Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-12 / 19. szám

Mátészalka, 1929. május 12. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 19. szám. gyetejfci Kör QZ1 x\:xn .V • II* \ i . i klKS »KIES ^11 E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Míklós-u. S. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: ,,Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 F 80 £. Negyedévre 2 P 40. Grandi. Mátészalka, 1929. május 11. A történelem robogó szekere újabb állomáshoz érkezett az idők végtelenségbe nyúló országutján. A körülöttünk mesterségesen ala­kított szláv gyűrűt áttörte a ma­gyar élniakarás és a belső bom- ladozással küzködő kisantant-ál- lamok tehetetlenül nézik az ezer­éves magyar állameszme szár­nyainak kibontakozását, melyek merész repülésre készülnek. Olaszország legtekintélyesebb lapjai vezető helyen megírják, hogy a magyar állam külső alak­jának és a magyar kisebbségek elhelyezkedésének kérdése most már napirendre került és nemzet­közi ellentállások nem fogják megakadályozni ezeknek a kér­déseknek a megoldását. Ezt a híradást hozta nekünk Mussolini követe Grandi, akinek magyarországi tartózkodása ezért vált történelmi jelentőségűvé. Az egymást követő napok egy­hangú torlódásában távolból jö­vő harangzúgásként csendül meg Grandi neve, mely a felénk nyúj­tott olasz baráti kezet és a ma­gyar-olasz testvérbarátság soha el nem múló eszméjét képviseli. Nagyobb elismerést nem kap­hatott a magyar nemzet, mint most, mikor az olaszok, mint er­re valóban legilletékesebbek ki­jelentik, hogy a magyat nemzet a latin műveltség Közép-európa keletére előretolt őrsége. Mit akarnak tőlünk ennél töb­bet nyugat hatalmas urai, elva­kult bódultságukban miért dob­ták oda darabokra tépve ádáz ellenségeinknek, nálunk alacso­nyabb műveltségi fokon álló, rosszindulatú, jogrendet távolról sem ismerő, kezdetleges népek­nek az ezeréves történelmi, föld­rajzi és gazdasági egységet al­kotó szép Magyarországot? Mi­ért kellett Európa szivében gyar­mati népek sorsára juttatni és gyarmati kezdetleges művelődési és közigazgatási viszonyok közé odavetni a műveltség terén messzire előrehaladott és nagy kulturális múltra visszatekintő ma­gyar nemzetet? Feleljenek ezekre a kérdések­re a Népszövetség tanácsának urai, akik annakidején Brazília, Kuba és Kina delegátusainak támogatásával akarták erősíteni a románok jogellenes álláspont ját és irányítanák ma is ezeréves hazánk és elszakított véreink sor­sát. A népek parlamentje már nem egy alkalommal bebizonyította a nagy európai problémákhoz való hozzá nem értését és illetékte- lenségét. A történelem szekere azonban tovább robogott az idők országutján és most elérkezett uj állomásához. Mussolini köve­te: Grandi, megjelent a budai várban és ettől kezdve uj irányt vesz Magyarország sorsának in­tézése. Mialatt Grandi, az olasz külü­gyi államtitkár két órán át ta­nácskozott Bethlen István gróf miniszterelnökkel és utána rög­tön másfél órás kihallgatáson volt Horthy Miklós kormányzó­nál : a budai vár felett olasz re­pülőgép keringett zúgva. Ez a repülőgép jelképezte “ talán az újjászületett és egyesült Olasz­ország hatalmát, mely szárnyai alá vette a magyar nemzet vá­gyait és törekvéseit. A jövőbe vetett bizalommal hisszük, hogy ha majd ütni fog a cselekvés órája, Mussolini követe ismét Budán lesz és a vár fölött meg­jelennek újra az olasz repülők, mint az olasz nagyság és a ma­gyar élniakarás egymást támo­gató hatalmas és diadalmas szim­bólumai. Magyar könyvhét Mátészalkán! Folyó 1929. évi május hó 13-tól 20-ikáig az egész országban Magyar Könyv­hetet rendeznek azzal a cél­lal, hogy a magyar társada­lom minden rétege átérezze a magyar irodalom nemzet- fenntartó jelentőségét és a magyar könyv támogatásá­nak fontosságát. A Magyar Könyvhét egy­ben a magyar irodalom ün­nepe is akar lenni. Ezért vármegyénk székhelyén, Má­tészalkán, a könyvhét elő­készítő bizottságának felké­résére a Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület 1929 évi május hó 12-én, délelőtt negyed 12 órakor a vármegyeháza dísztermében irodalmi matinét rendez s erre a hazafias ér­zésű magyar közönséget tisztelettel meghívja. Á matiné műsora a következő: 1. Himnusz. Bertók Béla í vezényletével énekli a máté­szalkai rém. kath. dalkör. 2. Megnyitó beszéd. Mond­ja Berey József nagyecsedi esperes-lelkész, a Kölcsey- egyesület elnöke. 3. Szathmáry István: A magyar könyv. Vers. Szavalja Horváth Ilonka. 4. A magyar közönség és a Magyar Könyvhét. Beszéd. Elmondja dr. Fábián Sán­dor, a Kölcsey-egyesület fő­titkára. 5. Magyar dalok. Hegedűn játsza zenekisérettel dr. Ve­ress Lajos joggyakornok. 6. A magyar irodalom. Fel­olvasás. Tartja Barkóczy La­jos polg. iskolai tanár. 7. Nemzeti hiszekegy . . . Énekli a rém. kath. dalkör. Az ünnepséget megelő­zően a vármegyeháza, a Kálmán-patika és a község­háza előtt magyar irók vá­logatott munkáiból kedvez­ményes áru könyveladás lesz hölgyek buzgólkodásával. Az irodalmi matinéra belépődíj nincs. Júniusban Gulyás Menyhért színtársulata 3 hetes sziniszezonra Mátészalkára jön. Évek óta általános óhajtása Máté­szalka müértő és színpártoló közön­ségének, hogy olyan társulathoz jusson, amelyik teljesen ki tudja elégíteni művészi igényeit s ezzel érdemesnek mutatkozik a komoly támogatásra. Örömmel adhatjuk hírül, hogy ebben a kérdésben végre örvende­tesen megnyugtató eseményt üdvö­zölhet Mátészalka közönsége. Gulyás Menyhért nyíregyházai színigazgató hajlandó kerületéhez csatolni Máté­szalkát s már júniusban meg is tart­ja az idei szezont. A befejező tárgyalások most foly­nak még, annyi azonban bizonyos, hogy junius 8-tól három hétig Máté­szalkán már játszani fog a társulat. Gulyás igazgató lapunk szerkesztő­jéhez irt levelében jelzi, hogy teljes társulatával és a teljes zenekarral jön, hogy magas művészi nívójú előadásokban részeltesse a máté­szalkai közönséget. Á nemzeti gondolat majálisé. 1929. május 11. A Nemzeti Blokk és a Dolgozók Nemzeti Blokkja vasárnap és hét­főn, a társadalombiztosítói önkor­mányzati szervek választásának nap­ján, majálisra, a nemzeti gondolat fenkölt ünnepére szólítja a dolgo­zók százezreit, a munkaadók munkavállalók milliós táborát. Az ország minden részében fel állított urnák százai elé vonul i Nemzeti Blokk egységfontja, az hatalmas testvérkezet nyújtó mun kaadói és munkás tábor, amely a nemzeti gondolat, a testvéri meg­értés, az emberi szolidaritás zászló­jával lép az elvek harcterére, hogy szavazatával hitet tegyen szivének hazafias lángolása, a magyar nem­zeti gondolat mellett és megküzd­jön egy másik gondolattal, az osz­tályharcra törő, az egyeduralomra készülő nemzetközi vörös irányzattal. A nemzet élő és viruló hatalmas Tölgye, a mai nagyvonalú magyar szociálpolitika által uj életre hivott Társadalombiztosító ott áll a heves küzdelem pergőtüzében és további fejlődése, erős törzsének, büszke koronájának lombosodása attól függ, hogy vájjon az ápoló és éltető nem­zeti gondolat keze, avagy a lomb- szakitó, gyökeret és koronát haso­gató vörös szélvihar lesz a további gyámja. Ha a gyöngyvirág-fakasztó május vasárnapján és hétfőjén, a nemzeti és nemzetközi gondolat ütközetének napján, a nemzeti gondolat majáli­sán a nemzet egyetemét, a nemzeti érzésű munkaadók és munkavállalók zömét magában foglaló Nemzeti Blokknak sikerül megtörni a maga sorsával szemben is közömbös polgár­ság alvó közönyét, ha a forradalmak fertőjében megforgatott polgárság és a nemzetközi vörös ámításba beleunt munkásság megteszi a maga köte­lességét és minden városban és minden faluban a szavazólap egyes számú kockájába teszi a nemzeti gondolat megváltó keresztjét, akkor megbomlik és megsemmisül a vörös front, akkor a nemzeti gondolat győzedelmes majálisán még csodá- sabb erővel fog kizöldelni és ma­gasba törni az ideális Tölgy, hogy első dísze legyen az országnak, biz tos jövőt, békét, árnyat adó, pihe­nést és oltalmat adó lombos sátora legyen betegnek, rokkantnak, öreg­nek, özvegynek és árvának. es ■»»

Next

/
Thumbnails
Contents