Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-26 / 21. szám

1929. május 26-án, SIAIMll ÉS BKIEC 7-ik oldal. Világhírű WAFFENRAD gyártmányú maS kerékpárok részletre is beszerezhetők. FÖLDES! F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr, Tisza Isiván-u, | arccnK-nn *r,/u*iF.*a2j*isri'uir* Bmrn*vutunea KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető: Szűcs Gyula a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A Magyar Távirati Iroda mátészalkai Siókjának Jelentése 1929. évi május faó 25-én. Mázsánként Pengő Búza 77-es íelsötiszavidéki 22-25—22-40 Búza 78-as „ „ 22-40—22-65 Búza 79-es „ „ 22-70—22-90 Búza 80-as „ „ 22-90—23-10 Rozs 18-40—18-50 Tak. árpa 24-50—24-75 Sör árpa 26-25—26 75 Zab 22-00—22-50 Tengeri 26-50—26-75 Köles 27-50—28-80 Korpa 16-00—16-25 Az árak Budapesten c rtendők. A vármegyei Gazdasági Egye­sület közleményei: Felkérjük t. tagtársaínkai, hogy a korábbi és a folyó évi hátralékos tagdijaikat az egyesület pénztárába beküldeni szíveskedjenek. Msszezési kísérletek legelő­kön és réteken. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhivja az érdekeltek figyelmét arra, hogy a földmivelésügyi kormányzat a me- szezés jövedelmezősége tekinteté­ben kellő tapasztalat szerzése cél­jából Magyarországnak az erdőség (humidklima) zónájába eső részé­ről egyelőre Sopron, Vas, Zala, So­mogy. Veszprém, Győr-Moson, Po­zsony, Baranya, Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa, N ó g r á d- Hont és Borsod-Gömör-Kishont vár­megyékben nem szikes és árviznek ki nem tett réteken és legelőkön széleskörű kísérletek beállítását ha­tározta el. A kísérleteket járáson­ként két-két helyen, még pedig nagy- vagy középbirtokon, illetőleg közös legelőn mintegy 1 kát. hold területen kívánja végeztetni. A kí­sérlet céljaira mészport, műtrágyát és vetőmagot díjtalanul bocsájtja a földmivelésügyi kormányzat a kí­sérletezők rendelkezésére. Azok a birtokosok tehát, akik ily kísérle­tek beállítására vállalkoznak, jelent­kezzenek az illetékes járási m. kir. gazdasági felügyelőnél. Újabb kísérletek a kukorica­moly elpusztítására. A kukorica­földek kártevője, a kukoricamoly újabb időkben különösen Ameriká­ban végez nagy pusztításokat. Vé­dekezésnek eddig egyetlen módja volt az, amelyet Jablonovszky Jó­zsef magyar rovartani intézeti igaz­gató dolgozott ki. Ez abban áll, hogy a kukoricaszárat a tavasz be­állta előtt fel kell használni, vagy el kell pusztítani, igy legalább jó­részben elpusztulnak a kukorica­szárára lerakodott peték is. A ku­koricaszár megsemmisítése azonban veszteséget jelent a gazdának, ezért újabb módokat kerestek a védeke­zésre és Párisban tanácskozást hív­tak össze, A bemutatott kísérletek közül legjobban tetszett Kotlán Sándor tanár eljárása, aki olyan gázt talált, amely sem ember­nek, sem állatnak nem árt, sem a növényt nem bántja, kizárólag a molyt pusztítja el. Az eddigi sike­rek alapján megfogják próbálni, hogy repülőgépről árasztják el a kukoricaföldeket a gázzal. Ezáltal rövid idő alatt óriási kukoricatáb­lákat lehet fertőtleníteni. Különösen a kukoricamoly fiatal hernyói rend­kívül érzékenyek a gáz iránt. A repülőgépes kísérleteket az ameri­kaiakkal együttesen már a jövő esz­tendőre megkezdik. Ugyanakkor a gázt abban a formában is próbálják majd alkalmazni, amelyik a hábo­rús gáztámadásra emlékeztet. Mennyi Magyarország ba­romfiállománya ? A most közzé­tett adatok azt'mutatják, hogy az 1928 évben hazánk mai területén összeirt 38'7 millió főnyi baromfiállományunk 74'2 százaléka tyúkféle, 2'0 száza­léka pulyka, 12'2 százaléka lúd, 8T százaléka kacsa és 3'5 száza­léka galamb. Mennyi szőlőt pusztiiott el a téli fagy? A Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesületében Ba­ross Endre igazgató jelentést tett, amelyben rámutatott arra, hogy a szőlőtermelés 1928-ban veszteség­gel dolgozott. Az átlagtermelés fe­lülmúlta ugyan az előző két év át­lagát, azonban az értékesítés nem sikerült. Emelkedett az elmúlt év­ben a csemegeszőlő termelés, de a szőlőcsomagolásra és az eltartására nincsenek meg a kellő módok. Ez­után a fagykárokkal foglalkoztak és megállapították, hogy nemcsak a Nyírségben és a Hajdúságban, ha­nem Biharban, Ungban, Beregben, sőt a Dunántúlon is súlyos fagyká­rok vannak. 25 ezer katasztrálís hold szőlő gyökere fagyott el, ami által 30 ezer munkáscsalád esik el az idén a kenyérkeresettől. Első­sorban ingyen vesszőkre van szük­ségük a gazdáknak a károk pótlá­sára, azonkívül adó elengedést kér­nek és külön hitelt a szőlők állapo­tának a renbehozására. Napídij és magas jutalék mellett tisztviselőket felvesz az ELSŐ KERESZ­TÉNY BIZTOSÍTÓ INTÉZET Érdeklődni lehet a mátészalkai kirendeltségnél, a „Szatmár és Bereg“ kiadóhivatalában. Egész napon át Nagy Zsiga zenekara fá&sssik. "Ujj u © U :0 w 4 «S 0 a & Ui fa »ö Mátészalkai „HANGYA“ Szövetkezet kerthelyiségeinek ünnepélyes menyiiása juníus hő 2-án lesz. ■■ o I *■ se w g| 9 & >N W) KUGLI-VERSENY értékes dijakkal!! M. kir. Államépitészeti Hivatal Mátészalka. 774—1929. á. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. Alulírott hivatal a gacsályi m. kir. vámőrségi laktanya te­reprendezési, víztelenítési, út­építési és uj árnyékszék épí­tési munkálataira nyilvános versenytárgyalást hirdet. A versenyezni óhajtók fel­hivatnak, hogy „Ajánlat a ga­csályi m. kir. vámőrségi lak­tanya tereprendezési, víztele­nítési, útépítési és uj árnyék­szék építésére“ felírással ellá­tott és 5 pecséttel lezárt bo­rítékba helyezett ajánlataikat az alulírott hivatalhoz 1929. évi juníus hó 8-ík napjá­nak délelőtt 10 órájáig közvetlenül vagy posta utján nyújtsák be. ‘ Az ajánlat az előirt ajánlati minta és ajánlati költségvetés felhasználásával teendő, a költ­ségvetésben az egységárak nemcsak számmal, hanem be­tűvel is kiirandók. Ajánlati minta és ajánlati költségvetés űrlapjai alulírott hivatalnál együttesen 5 pen­gőért megszerezhetők. Ugyan­csak a hivatalnál megtekint­hetők a tervek is, a hivatalos órák alatt. Az ajánlati összeg 3 száza­lékának megfelelő bánatpénz, amennyiben a biztosíték kész­pénzből áll a 64.535 számú postatakarékpénztári csekk­számlára fizetendő be és a befizetési lap az ajánlathoz csatolandó. Bánatpénz az aján­lathoz készpénzben, vagy ta­karékpénztári könyvben nem csatolható. Az értékpapírból álló biztosítékok vidékén a pénzügyigazgatóság székhelyén levő m. kir. adóhivatalnál a fél által előzetesen szabály­szerűen kiállított ellennyugta mellett, Budapesten pedig a m. kir. Pénzügyminiszteri szám­vevőség által számfejtett, a fél által előzetesen kiállított el­lennyugta mellett, a m. kir. Központi állampénztárnál te­endők le. Az ellennyugtán feltüntetendő a letét célja, a letett érték összege, a letevő neve, pontos lakcímmel. Azok az ajánlattevők, akik az alulírott államépitészeti hi­vatal felügyelete alatt munkát nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak meg­bízhatóságukat az illetékes ke­reskedelmi és iparkamara bi­zonylatával igazolni. Az ajánlatok az alulírott hi­vatalban 1929. évi juníus hó 8-án délelőtt 10 órakor fog­nak felbontatni. A verseny- tárgyaláson az ajánlattevők, vagy képviselőik jelen lehet­nek. Az ajánlattevők ajánla­taikkal a versenytárgyalás napjától számított 60 napig maradnak kötelezettségben. A m. kir. Pénzügyminiszté­rium fenntartja magának a jo­got, hogy az ajánlatok közül szabadon választhat és kedve­zőtlen ajánlatok esetén a mun­kálatokat házilag hajtatja végre. Mátészalka, 1929 évi május hó 23-án. M. tir. allainsiiilészeii hivatal. M. Nagy Erszébet harisnya- kötödéje Szatmár és Bereg vár­megyékben az egyetlen. Zoknikat köt, fejel, javít, női selyemharisnyák szemeit felszedi. Mátészalka, Kis- faludy-utca 7 sz., a főszolgabirósági kerttel szemben. I *!'!: I!I1!!11 ü !!!'!! '■ • ■ !!':!\!' •!:.!!'! ;f :í!! !! ;! ;!' I!;! .!! ' '! !:;f ’ !l!!:!.! • Ha s! van i írógépre lö A 2 M Afll vegyen és kérje! szüksége, csak KCIlIlliglOIl I S2«TMll ÍS n ajánlatot a BSRMi könyvkereskedésétől.

Next

/
Thumbnails
Contents