Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-26 / 21. szám

1929. május 26-án. SHIMll ES IEKIC 3-ik oldal. lan! Talán az volt a baj, hogy mi iparosok vetettük fel az eszmét... ? Nem kérünk feleletet, mert az még jobban fájna, mint az egész eset! A gondolat tovább fog élni ben­nünk, ha máskép nem, úgy, mint eddig szivünkben emelünk továbbra is emléket a mi hőseinknek, mert mi először magyarok és azután va­gyunk munkás kézmüiparosok. A vármegyei törvényhatóság tavaszi rendes közgyűlése. A főispán megnyitó beszéde kegyelettel adózott Gulácsy Dezső emlékének, ismertette a fagykárokat s a vármegye háztartási helyzetét. Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága csütörtökön délelőtt tartot­ta tavaszi rendes közgyűlését a megyei székház nagytermében. A közgyűlésen szép számban jelentek meg a bizottsági tagok, akiket el­nöki megnyitójában Péchy László főispán üdvözölt. A főispán ezután minde­nekelőtt a résztvevő kegyelet meleg szavaival emlékezett meg Gulácsy Dezső haláláról, méltatta az elhunyt közéleti érdemeit, kiváló egyénisé­gét s azt a nagy veszteséget, amely halálával a törvényhatóságot érte. A közgyűlés felállással adózott az elhunyt emlékének s azt jegyző­könyvben örökiti meg, egyben rész­vétét fejezi ki a családnak s Gulácsy István nyug. alispánnak. Elparentálta ezután a főispán Dr. Vajas Sándor szolgabirót, a törvény- hatóság tragikusan meghalt tisztvi­selőjét. A törvényhatóság az elhunyt családját részvétéről értesiti. A vármegyénket sújtott fagykár-csapások pusztításáról szólott ezután a főis­pán és ismertette azt az akciót, amely a kormány segítségével vető- magkölcsönt bocsátott a károsultak rendelkezésére. Javaslatára a köz­gyűlés köszönetét mondott a föld­művelésügyi miniszternek a gyors segítségért. Ismertette ezután a főispán a me­gyei és községi háztartásokban mu­tatkozó zavarokat s kifejezte azt a reményét, hogy az ebben az ügy­ben itt tárgyaló miniszterközi bi­zottság segítségével sikerülni fog megoldás felé vinni a kérdést. Ma­gunknak is igyekezni kell azonban hozzásegiteni a községi és megyei háztartást a rendbejövetelhez s ezért, akinek módjában van, tegyen ele­get adófizetési kötelezettségének. A tárgysorozaton az alispán! jelentés volt az első pont. Ez időszaki je­lentést a vármegyei hivatalos lap teljes terjedelmében közölte s az abban foglalt, gondosan részletező ismertetéseket a közgyűlés egyhan­gúan tudomásul vette. A Nemzet Vértanúinak Országos Emlékbizottsága előtérj esztésével kapcsolatban a vármegye ellenforra­dalmi vértanúiról emelkedett szellemű, izzóan haza­fias beszédben Kölcsey István bi­zottsági tag emlékezett meg. A mai nehéz időkben — mondotta többek r os ember DOU€Ű cipőt Desz ö nyárrá stílért nagy az értéke és kicsi az ára.. Dorco védjegy rá van verve ct talpara, w erre nem ügyel nagy leszen, a kara • között — szegény magyarok vagy a múltra emlékezünk, vagy a jövő­ről álmodozunk. Szomorú köteles­ség, hogy ma olyan idő vértanúira kell emlékeznünk, amely a romlás esztendeje volt, amikor szabad préda lettünk a 133 napos rémuralom idején. Sárban volt minden, ami szent s a teljes pusztulástól csak legjobb fiaink lelkes elszántsága igyekezett megszabaditani. Ezek voltak az ellenforradalom vértanúi, köztük vármegyénkben Körmendi Elek, Borbély Károly tiszthelyettesek és Papp József gátbiztos, szatmárcsekei lakos. Tíz év múltán azzal áldozhatunk legméltóbban az emléküknek, ha hitet teszünk, hogy a jobb magyar jövőért összefogva harcolunk. Mély hatást tett a közgyűlésre a Kölcsey István beszéde s ezzel a meghatott érzéssel folytatta tovább a tárgysorozatot, amelynek során elfogadott és magáévá tett több társtörvényhatósági átiratot és alis­vezése, az értékesítés szervezése, az adózási kérdések igazságosabb és egyszerűbb rendezése, az adóhát- rálékok revíziója stb. 1917-ben egy időközi választáson munkapárti programmal a felvidéki választókerületben lépett fel képvi­selőnek. Választása az akkori kor­mánynak és a Tisza István pártjá­nak erőpróbája volt. Pártja le nem szavazhatott s ő az erőszakkal szem­ben a választáson kisebbségben ma­radt. Bukása igen mély nyomokat hagyott hátra ideális ielkületében. Az első nemzetgyűlési választá­sok alkalmával újra jelölték s bár egyhangú választásra volt biztos ki­látása, de hozzátartozói tanácsára és kérelmére se akkor, se a követ­kező választáskor nem vállalt man­dátumot a tarpai választó kerület­ben. — Az 1926. évi választáson egységespárti programmal a tarpai választó kerület országgyűlési kép­viselőjévé választotta, mely minő­ségében természetesen még foko­zottabb mértékben folytatta közér­dekű tevékenységét. Nagy része volt a vármegye gaz­daközönsége többszöri segélye­zésének kieszközlésében. A határ­széli vármegyék gazdasági helyze­tének orvoslására kiküldött ország­gyűlési bizottság az ő kezdeménye­zésére jött létre és abban mindvé­gig nagyon hasznos és irányító mun­kát végzett. A forradalom és a kommuniz­mus izgalmai következtében ő is rendkívül sokat szenvedett. Birto­kait teljesen kirabolták, gyermekei súlyos betegségben szenvedtek, Ist­ván testvére Budapesten a kommu­nisták foglya volt hónapokon át. A nehéz élelmezési viszonyok között lévő jóformán éhező gyermekek ápolása és gyógykezelése, testvé­réért való aggódás és a megmen­tése érdekében való izgalmas eről­ködés erősen megviselték szerve­zetét. De nem gondolt a maga ba­jával! Lázas betegen jött, ment, utazott, dolgozott s fáradozott míg nem 1921-ben egyszerre támadta meg a spanyol láz, a meilhártya gyulladás, a tüdő- és az agyvelő- gyuladás. Heteken át élet és halál között lebegett. De erős szervezete legyőzte a halálos veszedelmeket, életben maradt, de nem gyógyult ki, mert azt elhanyagolta. Agilitása, munkakedve, tett-ereje, nem adott neki időt a maga gyógykezelésére. Azóta négyszer volt tüdőgyuladása. Kezelő orvosai és családja hiába figyelmeztetik arra a veszélyre, amelyben az élete forog. Hiába kérték, figyelmeztették arra, hogy legyen gondja a kigyógyulására. 1926-ban és 1928-ban hosszabb időt töltött ugyan Capri szigetén, San Remoban, ami nagyon jó ha­tást eredményezett nála s megerő­sítette őt annyira, hogy újra mun­kához lásson s nem törődött többé magával. Dolgozott fáradt, küzdött máso­kért, a hazájáért, nemzetéért, faj­tájáért, az egyházáért, vármegyé­jéért, kerületéért és benne minden­kiért, akinek szüksége volt rá. Maga pedig elpusztult. Megviselt fizikuma nem bírta el azt a munkát, amelyre nagy szel­leme, csaknem emberfeletti ener­giája és munkaszeretete sarkalta őt. Elégett a saját lelkesedése tüzében. Áldott legyen emlékezete! Lorongo. páni előterjesztést, amelyeket la­punkban már ismertettünk. Uj szolgabirót is választott ez al­kalommal a közgyűlés és pedig egyhangúan Egry Károlyt választotta meg a törvényhatóság a Vásárosnaményban megüresedett szolgabirói állásra. A tárgysorozat végeztével közölte a főispán, hogy Dr. Markovits Soma mátészalkai községi orvost várme­gyei tb. főorvossá, Dr. Noéh Ferenci pedig közigazgatási gyakornokká nevezte ki. A közgyűlés e kineve­zettek és az uj szolgabiró eskü­tételével ért véget. Június nyolcadától a hó vágóig játszik Mátészalkán a nyíregy­házai színtársulat. Megírtuk az előbb múlt héten, hogy Mátészalka közönsége nevé­ben az elöljáróság értesítette az or­szágos színészszövetséget, hogy a következő három esztendőre a nyí­regyházai színtársulat kerületéhez kíván csatlakozni. Gulyás Menyhért színigazgató ugyanis hajlandó volt Mátészalkát a kerületéhez csatolni. A községi sziniszezonok legtelje­sebb sikerének biztosítása kérdésé­vel hosszabb időre állandóan meg­oldható módon keddi ülésén fog­lalkozik a megyeszékhely községi képviselőtestülete, annyi azonban már is bizonyos, hogy junius 8-tól 30-ig Mátészalkán játszik a nyír­egyházai 42 tagú teljes színtársulat 16 tagú zenekarral. Az előadások iránt olyan általános érdeklődés nyilvánul meg s a szezont oly nagy várakozás előzi meg, hogy Máté­szalkán még nem volt hozzá ha­sonló fogadtatása színtársulatnak. Helyárait olcsón állapította meg az igazgatóság. Bérlet 15 előadásra 30 pengő, 10 előadásra 22 pengő. A társulatról módunkban van az alábbi ismertetést közölni: A társulat teljes névsora: Igazgatóság: Igazgató-főrendező Gépszijak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWARCZ ADOLF borkereskedőnél Fehérgyarmaton 21—30 és Schwartz Dezső bőrkereskedőnél Mátészalkán. Bőr- és varrószíjak, lószerszámok állandóan kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents