és az ennek megfelelő adóalap között lényeges, legalább 20 százalékot meghaladó csökkenés mutatkozik. Az „igazolásion fordul meg azonban • a dolog. Gyakorlatilag azonban ez az igazolás a nyaktílója még a legigazságosabb kérelemnek is. Ezek az adóalany kategóriák rendes könyvelést nem vezetnek, igy az igazolásnak eleget tenni a kívánt mértékben nem tudnak. De nyilvánvaló, hogy nagyobb igazolás nem szükséges, mint egy kis körültekintés ezeken a vidékeken, mert akkor mindenki láthatja, hogy az a kézmüiparosság, az a kiskereskedelem, amely a mezőgazdasági lakosság szükségleteinek kielégítéséből él, tengődik és forgalma nem 20 százalékkal, hanem azt meghaladó mértékben csökkent. Utasítsa ezért a pénzügyminiszter a szolnoki, nyíregyházai és debreceni m. kir. pénzügyigazgatóságokat arra, hogy a forgalmiadó átalányok leszállítására irányuló kérelmek tárgyalásánál a forgalom 20 százalékos csökkenésének forgalmi igazolásához ne ragaszkodjanak, hanem az ilyen irányú kérelmeket ott, ahol tudomásuk szerint nagy fagykárok voltak s az érdekeltség véleményező bizottságai a leszállítást véleményezik, tárgyalás alá vegyék és az átalányt szállítsák le, még pedig 1929. évi január hó 1-től visszamenőleg. Hirdetmény. Igen tisztelt ügyfeleink nb. tudomására hozzuk, hogy f. hó 29-től szeptember hó 15-ig intézetünkben naponta reggel 8 órától déli 2 óráig fogunk hivatalos órát tartani. Délután 2 óra után az intézet zárva marad. Pénztár d. u. 1-ig lesz. Szatmár vármegyei Gazdasági Bank r.-t. Igazgatósága. kiadéáságban, Ízben éó da> faágban "■ÜETKERf* mmmummÉRHErtMN Kérje minden füszerteresKedésben A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. A Szatmár-Bereg-UgoGsamegyei Orvosszövetség közgyűlése Fehérgyarmaton. Gyilkosán tűző napsugarak és torkotre- szelő porfellegek kereszttüzében gyűltek össze különféle jármüveken a szélrózsa minden irányából Fehérgyarmat városházán az egészségügy napszámosai. A múlt évi vásárosnaményi orvosgyülés határozta el, hogy az idei orvosgyülés Fehérgyarmaton lesz. Ennek jegyében száguldoztak az autók, robogtak a kocsik s döcögtek a szekerek folyó hó 20-án a fehérgyarmati községháza elé. Mintha csak valami főhadiszálláson lettünk volna, olyan volt a forgalom mindenféle jármüvekben. Már az első pillanatokban felületes terepszemle után meg lehetett állapítani, hogy Mátészalka kivételével a többi városok orvosai autókon, illetőleg autóikon érkeztek, a szalkaiak csak vasúton vagy kocsin jöttek, mig a távoli falvak Aesculapjai még a régi patriarchalis — szekereken döcögtek be a gyűlésre. Kedves, szolid városka Fehérgyarmat széles, poros utcáival, vadgesztenyés kúriáival. A nagy autó- és szekérforgalom egész kis Londonná varázsolta hirtelené- ben, azzal a különbséggel, hogy mig Londonban a vastag ködtől nem lát még két lépésre sem az ember, addig itt a vastag portól csukódik be a látóhatár s csak a por leszálltával láthattuk a sok kíváncsiskodó női fejecskét, amint álmos szemekkel kukucskáltak ki a házak ablakaiból s bámulták a szokatlanul forgalmas utcai életet. Mikor már teljes számban együtt voltak az orvosok, gyógyszerészek s más vendégek is, Schönpflug Béla dr., vm. tiszti főorvos, mint az Orvosszövetség elnöke ll óra tájban megnyitotta a gyűlést s melegen üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s amint ő célzatossággal mondta: „kétes és vegyes örömmel állapítom meg, hogy hála Istennek, sokan vagyunk. A tavalyi vásárosnaményi gyűlésen is szép számmal voltunk, de itt jócskán megszaporodtunk s ha Isten éltet, jövőre még jobban megszaporodunk, mert itt nincs egyke, nemsokára elérjük, hogy minden falunak, sőt talán minden tanyának is meg lesz a maga orvosa". A tárgysorozat következő pontja a titkári jelentés • • Uzletátalakitás előtt 4A( elsőrangú cipőim árából engedményt o adunk 27--31 KuHn cipőáruház
