Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-30 / 26. szám
1929. junius 29-én. UHMÍK í S REt(( 3-ík oldal. i képviselő az elhangzott üdvözlésre, biztosítván a választókat-további odaadó támogatásáról. — Délután a gazdasági helyzetről tartott rendkívül tanulságos ismertetést a polgárságnak. Hodászról Müller János, Hetey Miklós, Szemán József és Nagy Imre kíséretében érkezett a képviselő Jármi községbe. A községháza előtt Uzonyi Ferenc községi biró és vitéz Fodor József lev. oktató fogadta a levente- disszakasz élén, utána Vida Szűcs Sándor tanító üdvözölte a közönség nevében. Az üdvözlésre a képviselő nagyvonalú beszédben válaszolt, majd fogadta az özv. Dénes Sándorné Cseh Anna óvónő által vezetett óvodás gyermekeket, akik két szép csokor átadásával és alkalmi versben üdvözölték a képviselőt. A csokrot Vida Szűcs Edit és Uzonyi Jolán adták át, A képviselő Jármiból Papos községbe ment előbbi kíséretével, melyhez a paposi választók csatlakoztak s igy vonultak a községháza előtti térre, hol Nagy István levente főoktató disz-szakaszával üdvözölte. A képviselő a főoktató hazafias beszédjére válaszolva, a leventéket hazaszeretetre és kitartó, becsületes munkásságra buzdította. Ezután Kirchmajer Ferenc rkath. lelkész üdvözölte a község nevében s közölte azokat a közérdekű kívánságokat, melyek Papos község javára szolgálnak, A képviselő válaszában ígéretet tett, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy a község kívánságai telj esedhessenek. A községházára ment s ott a választó polgároktól búcsút véve, Va- rasdi Horváth Sándor ny. miniszteri számvevőségi főtanácsos, föld- birtokos vendégszerető házánál, tisztelőinek körében barátságos ebéden vett részt, hol az elhangzott több beszéd közt kellemesen érintették a képviselőt a szives házigazdának azok a szavai, melyek a képviselő politikai tevékenysége mellett irói és zeneszerzői működését méltatták. Papos községből ismét Hodászra ment a képviselő, hol a ref. iskolában várta a nagyszámú közönség, hogy gazdasági előadásán okulhasson. Szerdán, 26-án, Mátészalkára érkezett a körútja befejezéséhez közeledő képviselő, hogy mátészalkai választói között három napot töltsön. Szombaton délben utazik el a kerületből s hétfőtől kezdődően a jövő hó 18-ig külföldre utazik s csak julius 18-án tér vissza újból Budapestre Dr. Barthos Andor képviselő. A buzakrizist nálunk csak enyhíteni lehet, megszüntetni nem, A magyar kormányt s a politikai és gazdasági életet erőteljesen foglalkoztatja a buzakrizis. Munkatársunk mértékadó körökben érdeklődött a krízis megoldásának vagy enyhítésének lehetőségeiről. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről Fabricius Endre gazdasági főtanácsos a következőket mondotta: — Az OMGE. megtette javaslatát a kormánynál és rámutatott arra, hogy tarifális könnyítést kell tenni, hogy a magyar búza verseny- képes lehessen a külföldi piacon. Azt is javasolta az OMGE., hogy a kormány vásároljon nagyobb mennyiségű gabonát a fagykár sújtotta vidékek részére, amelyek úgy a vetőmagot, mint a kenyér- gabonát nélkülözik. Szerintünk igen jelentékeny segítség volna az is, ha a kormány a mostani áron nagyobb vásárlásokat eszközölne, mert ezzel lecsökkenthetné a nagy kínálatot, másrészt olcsón jutatthatna a fagy- kársujtotta gazdáknak gabonát, A kormány mindenesetre igyekszik segíteni és várjuk ezirányn intézkedéseit. Az idei termés eltekintve egyes fagykársujtotta vidékektől, elég jónak ígérkezik, azonban ezt még nem szabad készpénznek vennünk, mert jöhet hőguta, vagy jégverés, amely pár nap alatt akár 30%-kai is csökkentheti a kilátásokat. Ismételten azt mondhatom, hogy a krízisen főként a kivitel fokozásával lehet enyhíteni, ezt kell szorgalmaznunk mindenképpen s inkább a vasutak veszteséggel szállítsák a gabonát, de tegyék lehetővé, hogy a magyar mezőgazdaság krízise leginkább enyhüljön. Az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetősége részéről igy nyilatkoztak: — A buza-ár nagy csökkenése katasztrofális hatású az amúgy is leromlott magyar mezőgazdaságra. A helyzet az, hogy a béke-színvonal alatt, vagy akörül mozog mostanában a búza ára. A krízis oka a nagy felesleg, amely különösen a tengerentúli államokban a múlt évi rekordtermés révén fennmaradt. — Az árcsökkenést tehát főként nem helyi okoknak tulajdoníthatjuk, hanem ez világpiaci tünet. Az árcsökkenés világpiaci jellege ellen elszigetelt intézkedést tenni alig lehet. — Az, hogy a búza ára jövőre hogyan fog alakulni, a jövő évi világterméstől függ. Eddig katasztrófáról nincs jelentésünk, úgy, hogy az egész világon, ha azt nem mondhatjuk is, hogy jó termésre van kilátás, de rossz termésre nem számíthatunk. A búza árának letörése ellen még azok az országok sem tudnak tenni semmit, amelyek vámvédelemmel védekezhetnek. — Annál fontosabb, hogy e nehéz helyzetben azokat a helyi intézkedéseket megtegyék, amelyek enyhíthetik a krízist. Ezek kivételesen olcsó vasúti tarifa, olcsó hitel a termés értékesítés finanszírozására mindazon szervek részére, amelyek a termés értékesítés lebonyolítására hivatottak, igy a szövetkezetek és a gabonakereskedelem részére. — Reméljük, hogy azok az intézkedések, amelyeket Amerikában tettek, nem olyan irányban érvényesülnek a gyakorlati életben, hogy a búza világpiaci árát még lejjebb szorítsák, hanem abban az irányban, hogy a buza-ár védelme Amerika részéről megtörténik és bizonyos ellenálló képességet fog a világpiacon a búza árban előidézni. Ha az ellenkező történne, ez még sulyosbbitaná a helyzetet. Úti jepetek a Torról és a nagyltodosi kubikosokról. Nagyhódos, 1929. junius hó. Az építés alatt álló Tur-csatorna Nagyhódos község alatti részének földmunkái pár héten belül befejeződnek és Nagyhódosról ismét el fognak feledkezni az emberek, vége lesz a kubikus személyforgalomnak, csöndes marad a falu, nem lesz mulatozó kubikusa. A csöndes, kis falunak egyetlen egy kocsmája van és egy nem éppen fényesen berendezett füszerüzlete. A falut a kanyargó Hódos-patak szeli ketté. Pontosan a falu közepén egy korhadt, rozoga fahid visz át rajta. A hídtól, ha Szatmár felől jövünk, jobbra hatalmas lombu gesztenyefa-koszo- ruval körülvéve áll a falu egyetlen temploma és a százados falakon hatalmas össze-víssza cikázó repedésekkel néz nyugatnak. Valamikor háború előtt igen gazdag volt az egyház, akkor rendben tudta tartani egyetlen templomát, de ma már nem képes arra. A falu egyébként meglehetősen csendes, kivéve a késő délutáni órákat, amikor is a mezőről éhesen hazatérő tehenek, disznók lepik el utcáit és a kora reggeli órákat, amikor a Tur-csatorna földmunkáinál alkalmazott munkások vonulnak ki a kanyargó Tur-partra. A nyár igaz szépségeit ám itt is megtalálhatod; legjobb kiránduló hely ez annak is, akit vágyai egy határfalucska felé vonzanak és annak is, aki kényelmes és csöndes falusi szobák után vágyakozik. Ha kisétálsz a falucska szélére, a Szatmár felé vezető kövesutra, találhatsz egy akácos temetőt és az akáczok mögött a csillogó Tur-folyón felül a legszebb vidéket látod magad előtt és gyönyörködhetsz a máramarosi hegyórihiadóddágbaii, ízben éödu faágban »OETKER# mmmmtméitmmm Kérje Éden föszerkereskedésiien A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ara 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. ásók és a rejtelmesen suttogó erdők faóriásai felett. * Legelső itt, ami feltűnik, hogy alig gyalogolsz tiz percet, már is szürke határkövek figyelmeztetnek megállásra. Délen a falu határain a román, keleten és északon a csehszlovák trianoni határ fut. Határjelző oszlopokat látsz itt minden két- háromszáz méterre. Ha tovább állsz egy helyben, mint tízperc, módodban lesz a román granicsárt — határőrt — és a cseh lapos sapkás fináncot újsággal a. kezében sétálni látni. * A faluban az élelmiszer árak hihetetlen magasak. A kocsmában a szokol és a lej egyenrangú fizetési eszköz. Az átszámítási kulcsot pedig kéthetes újságból kell, hogy kiböngéssze ^z ősz korcsmáros. Egy üveg sör egy pengő húsz fillér. A környék és vizes beregszászi bor elég olcsó, csak a harapnivaló nagyon drága. Pedig a szegénység a faluban lépten-nyomon meglátszik. A szegény nagyhodosi paraszt csak a kubikus személyforgalomtól szerezhet ma egy pár forintocskát. De, mint ők mondják, ebből aligha tudják megfizetni adóikat is. A falu alatt elterülő erdő pázsitjain apró ember-csoportokat találhatsz. Szentesi kubikusok ezek; csoportokba verődve bolyongnak vasárnap délután a suttogó tölgyek között. Itt töltik el idejüket, amikor már nincs hitelük a falu korcsmájában vagy a kantinban. Itt töltik idejüket akkor is, mikor már szűknek bizonyul a kantin fenyő szobája is. Ügyes és okos munkások ezek a szentesi kubikusok. Fél Európát bejárták már, tudnak fumi-faragni, a töltésépítési munkánál mindenki megcsodálja a gyorsaságukat, ügyességüket és ezek az ügyes, tehetséges emberek minél nehezebben keresik meg mindennapi kenyerüket, annál kevésbé engednek italos igényeikből. Egy magas, őszülő, barna-arcú, szúrós szemű szentesi kubikussal szóba is állok. Sarok nélküli papucs van a lábán, óvniClkai?íaegészségét2 ne használjon pocsolya-jeget!!
