Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-23 / 25. szám
Mátészalka, 1929, funks 23, Ära 20 fillér SX. évfolyam 25, szám. Egyetemi Kor U e b r e c e n. •_ ■ \J Kef.Kollégium. , ■pomTWAi; WHSABwtr.l ES KÖZGÁZ DAS ÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Míkíós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. °!o-OS A kereskedelemügyi miniszter 40 útépítési hozzájárulást ajánlott tel vármegyénknek az mségakcíóval kapcsolatosan. A vármegye, súlyos anyagi helyzete miatt, nem járulhat hozzá újabb építésekhez. — A törvényhatóság rendkivüli közgyűlésének határozatából küldöttség megy a kormányhoz, hogy a felajánlott segítséget saját megterhelése nélkül is megkaphassa a vármegye. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságát Péchy László főispán rendkivüli közgyűlésre hívta egybe péntekre, hogy a közgyűlés hozzon határozatot abban a jelentős fontosságú kérdésben, amelyet a közgyűlést megelőzően hétfőn délelőtt, széleskörű értekezlet is alaposan megvitatott, a kereskedelemügyi miniszter leiratával kapcsolatban. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis az inségakcióval kapcsolatban felajánlotta, hogy a vármegyei útépítésekhez az építési költség 40 százalékával hozzájárul, egyben kilátásba helyezte, hogy engedélyezni fogja 4%"°s útadó emelését, ha a törvényhatóság ezt kéri, továbbá a községi közmunkából a vármegyének járó részesedési százalékot 10%-al felemeli, illetve jóváhagyja az ilyen irányú határozatot. Az alispán gondosan mérlegelte az adott lehetőségeket s arra az esetre, ha az ajánlatot a törvény- hatóság elfogadta volna, a vármegyei hozzájárulás kérdését akként tartotta volna megoldhatónak, hogy a 4%*os útadó emelésen kívül nem a községi közmunka részesedési százaléka emeltetnék, hanem az 1930-tól felszabaduló s jelenleg a gőzhenger és az u. n. három éves függőkölcsön kamatai és törlesztési részletei fordittatnának erre a célra s igy a községek a jelenlegi százalékban részesülnének továbbra is. Ezeken kívül az érdekelt községek az építési költség 16%-ában járulnának az építkezésekhez. Az alispán számításai szerint az akció keretében mintegy 60 km. utat lehetett volna megépíteni. A törvényhatóság tudatában van annak, hogy bár mindkét esetben az építendő utak fenntartási költségeit nem számítva, a vármegye közönségének általában csak 4 százalék újabb megterhelést jelentene az építkezés, azonban mégis jelenlegi anyagi helyzetét figyelembe véve, újabb útépítési hozzájárulást nem vállalhat. Már az értekezleten is általános volt ez a felfogás, úgy, hogy az alispáni előterjesztés is ilyen értelemben került a törvényhatósági közgyűlés elé. A közgyűlés emellett állást is foglalt, kéri azonban a kereskedelemügyi minisztert, hogy az állam által felajánlott építési segélyösszeg erejéig az építéseket mielőbb kezdesse meg, nehogy a mi katasztrofális gazdasági éveink miatt a többi vármegyével szemben még abba a hátrányos helyzetbe is jussunk, hogy ettől a felajánlott segélytől is eles- sün csak azért, mert jelenleg oly súlyos az anyagi helyzetünk, hogy ezekhez az építésekhez magunk hozzájárulni nem vagyunk képesek. A törvényhatóság kijelenti, hogy amint anyagi erői megengedik, a reája eső építéseket eszközöltetni fogja. Elhatározza egyben a törvény- hatóság, hogy e kérelmének támogatására a vármegye főispánjának vezetése alatt küldöttséget küld a kormányhoz s annak tagjaiul felkéri az alispánt s az országgyűlés alsó és felső házának vármegyénkből választott tagjait. Születésének ötvenedik évfordulóján díszpolgárává választja nagynevű szülöttét, Móricz Zsigmond írót, Tiszacsécse község. Jelentőségében különösképpen emlékezetes, hatásában pedig országos visszhangra találó ünnepet rendez e hó 29-én, Tiszacsécse község, amikor nagynevű szülöttét a magyar irás egyik legnagyobb mesterét, Móricz Zsigmond irót, születése ötvenedik évfordulóján, díszpolgárává választja. Az ünnepséget előkészítő bizottság élén Dr. Gaál Endre országgyűlési képviselő áll s az ő körültekintő gondossága széles keretet adott már is a nevezetes ünnepségnek. Móricz Zsigmondot, ötvenedik születési évfordulóján, előbb a fővárosban ünnepli az ország írói világa s kulturális életünk vezető köreinek élén a kultuszminiszterrel, az iró tisztelőinek serege. A tiszacsécsei ünnepségre az alábbi meghívó került szétküldésre: Tiszacsécse község elöljárósága 1929. junius 30-án, vasárnap a falu szülötte, a magyar irodalom harcosa Móricz Zsigmond tiszteletére ünnepet rendez abból az alkalomból, hogy ezen a napon éri el ötvenedik születésnapját az iró, aki Szatmár megyének ebben a községében született 1879. Péter-Pál napján, elhatároztuk azért, hogy őt díszpolgárunkká választjuk s a díszpolgári oklevelet ez nap adjuk át neki s egyúttal ősi magyar szokás szerint ünnepélyes nagy áldomást rendezünk s erre szeretettel meghívjuk mindazokat, akik a megcsonkított, megtiport magyar hazában, a magyar faj jövőjét, dicsőségét, a magyar költők álmai szerint várják. Az ünnepély sorrendje: Délelőtt fél fiz órakor Móricz Zsigmondot és családját dr. Gaál Endre v. államtitkár, a kerület országgyűlési képviselője s a megyebeli és budapesti vendégek kisérik (Folytatás 2-ik oldal Il-ik hasábon.) A hideg zuhany. Mátészalka, 1929. jun. 22. Az a nagyszabású kezdeményezés, amelynek útjára, bizonyára alapos előkészületek után, a magyar kormány most lépett, úgy látszik, már az első pillanatokban jelentős eredményekre vezethetett. Erre mutat legalább is az az éktelen macskazene, melyet a kisantant Bethlen István gróf párisi látogatása alkalmával rendezett. A prágai sajtó, tőle szokatlan őszintességgel kijelenti, hogy a francia irányadó sajtónak Magyarországgal rokonszenvező állásfoglalása „hideg zuhanyként“ hatott reájuk. A kisantant sajtójának ez a bizonyára egységesen irányított lármája annál nagyobb nyugtalanságra vall, mert a kisantant államok követei éppen ezekben a napokban tettek hivatalos diplomáciai lépéseket nálunk, a miniszterelnöknek legutóbb a Hősök Emlékének felavatásakor mondott állítólagos irredenta beszéde miatt. Most pedig az a párisi igen tekintélyes lap, mely a francia kormány hivatalos külpolitikai állásfoglalását tükrözteti vissza, ezzel kapcsolatosan azt Írja, hogy a magyar reménységek és a béke revíziójára vonatkozó békés törekvések érthetők és nem is kifogásolhatók. Ha a kisantant sajtója nyugodtan meghallgatná államaik legfőbb pártfogójának és jelenlegi határaik fenntartójának, a francia kormánynak ezt az állás- foglalását, akkor megőriznék legalább annak látszatát, hogy az európai külpolitikában fordulat nem történik és a kisantant politikai bázisa nem ingott meg, ami okot adna számukra a nyugtalanságra. De ez a lázas nyugtalanság, mely elhibázott demar- suk és Bethlen István gróf párisi látogatása nyomán soraikban keletkezett, világosan arra mutat, hogy legérzékenyebb oldalukon érzik magukat találva és ennek nyomán pánik ütött ki soraikban. Ez pedig a mi szempontunkból csak jó jel lehet. Nyugodt lélekkel elmondhat'fc3 Ü «3 Lg Mii óvniCakat?iae9észséfl ne használjon pocsolya-jeget!!
