Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-07 / 27. szám
Mátészalka, 1929. julius 7. Ara 20 fillér, IX. évfolyam 27. szám. Egyetemi Kör Debrecen ^ef.kollégium it ES BÉKÉÉ POLITI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP* laEQHHS Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 I. Negyedévre 2 P 40. Szombaton rendkívüli közgyűlést tart a vármegyei törvényhatósági bizottság. Az uj közigazgatási törvénnyel kapcsolatban a törvényhatósági választókerületekről és az egyes kerületekben választandó bizottsági tagokról szabályrendelet készül. Az országgyűlés mindkét házában és azt megelőzően a pártkörökben hónapokon keresztül folyt a közigazgatási reformjavaslat tárgyalása. Ilyen előzmények után a kormányzó Péter- Pál napján az Országos Törvénytárban kihirdette a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikket, amelynek végrehajtási utasítását a Belügyi Közlöny rendkívüli száma közli. A végrehajtási utasítás szerint a törvény kötelezővé teszi, hogy a törvényhatósági bizottságokat A „Szatmár és Bereg“ múlt vasárnapi számában megemlékeztünk már róla, hogy a felsőház költségvetési vitájában báró Kende Zsigmond is felszólalt s határozati javaslatot adott elő, hogy a Himnusz halhatatlan költőjének, Kölcsey Ferencnek, közadakozásból mauzóleum állittassék. A lelsőház a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta s igy a terv, hogy mauzóleum diEvégből a belügyminiszter felhívta az alispánokat, illetve a polgármestereket, hogy a szabályrendeleteket haladéktalanul készítsék el és terjesszék a törvényhatósági bizottságok elé, a bizottságok határozatát pedig az esetleges felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett sürgősen terjesszék fel a belügyminiszterhez. A rendelet részletes és pontos utasításokat tartalmaz arra, hogy miként állitandók össze a törvényhatósági és a megyei városi szitse Kölcsey Ferenc sirját, remélhetően mihamarabb megvalósul. A Kende báró beszédét tartalmazó felsőházi naplóból az ügy érdekében valónak találjuk teljes egészében ismertetni azt a beszédet, amely a nagy költő emlékéhez méltóan adott hangot annak az általános óhajtásnak, hogy megfelelő emlékművet emeljen a nemzet Kölcsey Ferenc sir ja felett. A beszéd, melyet a felsőház élénk tetszéssel fogadott, egész szövegében a következő : Nagyméltóságu Elnök Úr ! Mélyen t. Felsőház ! (Halljuk! Halljuk \J Ezt az alkalmat kívánom felhasználni arra, hogy egy régen beígért akció- g nak életbeléptetését, keresztülvitelét « elősegítsem. (Halljuk! Halljuk!) Ezelőtt hat évvel csonka Szatmár megye törvényhatósága egy díszközgyűlés keretében kívánta Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének érdemeit elismerni és méltatni s ezt a díszközgyűlést történeti nevezetességűvé tette az a körülmény, hogy a kormányzó ur ő főméltósága megjelent a diszgyü- lésen. De megjelent a nemzetgyűlés képviseletében annak elnöksége és megjelent a Tudományos Akadémia, a Petőfi-Társaság és több tudós társaság is. Ezen a diszgyülésen csekélységemnek jutott az a szerencse, hogy indítványt tehettem, hogy Kölcseynek a szatmár-csekeí temetőben lévő sírhelyén megfelelő emlékmű állittassék fel nemzeti adakozásból. Ezt az indítványt a közgyűlés magáévá tette és a kormány képviseletében jelen volt kultuszminiszter ur ő excellenciája — nagyon sajnálom, hogy ez alkalommal nincs jelen — szintén támogatta és Ígéretet tett, hogy adandó alkalommal, amikor erre elérkezettnek látja az időt és alkalmasnak a talajt, ezt az akciót megindítja. Azóta hat év telt el, én pedig abban a korban vagyok már, hogy sok hat évet még nem igen remélhetek, hogy ezt az akciót megsürgessem, ezért tehát ezt az alkalmat igyekeztem felhasználni arra, hogy a Felsőházat megkérjem, jöjjön segítségemre. Kölcsey érdemeit itt igazán fölösleges volna, hogy méltatni akarjam. Nincs is hozzá tehetségem. Egyet azonban legyen szabad kiemelnem. Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének nemcsak a Himnusz megalkotása volt egyedüli érdeme, mert ő mindenesetre kora legműveltebb, legképzettebb, legtudósabb költőinek egyike volt, jó hazafi és mint államférfi és mint megyei tisztviselő is kiváló helyet foglalt el. Itt azonban én az ő érdemei közül egyedül csak a Himnusz megalkotására hívom fel a Felsőház figyelmét. Hiszen a Himnusz nem költemény, hanem ima, fohász, amelyet minden ünnepély alkalmával — legyen az az ünnepély egyházi, világi, iskolai, vagy katonai — mindig áhítattal, kalaplevéve, felállva énekel el min- (Folytatása 2-ik oldal 1-ső hasábján.) Lapunk olvasóihoz! Félesztendő múlva tizedik évébe fordul a „Szatmár és Bereg“. Ez a tiz év a csonka megyék életében a legteljesebb erőfeszítés ideje volt s lapunkra különösképpen nagy feladatok vállalását róta. A nemzeti ujjáébredés tiz esztendejében a „Szatmár és Bereg“ betűsorai lobogó lelkesedéssel gyújtották az uj magyar lelkiség tüzét s ez a lelkesség nem vesztett hevéből máig sem annak megval- lásában, hogy az uj Magyar- ország öncélú életét minden konstruktiv erő összefogásával csak az erőteljesen hangsúlyozott nacionalista gondolat uralhatja. Legszentebb nemzeti ideáljaink szolgálatában a csonka haza feltámadásának élő hitével vigyázzuk azt a történelmi sorsfordulást, amely a magyar igazság diadalát mielőbb el kell hozza. Ez a hit forrósodik betűinkben változatlan hévvel s ez a hit izmosította célkitűzéseink erejét is a csonka megyék talpraállását szolgáló eszmei küzdelemben. A nemzeti erők összefogásának szükségét hirdettük mindig s ezért sohasem adtunk visszhangot kicsinyes törekvéseknek. Ezzel tudtuk magunknak örvendetesen biztosítani azt a megértő támogatást, amely a vármegyében mindenfelől megnyilatkozik mellettünk. A „Szatmár és Bereg“ tizedik évét megujhodó lelkesedéssel akarjuk köszönteni s hogy ünnepünket teljesebbé, gazdagabbá tehessük, olvasóink további kitartó támogatását kérjük. Erősítsék táborunkat, ajánlják lapunkat a legszélesebb körben abból az alkalomból, hogy a folyó negyedévre uj előfizetést hirdetünk. Negyedévi előfizetési dijunk mindössze 2 pengő 40 fillér s ennek beküldésére mai számunkhoz csekklapot mellékeltünk. és a megyei (rendezett tanácsú) városok képviselőtestületeit haladéktalanul újjá kell alakítani, mihelyst az evégből szükséges névjegyzékek elkészültek és az újjáalakításhoz szükséges szabályrendeleteket jóváhagyták. A törvényhatósági bizottságnak szabályrendelettel kell megállapítania a választó- kerületeket, az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok és póttagok számát. A szükséges szabályrendeleteket legkésőbb 1929. évi augusztus hó 31-ig meg kell alkotni. választók névjegyzékei, hogyan folyik le a törvényhatósági és megyei városi legtöbb adófizetők választása, megállapítja a törvényhatósági bizottságok és a megyei városi képviselőtestületek újjáalakításának időpontját és a törvényhatósági bizottsági tagságra és póttagságra történő ajánlás módját. A rendelet végül vegyes intézkedéseket tartalmaz. A belügyminiszter rendeletének megfelelően vármegyénk törvényhatósági bizottságát Péchy László főispán folyó hó 13-án, szombaton délelőtt 11 órára egybehívta. Báró Kende Zsigmond felsőházi beszéde a Kölcsey-mauzoleum felállítása érdekében. A {elsőház lelkes megértéssel íogadta Kende Zsigmond báró határozati javaslatát. Ha családja egészségét óvni akarja 21_32 ne használjon pocsolya-jeget!!
