Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-07 / 27. szám

Mátészalka, 1929. julius 7. Ara 20 fillér, IX. évfolyam 27. szám. Egyetemi Kör Debrecen ^ef.kollégium it ES BÉKÉÉ POLITI KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP* laEQHHS Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 I. Negyedévre 2 P 40. Szombaton rendkívüli közgyűlést tart a vármegyei törvényhatósági bizottság. Az uj közigazgatási törvénnyel kapcsolatban a törvényható­sági választókerületekről és az egyes kerületekben választandó bizottsági tagokról szabályrendelet készül. Az országgyűlés mindkét há­zában és azt megelőzően a párt­körökben hónapokon keresztül folyt a közigazgatási reformja­vaslat tárgyalása. Ilyen előzmé­nyek után a kormányzó Péter- Pál napján az Országos Törvény­tárban kihirdette a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikket, amelynek végrehajtási utasítását a Belügyi Közlöny rendkívüli száma közli. A végrehajtási utasítás szerint a törvény kötelezővé teszi, hogy a törvényhatósági bizottsá­gokat A „Szatmár és Bereg“ múlt vasár­napi számában megemlékeztünk már róla, hogy a felsőház költségvetési vitájában báró Kende Zsigmond is felszólalt s határozati javaslatot adott elő, hogy a Himnusz halhatatlan költőjének, Kölcsey Ferencnek, köz­adakozásból mauzóleum állittassék. A lelsőház a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta s igy a terv, hogy mauzóleum di­Evégből a belügyminiszter fel­hívta az alispánokat, illetve a polgármestereket, hogy a sza­bályrendeleteket haladéktalanul készítsék el és terjesszék a tör­vényhatósági bizottságok elé, a bizottságok határozatát pedig az esetleges felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett sürgősen ter­jesszék fel a belügyminiszterhez. A rendelet részletes és pon­tos utasításokat tartalmaz arra, hogy miként állitandók össze a törvényhatósági és a megyei városi szitse Kölcsey Ferenc sirját, remél­hetően mihamarabb megvalósul. A Kende báró beszédét tartalmazó felsőházi naplóból az ügy érdeké­ben valónak találjuk teljes egészé­ben ismertetni azt a beszédet, amely a nagy költő emlékéhez méltóan adott hangot annak az általános óhajtásnak, hogy megfelelő emlék­művet emeljen a nemzet Kölcsey Ferenc sir ja felett. A beszéd, melyet a felsőház élénk tetszéssel fogadott, egész szövegében a követ­kező : Nagyméltóságu Elnök Úr ! Mélyen t. Felsőház ! (Halljuk! Halljuk \J Ezt az alkalmat kívánom felhasználni arra, hogy egy régen beígért akció- g nak életbeléptetését, keresztülvitelét « elősegítsem. (Halljuk! Halljuk!) Ez­előtt hat évvel csonka Szatmár megye törvényhatósága egy díszközgyűlés keretében kívánta Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének érdemeit elismerni és méltatni s ezt a díszközgyűlést tör­téneti nevezetességűvé tette az a körülmény, hogy a kormányzó ur ő főméltósága megjelent a diszgyü- lésen. De megjelent a nemzetgyűlés képviseletében annak elnöksége és megjelent a Tudományos Akadémia, a Petőfi-Társaság és több tudós társaság is. Ezen a diszgyülésen csekélységemnek jutott az a szeren­cse, hogy indítványt tehettem, hogy Kölcseynek a szatmár-csekeí temető­ben lévő sírhelyén megfelelő emlék­mű állittassék fel nemzeti adakozás­ból. Ezt az indítványt a közgyűlés magáévá tette és a kormány kép­viseletében jelen volt kultuszminisz­ter ur ő excellenciája — nagyon sajnálom, hogy ez alkalommal nincs jelen — szintén támogatta és Ígéretet tett, hogy adandó alkalommal, ami­kor erre elérkezettnek látja az időt és alkalmasnak a talajt, ezt az ak­ciót megindítja. Azóta hat év telt el, én pedig abban a korban vagyok már, hogy sok hat évet még nem igen remélhetek, hogy ezt az ak­ciót megsürgessem, ezért tehát ezt az alkalmat igyekeztem felhasználni arra, hogy a Felsőházat megkérjem, jöjjön segítségemre. Kölcsey érdemeit itt igazán fölös­leges volna, hogy méltatni akarjam. Nincs is hozzá tehetségem. Egyet azonban legyen szabad kiemelnem. Kölcsey Ferencnek, a Himnusz köl­tőjének nemcsak a Himnusz megalkotása volt egyedüli érdeme, mert ő mindenesetre kora legmű­veltebb, legképzettebb, legtudósabb költőinek egyike volt, jó hazafi és mint államférfi és mint megyei tiszt­viselő is kiváló helyet foglalt el. Itt azonban én az ő érdemei közül egyedül csak a Himnusz megalkotá­sára hívom fel a Felsőház figyelmét. Hiszen a Himnusz nem költemény, hanem ima, fohász, amelyet minden ünnepély alkalmával — legyen az az ünnepély egyházi, világi, iskolai, vagy katonai — mindig áhítattal, kalaplevéve, felállva énekel el min- (Folytatása 2-ik oldal 1-ső hasábján.) Lapunk olvasóihoz! Félesztendő múlva tizedik évébe fordul a „Szatmár és Bereg“. Ez a tiz év a csonka megyék életében a legteljesebb erőfeszítés ideje volt s lapunk­ra különösképpen nagy fela­datok vállalását róta. A nemzeti ujjáébredés tiz esztendejében a „Szatmár és Bereg“ betűsorai lobogó lel­kesedéssel gyújtották az uj magyar lelkiség tüzét s ez a lelkesség nem vesztett hevé­ből máig sem annak megval- lásában, hogy az uj Magyar- ország öncélú életét minden konstruktiv erő összefogásával csak az erőteljesen hangsúlyo­zott nacionalista gondolat ural­hatja. Legszentebb nemzeti ideál­jaink szolgálatában a csonka haza feltámadásának élő hité­vel vigyázzuk azt a történel­mi sorsfordulást, amely a ma­gyar igazság diadalát mielőbb el kell hozza. Ez a hit forró­sodik betűinkben változatlan hévvel s ez a hit izmosította célkitűzéseink erejét is a cson­ka megyék talpraállását szol­gáló eszmei küzdelemben. A nemzeti erők összefogá­sának szükségét hirdettük min­dig s ezért sohasem adtunk visszhangot kicsinyes törekvé­seknek. Ezzel tudtuk magunk­nak örvendetesen biztosítani azt a megértő támogatást, amely a vármegyében minden­felől megnyilatkozik mellet­tünk. A „Szatmár és Bereg“ ti­zedik évét megujhodó lelke­sedéssel akarjuk köszönteni s hogy ünnepünket teljesebbé, gazdagabbá tehessük, olvasó­ink további kitartó támogatá­sát kérjük. Erősítsék táborun­kat, ajánlják lapunkat a leg­szélesebb körben abból az al­kalomból, hogy a folyó ne­gyedévre uj előfizetést hirde­tünk. Negyedévi előfizetési dijunk mindössze 2 pengő 40 fillér s ennek beküldésére mai szá­munkhoz csekklapot mellékel­tünk. és a megyei (rendezett tanácsú) városok képviselőtestületeit ha­ladéktalanul újjá kell alakítani, mihelyst az evégből szükséges névjegyzékek elkészültek és az újjáalakításhoz szükséges sza­bályrendeleteket jóváhagyták. A törvényhatósági bizottságnak szabályrendelettel kell megállapítania a választó- kerületeket, az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok és póttagok számát. A szükséges szabályrendele­teket legkésőbb 1929. évi augusz­tus hó 31-ig meg kell alkotni. választók névjegyzékei, hogyan folyik le a törvényható­sági és megyei városi legtöbb adófizetők választása, megálla­pítja a törvényhatósági bizottsá­gok és a megyei városi képvi­selőtestületek újjáalakításának időpontját és a törvényhatósági bizottsági tagságra és póttag­ságra történő ajánlás módját. A rendelet végül vegyes intézkedé­seket tartalmaz. A belügyminiszter rendeleté­nek megfelelően vármegyénk tör­vényhatósági bizottságát Péchy László főispán folyó hó 13-án, szombaton délelőtt 11 órára egybehívta. Báró Kende Zsigmond felsőházi beszéde a Kölcsey-mauzoleum felállítása érdekében. A {elsőház lelkes megértéssel íogadta Kende Zsigmond báró határozati javaslatát. Ha családja egészségét óvni akarja 21_32 ne használjon pocsolya-jeget!!

Next

/
Thumbnails
Contents