Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-02 / 22. szám
2-ik oldal. tlHMitl CS BERKS 1929. junius 2-án. Mert sikerrel végződött üzleteink 14 napos olcsó r % 1 & a 'it 'Ifi li 1 Női kabátok 22 pengőtől, kiárusitása és hogy raktárainkat tovább apasszuk Lit ISlSlét le§Z9.AÍlt©t&U.l£* térti öltönyök 25 pengőtől KEPETS TESTVEREK Mátészalka és Kisvárda. hullatták. Lehetséges lenne, vetette fel a kérdést a miniszterelnök, hogy az, ami negyven nemzedék életében eszmény, ami ideál volt, egyszerre hazugsággá vált volna? Lelkünk minden érzése, vallásos hitünk meggyőződése lázad fel ilyen gondolat ellen és a világ szine előtt soha el nem némitható ünnepélyes óvást emelünk. Annyi erényt nem lehet igazságtalan ügynek a szolgálatába egy évezredig állítani. A holtak és egy élő nemzet nevében a majdan eljövendő igazságosabb biró lelkiismeretéhez appelláiunk. Amig egy magyar él, a meghozott ítéletre csak egy válaszunk lehet, az, hogy azt igazságosnak „Nem, Nem, Soha!“ sem fogadhatjuk el. Az igazság csak egy lehet, folytatta a miniszterelnök és ez igazság marad akkor is, ha milliók ellen csak egy is hirdeti. Ez az igazság él és diadalmaskodni fog, mert egy egész kulturnemzet soha el nem múló fájdalmából táplálkozik és mert hatszázezer halottjának ártatlanul kiontott vére hívja tagadóit tetemre szüntelen a világ itélő- széke elé. Nem ünneplés volt, nem is sira- tás, hanem a magyar gondolat, a magyar igazság győzelmére való emlékeztetés, felelősségrevonás és fogadalom. M. Nagy Erzsébet harisnya- kötődé) ét Kazinczy-utca 2. sz. alá, az Iparosok Székháza (Vármegyei nagyvendéglő) kerti bejáratával szemben levő Nagy Pál tiszthelyettes házába helyezte át. Miikedvsloelőadás napban. Emlékezetes és szokatlanul mozgalmas nap volt Nagyarban folyó évi május 19. és 20-án. A község mintha újra született volna. A magyar élniakarás uj lángjai csaptak föl. Magyarruhás leányok, bőinges, árvalányhajas legények sétáltak a legújabb divatba bujtatott crep de chine ruhás, selyemharisnyás leányok és idegen öltözékü legények között. Az itt-ott magyar viseletben sétáló leányok és legények úgy váltak ki, mint valami kis nem- zetiszinü szigetek az idegen széltől felkorbácsolt tengerben, ami el akarja nyelni azt, ami az övé, ami szép, csodás és csábitó... Magyar ruha! Magyar ünnep! De ritkán látni titeket!... És a pipázó, őszbajuszu bácsik vá- nyadt szeme felragyog... Ahogy közelgett az este, egyre gyorsabb lett a mozgás, egyre izga- tottabb a hangulat. Már délceg sastollas leventéket is lehetett látni fapuskával... de csak fapuskával! A nép egy irányban hullámzott. És egyszerre elcsendesült a zaj, csengő szólalt meg s a magyarruhás lányok, legények, leventék erős világításban sok száz kiváncsi szempár előtt megjelentek a színpadon. A nagyari mükedvelő- gárda Nyári Andor „A levente“ cimü színmüvét mutatta be csodás felkészültséggel, viharzó tetszésnyilvánítás között. Aki ott volt és látta ezt a kedves, hangulatos, tanulságos iránydarabot, egyik csodálkozásból a másikba esett. Már maga a külső forma, a keret imponált. A színpadon kulisszák, a szereplők fénytengerben fürödve, a kordina kecsesmozgása mind egy városi kis színház emlékeit ébreszgette. És ebben a fényben a szereplők úgy sürögtek-forogtak, olyan otthonosan érezték magukat, mintha a színjátszás volna kenyerük, pedig a 30 szereplő kétharmadrésze még soha sem volt műkedvelő. Nagy Ignác, aki a főhadnagy szerepét játszotta, hanghordozásával, mepjelenésével igazán kivált. Mátkája Szarka Ilonka kedves volt és jól játszotta a szerelmes kisleányt. Bihari Irénke, Nagy Edit és Tóth Vilma idősebb nők szerepét játszották átérzéssel, hü alakítással, ami bizony tizennyolc éves leányoknak elég nehéz. Nagyon jó volt Tóth Albert, akire két szerep is jutott, bár a nézők közül nem sokan sejtették. Ő volt a részeges Kocsis Márton, aki később, irni-olvasni is megtanult, de a dzsesz-bendes karmester szerepében még jobban kitűnt. Hü volt Balog Pista a regős is. A magyar ruhás lányok közül Fekete Irénke hangja tűnt ki. Igen hálás szerep jutott Varjú Kálmánnak, aki a kisbiró szerepét játszotta nagy kedvvel. Jók voltak: Bihari László, Varjú Guszti. Nagy Gyula, Szarka Károly, Tóth Etelka, Károly László, Nagy Bertalan, Nagy Kálmán, Nagy Béla, Tóth Elek, Molnár Zsig- mond. Az előadás fényét emelte gróf Haller Fe- rencné, aki a főpróbán és az előadáson is megjelent. A színpad pompás előkészítésén Bakó Jakab körjegyző buz- gólkodott fáradhatatlanul. A szereplők betanítását Páll Sándor ref. tanító, lev. főoktató végezte öt héten keresztül minden este buzgó odaadással. Az előadás után reggelig tartó táncmulatság következett, melyen a fehérgyarmati zenekar játszott. Az előadás tiszta haszna szép összeggel gyarapította a nagyari leventék pénztárát. 165 magyar hold föld 1200 négyzetölenként, kitűnő beltelekkel s jól felszerelt gazdasági épületekkel együtt bérbe vagy örökáron eladó. Érdeklődni lehet a helyszínen Rápolthy Józsefnél Gacsályban. 22—23 Jégszekrények háztartások, mészárosok és hentesek részére különböző kivitelben, a legolcsóbb árban beszerezhetők Feldman M. Fia cégnél Mátészalkán (Városháza mellett). 20—Jg Az ellenforradalom vértanúinak emléke. — A törvényhatósági közgyűlésen elmondotta : Kölcsey István bizottsági tag. — Nekünk, szegény, elnyomott magyaroknak, ha ünnepelünk, ha összejövünk a mai nehéz időkben : vagy emlékeznünk kell a múltra, vagy ábrándoznunk a jövőről. Ma — az emlékezés napja van ! Emlékezzünk a múltra, a múltúnk hős vértanúira, kik halálukkal meginditották hazánk feltámadását, „mert csak a vértanú, a mártyr véréből származik uj erő s uj hit, melynek nyomán kizsen- dül a nemzeti jövő dús termése“. Alig dördült el a nagy háború utolsó fegyvere, melynek gyilkos golyója a vezér életét kioltva a hazát porba sújtotta, egy tudatlan, szűk látókörű társaság, magához ragadva az állam-hatalmat, a dicsőséges zászlót, mit szeny-folt soha nem ért, letette, szétzüllesztve hadseregünket, az ellenség szabad prédájának engedte az országot. De ezzel még nem telt meg a keserű pohár, a lejtőn mind lejjebb, mind mélyebbre csúszva elérkeztünk Magyarország legszomorubb korszakához a 133 napos kommunista rém uralomhoz. Senonnai gonosztevők gúzsba kötve a nemzetet, polgárok életét közprédának dobva, kigu- nyolták a vallást, a magántulajdon szentségébe vetett hitünket megingatva sárba tiportak mindent, mi szent volt előttünk. S a társadalom elfásulva a háború erkölcsi szenvedéseitől s anyagi veszteségeitől ölbe tett kezekkel tűrte a megaláztatást. Már-már azt hittük, hogy elpusztulunk. De voltak hőseink, rózsás arcú, mosolygó gyermekek, kiknek arcukon még ott égett az édes anya forró csókja, mivel őket az iskola padjaira küldte, harcban edzett férfiúk, kik a gigászi küzdelem fáradalmait még ki sem pihenték, békés polgárok, kik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a szerencsétlen nemzetet ebből a rettenetes helyzetből kimentsék. Itt e teremben különösen meg kell emlékeznem vármegyénk három vértanújáról, a szatmárcsekei hősökről. Az 1919. évi virágzó hus- vét ájtatos ünnepi hangulatának csendjét örökké emlékezetessé, örökké szomorúvá tették nekünk az orgyilkosok, midőn a kötelességüket teljesitő bátor csendőreinket, Körmendy Elek és Borbély Károly tiszthelyettest legyilkolták, midőn a népet fanatikusan szerető ősz polgárt, a nemes férfiút Papp József gátbiztost elhurcolták majd felakasztották. Kérdem Uraim! mi volt nekik a bűnök, mi volt a vétke annak a 600 hősnek, kik életüket föláldozták érettünk? — Az, hogy kemény, dacos, hazájukért rajongó magyarok voltak. Lépten, nyomon vannak ellenforradalmi megmozdulások, hős résztvevőik talán biztatást sem kapva az elalélt nemzettől, a haza sorsába bele nyugodni nem tudva, bátran oda kiáltják a bitangoknak, hogy ne tovább! Hősök, oroszlánok módjára küzdenek, de a hitvány árulással s a túlerővel megbirkózni nem tudnak, leveretnek, elesnek, de mégis győznek! Mert az eszme, melyért drága életüket feláldozták, mint égő fáklya a sötét éjszakában mutatta az utat, melyen a nemzet elindult. S most 10 év múltán, midőn vármegyénk kegyelet zászlaját meghajtja emlékük előtt, úgy érzem, tek. Törvényhatóság, hogy az a nagy mü, melynek fundamentumát vérük hullásával rakták le, még nem kész. Romokban hever a régi Magyarország, de emlékjelek gyanánt szilárdan állanak hősiességüknek oszlopai. Zord éjszaka borult a magyar égre, de más talán a fény, mely áttöri a sötétséget, de ez a fény, melynek mécsét hős vértanúink gyújtották, mely csak úgy fog világítani, ha össze fogunk, félreteszünk minden széthúzást, egymás hibáit elnézve egymást támogatjuk. A krízisen még nem vagyunk túl, még fölfelé megyünk a kálvárián, pedig majd csak ott a hegytetőn vár reánk jutalmunk. Ha mégis kérlelhetetlen lenne a sors s el kellene pusztulnunk, úgy adjon a jó Isten erőt nekünk, hogy hozzájuk, hős vértanúinkhoz hasonlóbbak lehessünk. Vértanuk ! Bizottsági tag társaim! Kiknek szelleme a nagy vezérével együtt itt őrködik felettünk, hitet teszünk Nektek, hogy ez a vármegye, mely a tradíciók tiszteletében mindenkor az elsők között volt, emléketeket soha el nem múló kegyelettel őrzi! Ezektől a gondolatoktól és érzékektől áthatva az állandó választmány javaslatát elfogadom. A világhírű WAFFENRAD és különféle más gyártmányú kerékpárok részletre is beszerezhetők. FÖLDES! F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr. Tisza istván-u.
